
Fotó: Dimény Árpád István
Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.
2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55
„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.
– értékelt Vargha Mihály.
A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,
„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
Fotó: Henning János
Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert
Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”
„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Fotó: Dimény Árpád István
Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy
Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.
Fotó: Dimény Árpád István
„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.
– fejtette ki a múzeumigazgató.
Fotó: Dimény Árpád István
Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.
Fotó: Dimény Árpád István
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!