
Fotó: illusztráció
A marosvásárhelyi lakosság túlnyomó többsége szerint a leggyakoribb és a legzavaróbb gond a koldulás. A megkérdezettek 69,4 százaléka érzi úgy, hogy a kéregetők súlyos problémát jelentenek, jelenlétükkel igencsak ártanak a városképnek, a turizmusnak, sőt, a rájuk kirótt büntetéseket is az adófizetők pénzéből vonják le.
2010. augusztus 19., 17:272010. augusztus 19., 17:27
2010. augusztus 19., 18:182010. augusztus 19., 18:18
Fotó: illusztráció
A Maros Megyei Tanácshoz tartozó konzultatív szerv, a Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április-május folyamán megközelítőleg 1000 marosvásárhelyit kérdezett meg a közbiztonságról, illetve a rendőrségbe vetett bizalomról. A közvélemény-kutatás rámutatott, a leggyakoribb gondnak a koldulást tartja a lakosság (69,4%), a közlekedésben tanúsított helytelen viselkedés (65,2%) és a zsebtolvajlás (60,4%) előtt.
Az ATOP 2002-től tevékenykedik, a vezetőség mandátuma négy évre szól, a megyei önkormányzati ciklusok szerint. A jelenlegi elnök, Mora Ákos megyei tanácsos elmondta, a felmérést a Petru Maior és a Dimitrie Cantemir egyetemek önkénteseivel közösen valósították meg, a kéregetés helyzete pedig nem lepte meg őket. „Vártuk, hogy a kutatás is ezt igazolja. A koldusokkal nagy gondban vagyunk, mert hiába szállítjuk el őket közpénzen a város területéről, úgyis visszajönnek. Hiába büntetjük őket, nincs amiből a bírságot kifizessék, nincs, ahogy behajtsuk. Összesen megközelítőleg 150 000 lejre rúg a büntetés, ez pedig az önkormányzatok büdzséjét terheli, mert annyival kevesebb pénzt kapnak a központi költségvetésből, amennyivel tartoznak az államnak a polgáraik, vagyis azok, akiknek a személyi igazolványa odaszól” – fogalmazott az elsősorban bűnmegelőzési feladatokat, felvilágosító és figyelemfelkeltő kampányokat ellátó hatóság elnöke.
Hozzátette, a legégetőbb visszajelzést ezzel kapcsolatban Segesvárról kapják, hiszen a koldusok itt elsősorban a külföldi turistákra, vendégekre „vadásznak”, ez pedig igencsak rontja a város, Maros megye és az ország imidzsét. „Minden találkozón felmerül a kéregetés ügye, de nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel” – mondta Mora Ákos. Nem véletlen tehát, ha az oly vitatott falevél helyett Romániát kinyújtott kézzel azonosítják – ez az ország imázsa.
2010-ben 100 000 lejt irányzott elő a megyei önkormányzat a felvilágosító tevékenységre, a pénzből 67 000 szórólapot és plakátot készítettek, amelyeken két nyelven (románul és magyarul) figyelmeztetik a lakosságot a veszélyekre.
A franciák megoldották
A francia hatóságok igyekeznek megoldani a bevándorló koldusok kérdését. A napokban nagy vihart kavart, országszerte elkezdett intézkedések értelmében hazatoloncolnak minden utcán vagy illegálisan tákolt barakkban, elsősorban kéregetésből és utcai zenélésből élő, főként romániai és bulgáriai romát. A felnőttek 300, a gyerekek 100 eurót kapnak a hazaútra. Érthető tehát, hogy a bukaresti vezetők, beleértve Traian Băsescu államfőt is, miért elégedetlen az intézkedéssel – mostantól a kéregetők ismét a mi gondunk, a franciák megelégelték.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
szóljon hozzá!