
Fotó: Beliczay László
A gyergyószékiek segítségét kéri a Tarisznyás Márton Múzeum a 2020-as falinaptára elkészítéséhez. Ezúttal a kommunizmus időszakát szeretnék bemutatni képekben és szövegben. Emellett szintén ebből az időszakból származó megvalósításokat, épített örökséget ismertető könyvet is kiadnak.
2019. november 08., 15:382019. november 08., 15:38
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vezetősége minden évben tematizál egy bizonyos helyzetet, történelmi időszakot, amelyet az éves falinaptárhoz használnak fel. Tavaly a város 20. századi sokszínűségét örökítették meg, egészen az 1950-es évekig. 2020-ra ennek folytatására, a szocializmus korszakának bemutatására készülnek.
– világított rá Csergő Tibor András múzeumigazgató a naptár készítése érdekében közzétett felhívás kapcsán. „Próbálunk adatokat gyűjteni, hogy helytörténeti szempontból bemutassuk, hogy mit jelentett az, ha valaki a haza sólyma, majd pionír lett, hogy hogyan működött a KISZ-tagság” – mondta az igazgató.
A naptárhoz szükséges adatgyűjtéssel párhuzamosan egy kötet összeállításán is dolgoznak, amelyben eddig ki nem adott, szintén a kommunizmus időszakából származó kéziratok kapnak helyet. „Most próbálunk egy olyan múzeumi sorozatot indítani, amelynek első kötete a város ’60-as, ’70-es, ’80-as évek megvalósításait fogja leírni – azt, hogy hogyan épült például a kultúrház, a műjégpálya, a lakónegyedek” – ismertette Csergő.
A kommunizmusban készült fotókat a múzeum egykori tüdőkórház épületébe költöztetett irodájába várják, de el lehet küldeni azokat fotózva vagy beszkennelve Facebook közösségi oldalon is. A rendszerváltás előtti évtizedekben történt megvalósításokat idéző könyv bemutatóját december 4-én tartják, a Pro Art Galériában.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!