
Fotó: Dimény Árpád István
Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.
2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55
„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.
– értékelt Vargha Mihály.
A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,
„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
Fotó: Henning János
Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert
Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”
„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Fotó: Dimény Árpád István
Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy
Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.
Fotó: Dimény Árpád István
„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.
– fejtette ki a múzeumigazgató.
Fotó: Dimény Árpád István
Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.
Fotó: Dimény Árpád István
Huszonöt veszettséggóc van jelenleg Hargita megyében, az esetszámok az elmúlt napokban ugyanis tovább növekedtek, miután a laborba küldött veszettséggyanús minták többségének az elemzése pozitív eredményt hozott.
Nicușor Dan hétfőn gratulált a szerb népnek és az Egyetemista Lista nevű diákmozgalomnak a vasárnapi „történelmi” parlamenti választásokhoz, amelyeken évtizedek óta nem látott részvételt jegyeztek.
Havazásra, havas esőre, esőre és megerősödő szélre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hegyvidéken helyenként akár 15 centiméteres hóréteg is kialakulhat, a széllökések sebessége pedig meghaladhatja az óránkénti 70 kilométert.
A rendkívül alacsony vízállás miatt nehézkessé vált a hajózás a Duna mindhárom deltai ágán, több helyen veszélyesen sekély szakaszok alakultak ki – közölte hétfőn az Agerpresszel Vali Moldoveanu.
Egy tűzoltó megsérült, miután a helyszínen tartózkodók rátámadtak a beavatkozó egységekre egy vasárnap esti tűzesetnél az Argeș megyei Ștefănești városában. Az agresszív helyiek egy tűzoltóautóban és egy jelöletlen rendőrautóban is kárt tettek.
Székelyföld-szerte őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, Székelyföld Autonómiájának Napján, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára és egy esetleges közigazgatási reform esetén egy régióba kíván tartozni.
Szeptemberben 12 003-an részesültek különnyugdíjban Romániában. A legtöbben bíróként és ügyészként vonultak nyugdíjba, ebben a kategóriában az átlagos juttatás meghaladta a 25 ezer lejt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból.
Airsoft fegyvert és egy ilyen játékokban használt gránátot vitt magával a gyulafehérvári rendőrségre egy 43 éves férfi, aki arra kérte az éppen szolgálatban lévő rendőrt, hogy lője le. A férfit 24 órára őrizetbe vették.
Holnaptól áttérünk a téli időszámításra, október 25-én hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
szóljon hozzá!