
Fotó: Dimény Árpád István
Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.
2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55
„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.
– értékelt Vargha Mihály.
A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,
„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
Fotó: Henning János
Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert
Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”
„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Fotó: Dimény Árpád István
Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy
Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.
Fotó: Dimény Árpád István
„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.
– fejtette ki a múzeumigazgató.
Fotó: Dimény Árpád István
Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.
Fotó: Dimény Árpád István
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt.
A hitelszerződés értelmében Románia 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel. Lengyelország után ez a második legnagyobb tagállami keret.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait honlapján a Sándor-palota péntek reggel.
Csütörtök délután egy 72 éves férfit megtámadott és megharapott egy medve a Beszterce-Naszód megyei Bükkös (Bichigiu) település külterületén, ahol két héttel ezelőtt egy nőt ölt meg a nagyvad.
szóljon hozzá!