
Fotó: Dimény Árpád István
Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.
2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55
„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.
– értékelt Vargha Mihály.
A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,
„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
Fotó: Henning János
Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert
Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”
„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Fotó: Dimény Árpád István
Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy
Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.
Fotó: Dimény Árpád István
„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.
– fejtette ki a múzeumigazgató.
Fotó: Dimény Árpád István
Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.
Fotó: Dimény Árpád István
Mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül – derül ki a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezetéből.
A legfelsőbb bíróság hétfőn bejelentette, hogy beperelt a közigazgatási bíróságon a kormányt és a pénzügyminisztériumot a bírák és ügyészeknek megítélt bérjogosultságok 2026-ban esedékes kifizetésének elhalasztása miatt.
A benzin és a gázolaj áfájának általános csökkentése helyett egy célzott, ideiglenes és csak bizonyos árszintek átlépésekor alkalmazott intézkedés jelenti a fenntartható megoldást az üzemanyagok drágulására – véli az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Az üzemanyagár-emelkedések hatását fékezni hivatott újabb intézkedésekről tárgyaltak hétfői ülésükön a koalíciós pártok politikusai.
Összesen mintegy 2,5 millió euró névértékű hamis bankjegyet foglaltak le a román és a bolgár hatóságok a Suceava megyei „pénzgyár” ügyében indított nyomozás keretében – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Elkezdődött az A8-as autópálya Marosvásárhely–Târgu Neamț közötti, 64 kilométeres szakaszának tervezése, ami fontos lépés az Erdélyt Moldvával összekötő sztráda megépítésében – jelentette be Ciprian Șerban közlekedési miniszter hétfőn.
Országszerte változékony időjárásra lehet számítani a következő két hétben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint.
Ezer utas fordult meg a marosvásárhelyi reptéren Virágvasárnap, ez volt az első nap, amikor elindult a bázisgép és újraindultak a járatok. Mint elhangzott: a légikikötő Erdély kapuja, és a turistának meg kell mutatni a régió értékeit.
Két közlekedési bűncselekmény miatt indítottak eljárást a rendőrök vasárnap Hargita megyében: egy férfit ittas vezetésen, egy fiatalt pedig jogosítvány nélküli autózáson értek.
Megsérült hétfőn egy 15 éves lány, miután kiesett egy mozgó autóbuszból a 15A jelzésű országúton, a Beszterce-Naszód megyei Harina település közelében.
szóljon hozzá!