
Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Tamás
A gátak felleltározását és új, nyugati mintára alkalmazott árvízmegelőzést javasol a Kovászna Megyei Vízügyi Igazgatóság.
2018. szeptember 26., 19:522018. szeptember 26., 19:52
2018. szeptember 26., 19:572018. szeptember 26., 19:57
Ioan Ilaş igazgató elmondta, több gátat a nyolcvanas években építettek, ezért lenne szükség egy szakszerű felmérésre, amely során pontosan kiderülne, hol vannak az „érzékeny pontok”, és hol van szükség megerősítésre.
A Kovászna megyei hatóság a regionális igazgatóságnak is előterjesztette javaslatát, ugyanakkor más megoldásokat is kidolgozott. Így Iliaș meglátása szerint
Ezt a módszert gyakran alkalmazzák a nyugati országokban. Az igazgató kifejtette, több szakemberrel tanácskoztak, és a következtetés az volt, hogy
Hozzátette, a patakok, kisebb folyóvizek mellett lehet beazonosítani ilyen árterületeket, és oda oldalt kivezetni a megnövekedett vízmennyiséget, ahonnan majd utólag a víz visszafolyik a patakba. Mint mondta, Magyarországon sikerrel alkalmazzák ezt a módszert, beazonosították a területek tulajdonosait, az állam kifizette a terület értékének a 30 százalékát, ám továbbra is ők maradtak a tulajdonosok, meg is művelhették ezeket a földeket, ám ha jön az árvíz, oda vezetik. Ioan Ilaş szerint
Kovászna megyében idén két alkalommal, tavasszal és nyáron is pusztított a zárvíz, jelentős károkat okozva. A kormány több mint hétmillió lejt különített el árvízvédelmi munkálatokra, a kivitelezés már el is kezdődött.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!