A díj megalapításának kezdeményezője az Egyetemi Tehetséggondozó Bizottságának elnöke, Máthé István egyetemi docens.

– magyarázta Máthé István. Az elbírálás főbb szempontjai a Kari Tudományos Diákköri Konferencián, az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, más nemzetközi és hazai szakmai konferenciákon, rendezvényeken, versenyeken való részvétel, de pontokat érnek a tudományos publikációk és a kutatási projektekben való részvételek is.

A bizottság elnöke elmondta,

Úgy véli, a Maximus-díj egyre jobban bekerül a köztudatba, és fontos a diákok számára is. Ez abban nyilvánul meg, hogy többen érdeklődnek a TDK iránt is, úgy látja, hogy ez ösztönzően hat.

– mutatott rá.

– hangsúlyozta lapunknak Boga Réka.

Szőcs Erika nem csak nemzetközi és regionális konferencián vett részt, hanem van már megjelent szakmai tanulmánya is. A díjazott úgy gondolja, hogy a kutatás folyamata szakmai gyakorlatnak is felfogható.

„Ugyanakkor, ha az önéletrajzunkba is beleírjuk, hogy végeztünk különböző kutatásokat, tudományos munkát, talán könnyebben kapunk munkahelyet. A kutatások során nagyon sok embert megismertem, sokat tanultam tőlük és bővült a kapcsolathálóm. Ez fontos a továbbiakhoz, akár a személyes kapcsolatok szempontjából, amelyekből munkakapcsolatok is lehetnek.”

Antal Erika főként a TDK-n való részvétel nyomán döntött úgy, hogy megpályázza a díjat. Kérdésünkre, hogy mennyire ösztönzi a diákokat ez a díj arra, hogy a kötelező tanulmányok mellett kutatásokat is végezzenek, elmondta, mindenképp motiváló.

„De előre nem lehet tudni, hogy a végén mire lehet pályázni. Nem azért dolgoztam, mert tudtam, hogy lesz ez a díj, hanem mert éreztem az indíttatást, hogy új dolgokat megismerjek, és elmélyüljek bizonyos témákban.”

Kakasy Orsolya úgy véli, ez a díj a legnagyobb szakmai kitüntetés, amit egy diák elérhet. Számára azt bizonyította, hogy jól dolgozott, ugyanakkor ösztönzi arra, hogy a kijelölt úton tovább kell haladjon és tudományos munkát kell végezzen.