Borús kilátások. A megyei iparkamara elnöke szerint a kis- és középvállalkozások 20-30 százaléka megszűnhet az új adótörvények miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Cégbezárási lavinát indíthatnak el a kis- és középvállalkozások körében azok az adótörvénykönyvi módosítások, amelyek jó része idén januártól lépett érvénybe. A több mint 450 módosítás közül mindössze egyről van jó véleménye Balási Csabának, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, aki a vállalkozói ökoszisztémát illetően kifejezetten borúlátó a 2024-es évre vonatkozóan.
2024. január 08., 12:542024. január 08., 12:54
Leginkább a kis- és középvállalkozásokat, vagyis a vállalkozói szféra legjelentősebb részét alkotó cégformákat érintik hátrányosan az elmúlt időszakban meghozott adótörvénykönyvi módosítások, amelyeknek a hatása idén fog megmutatkozni, és nem kizárt, hogy tömeges cégbezárások formájában – véli Balási Csaba. A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke több olyan új szabályozást is megemlített, amelyek szerinte nagyon megnehezítik majd idén a kis- és középvállalkozások fennmaradását.
„Azok után, hogy az adótörvénykönyv az elmúlt évben több mint 450 módosítást szenvedett el, a kiszámíthatóság a romániai gazdasági életben nullára csökkent. Az, hogy rengeteg átláthatatlan törvénymódosítás történt, és nem lehet tökéletesen érteni, hogy mit akar a törvényhozó, de az új törvény már másnaptól érvénybe lép, és az ellenőr úgy alkalmazza, ahogy akarja, ahhoz vezet, hogy a kisvállalkozásoknál elkezdik fontolgatni a bezárást” – véli a megyei iparkamara elnöke. Balási Csaba nagy problémának látja azt, hogy a módosítások a kapkodást tükrözik, aminek az az oka, hogy kevés a pénz az állami költségvetésben, amit mielőbb pótolni akarnak.
– mondta. Egyrészt eltántorítja a vállalkozásalapítástól azokat, akik ezt fontolgatták, másrészt a külföldi befektetőket is elriasztja a fokozódó kiszámíthatatlanság, és inkább más országokat választanak Románia helyett.
„A több mint 450 módosítást tartalmazó törvénycsomagban mindössze egy van, amit pozitívan tudok értékelni, mégpedig azt, hogy azokat a multinacionális vállalatokat, amelyek mostanig tulajdonképpen rejtett forgalmat valósítottak meg, a forgalmuk alapján megadózzák.” A kis- és középvállalkozások esetében viszont egy kifejezetten hátrányos módosítás történt, véli Balási Csaba:
Azaz már csak a 60 ezer eurós forgalmat meg nem haladó vállalkozások adója 1 százalékos, ha túllépik a 60 ezer eurós értékhatárt, már 3 százalékos adókulccsal adóznak. „Ehhez még hozzájön az, hogy egy tulajdonos három kis- és középvállalkozásban már nem adózhat hasonlóan, csak az elsőben, a másik kettő esetében pedig el kell döntse, hogy 16 százalékos adókulccsal adózik, vagy bezárja a cégét. Ez azt fogja eredményezni, hogy a kis- és középvállalkozásoknak egy jó része – én 20-30 százalék közötti értékre saccolok – be fog zárni. Ez munkanélküliséget fog generálni a piacon, és nagy kérdés az is, hogy a kényszervállakozások miként tudják majd túlvészelni ezeket a problémákat” – fogalmazott a megyei iparkamara elnöke.
Mindeközben a bürokrácia egyre csak nő, és hiába vált gyakran használt, divatos kifejezéssé a digitalizáció a kormányzati képviselők körében, hiszen az állami szférában – kis túlzással – minden számítógépre két archívum jut, ahol nyomtatott formában is tárolnak minden olyan dokumentumot, amire semmi szükség nincs,
Ehhez még hozzájön számtalan olyan intézkedés, amely újabb bürokratikus teendőkre kényszerítik a vállalkozókat, például olyan termékeknek az újbóli bevizsgáltatására, amelyek esetében ez már megtörtént az EU-ban. Mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó újabb pénzeket fizessen be díj, illeték, járulék, engedélyeztetés, tanácsadás vagy valamilyen más címszó alatt, növelve az állami bevételeket – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az említett intézkedések leginkább a kis- és középvállalkozásokat érintik hátrányosan,
A kapkodás és kísérletezgetés helyett azt kellene megvizsgálják, hogy mikor teljesített a legjobban az ország gazdasága, akkor milyen intézkedések voltak érvényben, és vezessék vissza azokat – válaszolta Balási Csaba a jó megoldásra vonatkozó kérdésünkre. Ehelyett azonban például bevezetik az e-számlát, ami ellenőrzési szempontból ugyan egy teljesen jó megoldás, de nem hiszi, hogy Romániának annyira fejlett volna a gazdasága, hogy az EU-ban harmadikként vezesse be ezt a rendszert – vélekedett a megyei iparkamara elnöke.
