
Fotó: Barabás Ákos
„A nyugalom közössége és faluja Patakfalva” – összegezte a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának hallgatója. A budapesti Takács Klaudia a határon túli kis gyülekezetben lelkipásztorkodásához gyűjtött tapasztalatokat.
2018. augusztus 22., 19:402018. augusztus 22., 19:40
„Sok mesélnivalóm lesz otthon” – mondta derűsen a lány, aki az Erasmus-programnak köszönhetően két hónapot töltött Patakfalván.
Barátja édesapja patakfalvi, tavaly ott nyaraltak. Látogatóként több istentiszteleten is részt vett, amikor pedig a szakmai gyakorlat helyszínéről dönthetett, ezt az egyházközséget választotta.
Nagyvárosiként egy határon túli kis közösségben nehéz volt, míg megtalálta a közös pontokat. A lelkészcsalád és a gyülekezet hamar befogadta. Sokat tanult a patakfalvi református közösségben, és új lelkészmodellt látott. Hálás Istennek, amiért Magyarországról érkezettként, fővárosi pasztorális tapasztalatokkal rendelkezőként szívesen hallgatták a templomban.
Lehetősége volt megismerkedni a közösséggel, a környéket és Székelyudvarhelyt is meglátogatta. Nyelvi nehézséget nem tapasztalt. Érdekesnek találja, ahogy a székelyek használják a magyar nyelvet. Arra is rájött, hogy Erdélyben nem feltétlenül kell tudnia románul.
Volt szolgálati lehetősége, hat alkalommal prédikált vasárnapi istentiszteleten. Kiemelte az ezekre fordítható bőséges készületi időt. Otthonában nincs erre ennyi lehetőség: „menni kell egyik helyről a másikra”.
Fotó: Barabás Ákos
Képességei legjavát a zömmel angol nyelvű ifjúsági táborban kamatoztathatta. A foglalkozások vezetése mellett angol tolmácsolást is vállalt a patakfalvi gyermekekkel töltött napon. A falubéli nagyobb diákok elég jól beszélnek angolul, de a kicsik miatt szükség volt a fordításra.
Budapesten a migráció, a homoszexualitás foglalkoztatja az embereket – ez Székelyföldön nem érezhető. Nálunk az foglalkoztatja az embereket, hogy el tudjanak menni reggel dolgozni. Megtapasztalta, mit jelent, ha két hétig esik az eső és nem tudnak aratni, kaszálni, szénát szárítani.
Lelkiekben is közel került a helybéliekhez. Minden és mindenki nyugalmat sugárzott – aktív pihenés volt a szakmai gyakorlat. A visszajelzésekből az is nyilvánvaló számára, hogy van még mit tanulnia.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!