Nem a gátak megemelése jelenti a hatékony árvízvédelmi megoldást

Ioan Ilaş igazgató elmondta, több gátat a nyolcvanas években építettek, ezért lenne szükség egy szakszerű felmérésre, amely során pontosan kiderülne, hol vannak az „érzékeny pontok”, és hol van szükség megerősítésre.

A Kovászna megyei hatóság a regionális igazgatóságnak is előterjesztette javaslatát, ugyanakkor más megoldásokat is kidolgozott. Így Iliaș meglátása szerint

újabb időleges víztárolókat kellene létesíteni, melyek felfogják a felhőszakadások során lezúduló vizet, ezzel is csökkentve az árvizek pusztító hatását.

Ezt a módszert gyakran alkalmazzák a nyugati országokban. Az igazgató kifejtette, több szakemberrel tanácskoztak, és a következtetés az volt, hogy

nem a gátak megemelése jelenti a hatékony megoldást.

Hozzátette, a patakok, kisebb folyóvizek mellett lehet beazonosítani ilyen árterületeket, és oda oldalt kivezetni a megnövekedett vízmennyiséget, ahonnan majd utólag a víz visszafolyik a patakba. Mint mondta, Magyarországon sikerrel alkalmazzák ezt a módszert, beazonosították a területek tulajdonosait, az állam kifizette a terület értékének a 30 százalékát, ám továbbra is ők maradtak a tulajdonosok, meg is művelhették ezeket a földeket, ám ha jön az árvíz, oda vezetik. Ioan Ilaş szerint

Kovászna megyében az egyetlen gondot az jelentheti, hogy sok a nadrágszíj-parcella, így több tulajdonost is meg kellene keresni.

Kovászna megyében idén két alkalommal, tavasszal és nyáron is pusztított a zárvíz, jelentős károkat okozva. A kormány több mint hétmillió lejt különített el árvízvédelmi munkálatokra, a kivitelezés már el is kezdődött.