
Fotó: Barabás Ákos
„A nyugalom közössége és faluja Patakfalva” – összegezte a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának hallgatója. A budapesti Takács Klaudia a határon túli kis gyülekezetben lelkipásztorkodásához gyűjtött tapasztalatokat.
2018. augusztus 22., 19:402018. augusztus 22., 19:40
„Sok mesélnivalóm lesz otthon” – mondta derűsen a lány, aki az Erasmus-programnak köszönhetően két hónapot töltött Patakfalván.
Barátja édesapja patakfalvi, tavaly ott nyaraltak. Látogatóként több istentiszteleten is részt vett, amikor pedig a szakmai gyakorlat helyszínéről dönthetett, ezt az egyházközséget választotta.
Nagyvárosiként egy határon túli kis közösségben nehéz volt, míg megtalálta a közös pontokat. A lelkészcsalád és a gyülekezet hamar befogadta. Sokat tanult a patakfalvi református közösségben, és új lelkészmodellt látott. Hálás Istennek, amiért Magyarországról érkezettként, fővárosi pasztorális tapasztalatokkal rendelkezőként szívesen hallgatták a templomban.
Lehetősége volt megismerkedni a közösséggel, a környéket és Székelyudvarhelyt is meglátogatta. Nyelvi nehézséget nem tapasztalt. Érdekesnek találja, ahogy a székelyek használják a magyar nyelvet. Arra is rájött, hogy Erdélyben nem feltétlenül kell tudnia románul.
Volt szolgálati lehetősége, hat alkalommal prédikált vasárnapi istentiszteleten. Kiemelte az ezekre fordítható bőséges készületi időt. Otthonában nincs erre ennyi lehetőség: „menni kell egyik helyről a másikra”.
Fotó: Barabás Ákos
Képességei legjavát a zömmel angol nyelvű ifjúsági táborban kamatoztathatta. A foglalkozások vezetése mellett angol tolmácsolást is vállalt a patakfalvi gyermekekkel töltött napon. A falubéli nagyobb diákok elég jól beszélnek angolul, de a kicsik miatt szükség volt a fordításra.
Budapesten a migráció, a homoszexualitás foglalkoztatja az embereket – ez Székelyföldön nem érezhető. Nálunk az foglalkoztatja az embereket, hogy el tudjanak menni reggel dolgozni. Megtapasztalta, mit jelent, ha két hétig esik az eső és nem tudnak aratni, kaszálni, szénát szárítani.
Lelkiekben is közel került a helybéliekhez. Minden és mindenki nyugalmat sugárzott – aktív pihenés volt a szakmai gyakorlat. A visszajelzésekből az is nyilvánvaló számára, hogy van még mit tanulnia.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!