
Fotó: illusztráció
A marosvásárhelyi lakosság túlnyomó többsége szerint a leggyakoribb és a legzavaróbb gond a koldulás. A megkérdezettek 69,4 százaléka érzi úgy, hogy a kéregetők súlyos problémát jelentenek, jelenlétükkel igencsak ártanak a városképnek, a turizmusnak, sőt, a rájuk kirótt büntetéseket is az adófizetők pénzéből vonják le.
2010. augusztus 19., 17:272010. augusztus 19., 17:27
2010. augusztus 19., 18:182010. augusztus 19., 18:18
Fotó: illusztráció
A Maros Megyei Tanácshoz tartozó konzultatív szerv, a Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április-május folyamán megközelítőleg 1000 marosvásárhelyit kérdezett meg a közbiztonságról, illetve a rendőrségbe vetett bizalomról. A közvélemény-kutatás rámutatott, a leggyakoribb gondnak a koldulást tartja a lakosság (69,4%), a közlekedésben tanúsított helytelen viselkedés (65,2%) és a zsebtolvajlás (60,4%) előtt.
Az ATOP 2002-től tevékenykedik, a vezetőség mandátuma négy évre szól, a megyei önkormányzati ciklusok szerint. A jelenlegi elnök, Mora Ákos megyei tanácsos elmondta, a felmérést a Petru Maior és a Dimitrie Cantemir egyetemek önkénteseivel közösen valósították meg, a kéregetés helyzete pedig nem lepte meg őket. „Vártuk, hogy a kutatás is ezt igazolja. A koldusokkal nagy gondban vagyunk, mert hiába szállítjuk el őket közpénzen a város területéről, úgyis visszajönnek. Hiába büntetjük őket, nincs amiből a bírságot kifizessék, nincs, ahogy behajtsuk. Összesen megközelítőleg 150 000 lejre rúg a büntetés, ez pedig az önkormányzatok büdzséjét terheli, mert annyival kevesebb pénzt kapnak a központi költségvetésből, amennyivel tartoznak az államnak a polgáraik, vagyis azok, akiknek a személyi igazolványa odaszól” – fogalmazott az elsősorban bűnmegelőzési feladatokat, felvilágosító és figyelemfelkeltő kampányokat ellátó hatóság elnöke.
Hozzátette, a legégetőbb visszajelzést ezzel kapcsolatban Segesvárról kapják, hiszen a koldusok itt elsősorban a külföldi turistákra, vendégekre „vadásznak”, ez pedig igencsak rontja a város, Maros megye és az ország imidzsét. „Minden találkozón felmerül a kéregetés ügye, de nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel” – mondta Mora Ákos. Nem véletlen tehát, ha az oly vitatott falevél helyett Romániát kinyújtott kézzel azonosítják – ez az ország imázsa.
2010-ben 100 000 lejt irányzott elő a megyei önkormányzat a felvilágosító tevékenységre, a pénzből 67 000 szórólapot és plakátot készítettek, amelyeken két nyelven (románul és magyarul) figyelmeztetik a lakosságot a veszélyekre.
A franciák megoldották
A francia hatóságok igyekeznek megoldani a bevándorló koldusok kérdését. A napokban nagy vihart kavart, országszerte elkezdett intézkedések értelmében hazatoloncolnak minden utcán vagy illegálisan tákolt barakkban, elsősorban kéregetésből és utcai zenélésből élő, főként romániai és bulgáriai romát. A felnőttek 300, a gyerekek 100 eurót kapnak a hazaútra. Érthető tehát, hogy a bukaresti vezetők, beleértve Traian Băsescu államfőt is, miért elégedetlen az intézkedéssel – mostantól a kéregetők ismét a mi gondunk, a franciák megelégelték.
Személyautót sodort el a vonat a Maros megyei Bánffytanya településnél szerda délután. A szerencsés kimenetelű vasúti balesetben senki sem sérült meg.
Tűzesethez vonultak ki a szászrégeni hivatásos tűzoltók csütörtök délután a Maros megyei Görgényoroszfaluba, miután egy faipari vállalkozás fűrészportároló silójában tűz keletkezett.
Tűz ütött ki szerdán egy koronkai irodaházban. Az épületből 19 személy időben kijutott, két füstöt belélegzett embert pedig a helyszínen láttak el a mentősök.
Mintegy húsz négyzetméteren égett egy lakóház tetőszerkezete szerda reggel Maroskeresztúron. Az épületben négy ember tartózkodott, köztük egy fogyatékkal élő ember is, akiket a helyszínen lévő lakosok még biztonságban kimenekítettek.
Az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakasza mintegy 50 százalékban elkészült, a 24 kilométeres sztrádát 2027 első felében adhatják át a forgalomnak – jelentette be kedden Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára.
A korábbinál gyorsabban és pontosabban vizsgálhatják a szövetmintákat a Maros Megyei Klinikai Kórház patológiai laboratóriumában. Az intézményben évente már akár negyvenezer mintát is elemezhetnek Maros, Hargita és Beszterce megyei páciensektől is.
Bár a szovátai tanuszodát még tavaly decemberben átadták, a létesítmény azonban csak most nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A városvezetés bejelentése szerint az első hónapban ingyenesen vehetik birtokba a látogatók az uszodát.
Haszongépjárműre dőlt fa, úttestre esett állványok és két elárasztott pince – viharkárok elhárításán dolgoztak a marosvásárhelyi tűzoltók hétfőn délután.
Ettől a héttől ismét lehet óvodába íratni a gyerekeket a megmaradt férőhelyek számának függvényében, ám Marosvásárhelyen idén még nem indulhat el a katolikus óvoda, ugyanis tavaly túl későn jött létre a líceum, így várni kell még egy évet az óvodára.
Újra kivizsgálják a Maros megyei sérült gyermekeket gondozó központokban történteket, ellenőrizve, hogy valóban megfelelő ellátásban részesültek-e a kiskorúak. Az igazgató szerint a központokban mindenki megfelelően járt el.
szóljon hozzá!