Borús kilátások. A megyei iparkamara elnöke szerint a kis- és középvállalkozások 20-30 százaléka megszűnhet az új adótörvények miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Cégbezárási lavinát indíthatnak el a kis- és középvállalkozások körében azok az adótörvénykönyvi módosítások, amelyek jó része idén januártól lépett érvénybe. A több mint 450 módosítás közül mindössze egyről van jó véleménye Balási Csabának, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, aki a vállalkozói ökoszisztémát illetően kifejezetten borúlátó a 2024-es évre vonatkozóan.
2024. január 08., 12:542024. január 08., 12:54
Leginkább a kis- és középvállalkozásokat, vagyis a vállalkozói szféra legjelentősebb részét alkotó cégformákat érintik hátrányosan az elmúlt időszakban meghozott adótörvénykönyvi módosítások, amelyeknek a hatása idén fog megmutatkozni, és nem kizárt, hogy tömeges cégbezárások formájában – véli Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke több olyan új szabályozást is megemlített, amelyek szerinte nagyon megnehezítik majd idén a kis- és középvállalkozások fennmaradását.
„Azok után, hogy az adótörvénykönyv az elmúlt évben több mint 450 módosítást szenvedett el, a kiszámíthatóság a romániai gazdasági életben nullára csökkent. Az, hogy rengeteg átláthatatlan törvénymódosítás történt, és nem lehet tökéletesen érteni, hogy mit akar a törvényhozó, de az új törvény már másnaptól érvénybe lép, és az ellenőr úgy alkalmazza, ahogy akarja, ahhoz vezet, hogy a kisvállalkozásoknál elkezdik fontolgatni a bezárást” – véli a megyei iparkamara elnöke. Balási Csaba nagy problémának látja azt, hogy a módosítások a kapkodást tükrözik, aminek az az oka, hogy kevés a pénz az állami költségvetésben, amit mielőbb pótolni akarnak.
– mondta. Egyrészt eltántorítja a vállalkozásalapítástól azokat, akik ezt fontolgatták, másrészt a külföldi befektetőket is elriasztja a fokozódó kiszámíthatatlanság, és inkább más országokat választanak Románia helyett.
„A több mint 450 módosítást tartalmazó törvénycsomagban mindössze egy van, amit pozitívan tudok értékelni, mégpedig azt, hogy azokat a multinacionális vállalatokat, amelyek mostanig tulajdonképpen rejtett forgalmat valósítottak meg, a forgalmuk alapján megadózzák.” A kis- és középvállalkozások esetében viszont egy kifejezetten hátrányos módosítás történt, véli Balási Csaba:
Azaz már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, ha túllépik a 60 ezer eurós értékhatárt, már 3 százalékos adókulccsal adóznak. „Ehhez még hozzájön az, hogy egy tulajdonos három kis- és középvállalkozásban már nem adózhat hasonlóan, csak az elsőben, a másik kettő esetében pedig el kell döntse, hogy 16 százalékos adókulccsal adózik, vagy bezárja a cégét. Ez azt fogja eredményezni, hogy a kis- és középvállalkozásoknak egy jó része – én 20-30 százalék közötti értékre saccolok – be fog zárni. Ez munkanélküliséget fog generálni a piacon, és nagy kérdés az is, hogy a kényszervállakozások miként tudják majd túlvészelni ezeket a problémákat” – fogalmazott a megyei iparkamara elnöke.
Mindeközben a bürokrácia egyre csak nő, és hiába vált gyakran használt, divatos kifejezéssé a digitalizáció a kormányzati képviselők körében, hiszen az állami szférában – kis túlzással – minden számítógépre két archívum jut, ahol nyomtatott formában is tárolnak minden olyan dokumentumot, amire semmi szükség nincs,
Ehhez még hozzájön számtalan olyan intézkedés, amely újabb bürokratikus teendőkre kényszerítik a vállalkozókat, például olyan termékeknek az újbóli bevizsgáltatására, amelyek esetében ez már megtörtént az EU-ban. Mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó újabb pénzeket fizessen be díj, illeték, járulék, engedélyeztetés, tanácsadás vagy valamilyen más címszó alatt, növelve az állami bevételeket – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az említett intézkedések leginkább a kis- és középvállalkozásokat érintik hátrányosan,
A kapkodás és kísérletezgetés helyett azt kellene megvizsgálják, hogy mikor teljesített a legjobban az ország gazdasága, akkor milyen intézkedések voltak érvényben, és vezessék vissza azokat – válaszolta Balási Csaba a jó megoldásra vonatkozó kérdésünkre. Ehelyett azonban például bevezetik az e-számlát, ami ellenőrzési szempontból ugyan egy teljesen jó megoldás, de nem hiszi, hogy Romániának annyira fejlett volna a gazdasága, hogy az EU-ban harmadikként vezesse be ezt a rendszert – vélekedett a megyei iparkamara elnöke.
