Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:03

Tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen az RMDSZ

21:43

Újabb magyar vereség, az észtek megnyerték a tallini tornát

20:37

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

20:29

Nyugtat a pénzügyminiszer: nem vezetik be jövőtől lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Két településen láttak medvét a hétvégén

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Nemcsak felszerelik a kamerákat, napi 24 órás felügyeletet is terveznek Csíkszeredában

Napjaink igényeit kiszolgáló múzeummá válik a Kós-épület

Fotó: Dimény Árpád István

Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.

Dimény Árpád István

2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.

Sikerült a város ezen patinás épületét is bevonni a kulturális körforgásba, ez a látogatottságunkban is megmutatkozik: tavaly hatezer ember vett részt a programjainkon, ennek háromnegyede gyerek, mindez annak köszönhető, hogy jól működik a múzeumpedagógia, és folyamatos a közönségszervezés”

– értékelt Vargha Mihály.

Fel kell tornázni a látogatók számát

A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,

a teljes beruházás összértéke 21,8 millió lej, ebből 16,8 milliót lejt biztosít az Európai Unió.

„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója

Fotó: Henning János

Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert

még mindig nincs képtáruk, így a képzőművészeti részlegnek maradnia kell, sőt, mondhatni, ideális hely mind az épület fekvését, mind a korábbi szerepét tekintve, hiszen eddig is a pincéje adott helyet a kortárs képzőművészeti kiállításoknak, ezután viszont az emeleten is ilyen jellegű tárlatok lesznek.

Rejtett kincsek kerülnek felszínre

Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”

„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.

Szintenként nyílik meg a múzeum, elsőként a földszintet lakjuk be, ott Gábor Áron lesz a főszereplő, többek között az ágyúja, amelyet csak a költözésünk során 40 ezren láttak hét magyarországi helyszínen. Erre a megnyitóra 25 millió forintot nyertünk a Géniusz programból, még hozzáteszünk 100 ezer lejt a saját költségvetésünkből, és egy igazi, nagymúzeumhoz méltó nyitóeseményünk lesz”

– fogalmazott Vargha Mihály.

Fotó: Dimény Árpád István

Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy

ennek megnyitójára a Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekest, Petrás Máriát tervezi elhívni, mert azt szeretné, ha a kis kápolnában felcsendülne a csángó ima.

Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.

Fotó: Dimény Árpád István

„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.

Száztíz éve épült ez a múzeum, sajnos, a kiállítási terek nem rendeltetésszerűen voltak használva, a torony, ami az épület egyik ékszere, egy 80 négyzetméteres raktár volt, tele újságokkal, 1500-2000 kilónyi gyúlékony anyaggal, csoda, hogy nem történt baleset. Ezentúl viszont a torony és a műterem látogatható lesz”

– fejtette ki a múzeumigazgató.

Fotó: Dimény Árpád István

Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.