Az adótörvénykönyvi módosításcsomagnak a hatása egyelőre még semmilyen olyan tényezőben nem mutatkozik meg, amelyet rendszeresen összegez a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség. Azaz kollektív személyzetcsökkentésről, illetve tevékenység-felfüggesztésről sem kapott bejelentést az intézmény – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől.
egyelőre sok cégnél még az ünnepi szabadságolásokról sem tértek vissza, legalábbis az év első hetében – az elmúlt héten – nem sok aktivitás volt a vállalkozásoknál – mondta az intézmény képviselője.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség múlt hónapban készített egy felmérést az elkövetkező 6-12 hónapban várható alkalmazásokról, vagyis arról, hogy e tekintetben milyen tervei vannak a vállalkozásoknak, intézményeknek. Noha a több mint ezer munkaadó megkérdezésével készült felmérés eredménye szerint valamivel kevesebb alkalmazást terveznek a munkaadók az említett időszakban, mint egy évvel korábban, a terveikre nem voltak hatással az adótörvénykönyvi módosítások, legalábbis ilyenről nem kaptak jelzést a megkérdezettektől – tájékoztatott Jánó Edit. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a csökkenésnek – ami egyébként nem jelentős (3523 várható alkalmazás, szemben az egy évvel korábbi 3874-gyel) –, az lehet az oka, hogy
Ez érződik ki a teljes felmérésből is, pesszimizmusra utaló jeleket nem tapasztaltak.
Az adómódosítások várható hatását valószínűleg januárban fogják elemezni a vállalkozásoknál, felmérik, hogy mennyire tudnak megfelelni az új előírásoknak, ugyanakkor az is kérdés, hogy például az elektronikus számlázásra mennyire vannak felkészülve a cégek – mondta Jánó Edit.
Többnyire helyi cégek biztosítják az ingyenes pék- és tejterméket a Hargita megyei oktatási intézményekben. Ellentétben a korábbi évekkel, a tej-kifli program idén időben indulhat, Hargita Megye Tanácsa már szerződést kötött a beszállítókkal.
Hazaárulás miatt nyomoz a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) egyik volt vezető beosztású tisztje ellen.
Negyvenöt jogosítványt függesztettek fel az elmúlt héten Maros megyében, a szabálysértések többsége gyorshajtás volt – közli a rendőr-főkapitányság.
Mintegy 50 pedagógus vett részt hétfő délután Sepsiszentgyörgyön az ökumenikus tanévnyitó istentiszteleten, amelyet idén az unitárius templomban tartottak.
Hétfőn egy autós életét vesztette, miután járműve összeütközött egy 15 embert szállító autóbusszal – tájékoztatott a Temes Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ).
Az agitátorok uszítása nyomán 1918-ban meggyilkolt, templomépítő plébánosuknak, Sebestyén Mózesnek állítottak szobrot hétfőn a zetelakiak a Kisboldogasszony napi búcsús szentmisét követően.
Erőszakba torkollott egy craiovai játékteremben kitört botrány, miután a biztonsági őrt három férfi bántalmazta. A 24 és 48 év közötti férfiakat 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték.
Daniel David oktatási miniszter lemondását és az oktatást érintő kormányintézkedések visszavonását kérték a Nicușor Dan államfővel tartott hétfői találkozójukon a tanügyi szakszervezeti szövetségek vezetői.
Csíkszereda hamarosan ismét az opera városává válik: ötödik alkalommal látogat el a Hargitai megyeszékhelyre a Kolozsvári Magyar Opera társulata – adja hírül a csíkszeredai városvezetés.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) két törvénytervezetet nyújt be hétfőn a parlamentbe, amelyek mentesítenék az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat, a volt politikai foglyokat.
szóljon hozzá!