Az adótörvénykönyvi módosításcsomagnak a hatása egyelőre még semmilyen olyan tényezőben nem mutatkozik meg, amelyet rendszeresen összegez a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség. Azaz kollektív személyzetcsökkentésről, illetve tevékenység-felfüggesztésről sem kapott bejelentést az intézmény – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől.
egyelőre sok cégnél még az ünnepi szabadságolásokról sem tértek vissza, legalábbis az év első hetében – az elmúlt héten – nem sok aktivitás volt a vállalkozásoknál – mondta az intézmény képviselője.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség múlt hónapban készített egy felmérést az elkövetkező 6-12 hónapban várható alkalmazásokról, vagyis arról, hogy e tekintetben milyen tervei vannak a vállalkozásoknak, intézményeknek. Noha a több mint ezer munkaadó megkérdezésével készült felmérés eredménye szerint valamivel kevesebb alkalmazást terveznek a munkaadók az említett időszakban, mint egy évvel korábban, a terveikre nem voltak hatással az adótörvénykönyvi módosítások, legalábbis ilyenről nem kaptak jelzést a megkérdezettektől – tájékoztatott Jánó Edit. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a csökkenésnek – ami egyébként nem jelentős (3523 várható alkalmazás, szemben az egy évvel korábbi 3874-gyel) –, az lehet az oka, hogy
Ez érződik ki a teljes felmérésből is, pesszimizmusra utaló jeleket nem tapasztaltak.
Az adómódosítások várható hatását valószínűleg januárban fogják elemezni a vállalkozásoknál, felmérik, hogy mennyire tudnak megfelelni az új előírásoknak, ugyanakkor az is kérdés, hogy például az elektronikus számlázásra mennyire vannak felkészülve a cégek – mondta Jánó Edit.
Öt nagyiklandi és mezőkapusi ingatlanban végzett házkutatást csütörtökön a Maros megyei rendőrség.
Mivel a Székely Mikó Kollégium igazgatónője, Sztakics Éva a júniusi önkormányzati választásokon bejutott a városi tanácsba, sőt a héten alpolgármesterré is választották, az iskola tantestülete csütörtökön döntött arról, kit javasol utódjául.
Vajon mi, akik számára evidens, hogy látjuk a minket körülvevő világot, gondoltunk már bele valaha, hogy milyen lehet az élet teljes sötétségben?
Székelyföldi útjának utolsó megállójaként érkezett Sepsiszentgyörgyre csütörtökön a magyarországi Miniszterelnökség vezető minisztere. A sajtóval való találkozón Gulyás Gergely a román-magyar kapcsolatokról, a schengeni csatlakozásról is beszélt.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă csütörtökön bejelentette, hogy mintegy 19 ezer szavazóhelyiséget alakítanak ki belföldön az államelnök-választásra, és közel 20 millió szavazólapot rendeltek meg a választások első fordulójára.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
Megkapta a marosvásárhelyi városháza az állami kincstártól a visszatartott 62 millió lejt – erősítette meg a Székelyhon értesülését Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. A pénzt az elmaradt számlák kifizetésére fogják fordítani.
Legújabb animációs sorozatának első részét mutatja be a Székelyföldi Legendárium Székelyudvarhelyen, október 28-án, hétfőn, az animáció világnapján.
A defibrillátor használatát tanulták meg csütörtök délelőtt a marosvásárhelyi állatkert alkalmazottai, miután adományba kaptak egy életmentő készüléket.
Kézdivásárhely új helyi képviselő-testülete is letette a hivatali esküt. Az ünnepélyes ceremóniának a Vigadó Művelődési Központ díszterme adott helyet csütörtök délben.
szóljon hozzá!