Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:27

Hétgólos drámában jutott döntőbe az FCSB

21:16

Petőfi körtefája mellett újult meg a történelmi Gyárfás-kúria

20:00

Jövőre is az elit tagja lesz a magyar hokiválogatott

20:00

A sírból hozta vissza a meccset, életben tartotta feljutási reményeit az FC Voluntari (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Székelyföldi érintettje van a személyautóra borult kamionos balesetnek

Nicușor Dan addig egyeztet a pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd kormánytöbbség

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Nem csak a világnapon érdemes figyelnünk az épített örökségünkre

Fotó: Veres Nándor

Műemléki vagy műemlékvédelmi világnap – bármelyik megnevezés helyes, a cél azonban nem más, mint megóvni a több százéves épített örökségeket. A mai nap arra hivatott, hogy erre emlékezzünk, az év többi napján pedig vigyázzunk rájuk.

Nagy Lilla

2024. április 18., 21:042024. április 18., 21:04

Településeink ékkövei a műemlékek, ezekhez kötjük a történelmi eseményeket. A műemléki világnap apropóján székelyföldi nevezetességeket válogattunk össze – a teljesség igénye nélkül –, így ha következőben azok mellett sétálunk el, szánjunk egy pillantást őseink hagyatékára.

Csíkszereda: ferences templom és várkastély

Csíkszereda számos műemlékkel büszkélkedhet, melyek közül talán a legnevesebb a csíksomlyói Ferences templom és kolostor, és a Mikó-vár, utóbbiban működik a Csíki Székely Múzeum.

A csíksomlyói Ferences templomot és kolostort sem kell a közönségnek bemutatni, hiszen szakralitásának híre a világ számos országába eljutott már. A templom maga a barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit egyaránt tartalmazza, hírnevét mégsem a külsejéből kölcsönzi.

Fotó: Pinti Attila

A csíksomlyói templom legékesebb gyémántja ugyanis a Szűzanya szobra és a hozzá kötődő csodatételekről szóló történetek.

A Mikó-vár Székelyföld egyik legjobb állapotában megőrzött reneszánsz emléke, persze az idők során többször is felújításra szorult az épület. Mai pompáját az 1970-es években nyerte el, amikor János Pál vezetésével restaurálták a teljes kastélyt. Legutóbbi egy évtizede esett át teljes értékű felújításon a létesítmény.

Fotó: Pinti Attila

Gyergyószentmiklós: templomok és plébániaház

Gyergyószentmiklós is több műemléket tudhat magáénak, közülük kettő templom, egy pedig plébániaház. Az egyik ilyen az örmény-katolikus templom. Története a 17. századig vezethető vissza, amikor az örmények bérbe veszik a Ferenczy György esperes által létesített Idegenek temetőjében álló fakápolnát, azzal a feltétellel, hogy ha Erdélyből Moldvába visszatérnek „mindazon szereket és egyházi öltönyöket, melyeket szerezni fognak (...) nem fogják magukkal vinni, hanem a kápolna részére visszahagyják.”

A másik ilyen nevezetes műemléke Gyergyószentmiklósnak az úgynevezett régi római katolikus plébániaház, ami a település egyik legrégebbi épülete.

Fotó: Tuchiluș Alex

Sepsiszentgyörgy: nemzeti múzeum és vártemplom

Sepsiszentgyörgy két műemlékéről mindenképp szólnunk kell: az egyik a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese, a másik pedig a Vártemplom.

A Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese Kós Károly nevéhez köthető, saját bevallása szerint karrierje során ezt az épületet tervezte a legszívesebben. Munkája során felhagyott a művészettörténet nagy stílusbeli kérdéseivel és arra fókuszált, ami az erdélyi magyarság valódi jellemzője. A Székely Nemzeti Múzeum az elmúlt években teljesen megújult. négyévi bezártság és kétévnyi felújítás után 2023 őszén nyitotta úja kapuit a „székely nemzet temploma”.

A sepsiszentgyörgyi református vártemplom a város már-már festői kiegészítője, az egykori két védőfalából már csak egy veszi körbe a templomot. Maga a templom egyterű építmény, jellemző stílus rá a gótika. A város egyetlen középkori műemléképületének, a templomnak és körülötte levő épületegyüttesnek a felújítása is néhány évvel ezelőtt fejeződött be.

Fotó: Haáz Vince

Marosvásárhely: palota és könyvár

Székelyföldön a legtöbb műemlékkel Marosvásárhely büszkélkedhet. Ezek közül Teleki Domokos palotáját és a Teleki Tékát mindenképp érdemes kiemelnünk.

Teleki Domokos palotája „sok gondba, s sok költségbe került” – írja a Romániai Magyar Lexikon –, ami elkészülte után kézről kézre vándorolt, majd 1935-től a református egyház tulajdonában áll.

Maga az épület a 20. század során több felújítási munkálaton esett át, érdekesség, hogy az archívumok szerint a század első felében a kapuk melletti ablakok helyén még ajtók álltak.

A Teleki Tékának otthont adó épület L alaprajzú városi palota képezi. Az egykori tulajdonos Wesselényi Kata utódok hiányában az épületet Teleki Sámuel feleségére hagyta, Teleki Sámuel ennek bővítésével alakította ki az Erdélyi Nagyfejedelemség első nyilvános könyvtárának otthont adó csarnokot. Itt hívjuk fel a marosvásárhelyiek figyelmét egy érdekes eseményre: a műemlékvédelmi világnap alkalmából városnéző sétára hívják a történelem és építészet iránt érdeklődő marosvásárhelyieket Az elképzelt város témakörben; erről részleteket ide kattintva kaphatnak.

Fotó: László Ildikó

Székelyudvarhely: vármegyeháza és iskola

Székelyudvarhely szintén számos impozáns műemlékkel büszkélkedhet, ezek közül az egykori vármegyeházát (ma polgármesteri hivatal) és a Tamási Áron Gimnáziumot (egykori római katolikus főgimnázium) emeljük ki.

Az egykori vármegyeháza Dóczy Lajos leírása alapján „szép nagy kőoszlopos, boltíves, földszintes épület volt”, eredetileg a millennium évére tűzték ki az épület átadását, de erre csak 1897. június 26-án kerülhetett sor. Ekkor leplezték le a millenniumi emlékoszlopot is.

A mai Tamási Áron Gimnázium alapítása a jezsuiták nevéhez köthető, története rögös utat járt be, különböző politikai okok miatt pedig egy időre be is zárt az iskola. Érdekesség, hogy korábban Dr. Petru Groza nevét viselte az iskola, de röpke 32 év után egykori diákját, Tamási Áron írót érte a megtiszteltetés, hogy az iskolát hivatalosan is róla nevezzék el.

A műemlékvédelmi világnapról
1984-ben a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) április 18-át műemléki világnappá nyilvánította. Fontossága nem kérdés: a többszáz éves épített örökségeket világszerte örökös veszély fenyegeti, az idő vasfoga, az ideológiák, háborúk. A mai műemlékvédelem elveit a Velencei Cartában fogalmazták meg. Célja az emberiség közös múltjának és örökségének ünneplése, a világ sokszínű kultúrái lenyomatának megőrzése, felhívni a figyelmet a különleges értékkel bíró műemlékekre és helyszínekre, illetve a védelem fontosságára. (forrás: Wikipédia)

Magazin Belföld