A rohammentős képzés után a szebeni tűzoltóságon, kollégákkal és oktatókkal
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
A brassói Transilvania Egyetem utolsóéves erdészmérnök-hallgatója, képzett cserkészvezető, pedagógus, rohammentős, síoktató és hegyimentő, leendő hegyi idegenvezető, amatőr néptáncos, menyasszony – és még nem töltötte be 26. évét a sepsiszentgyörgyi Tímár Kincső Katalin. Jelenleg a brassói hegyimentő-közszolgálat legfiatalabb tagja, egyike az országban aktiváló öt női hegyimentőnek, és az egyetlen magyar közöttük. Karácsony előtt vele beszélgettünk.
2023. december 24., 15:312023. december 24., 15:31
Megbeszélt találkozónkra Kincső hangszerrel érkezik, innen ugyanis a Népművészeti Iskolába siet brácsázni tanulni. Ennek apropóján derül ki, hogy a néptáncot már gyermekkora óta gyakorolja, de úgy érzi, kell hozzá a hangszertudás is: ezáltal él meg valami mély kapcsolódást az ősökkel, a hagyományokkal, a magyar lelkülettel, ezáltal
Nyilvánvalóvá válik, hogy a sepsiszentgyörgyi hegyimentőnek nagyon fontos a magyarságtudata, ezért is faggatom arról, hogyan lett éppen a brassói csapat tagja, hiszen itthon, Háromszéken is van hegyimentő-közszolgálat.
Elengedhetetlen tudás egy hivatásos hegyimentőnek
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
Érzékeny pontra tapintottam, hiszen, mint kiderül, Kincső ugyan önszántából igazolt át a brassói csapathoz, de azért, mert itt nem kapott lehetőséget arra, hogy kiteljesíthesse azt a tehetséget, amit szerinte Istentől kapott, és amit az emberek megsegítésére szeretne használni.
– indokolta továbblépését.
„Egy hegyimentősnek több sportágban is profinak kell lenni, ez pedig nagyon sok edzést, felkészülést, munkát igényel – magyarázza beszélgetőpartnerem. Elsősorban tudni kell sziklát mászni, és a kötelet sem viszi fel senki előtted, neked kell rögzítened. Aztán a sízés különböző nemeit is művelni kell: a terepsízéstől az alpesi sízésig mindenben gyakorlottnak kell lenni.”
A Monte Rosa-masszívumban
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
Ezen sportágak nemcsak különböző készségeket igényelnek, hanem rendkívüli erőnlétet is, de a hegyimentő munkához is nélkülözhetetlen az állóképesség, az egészséges, terhelhető szív (mert sokszor nagy súlyt kell rohamtempóban szállítani), tehát
A még szakavatottabb mentéshez pedig elengedhetetlen az egészségügyi szakképzés is, így Kincső bevállalta az egy hónapos rohammentő-képzést is (egyelőre annak első modulját, az alapfokút), amit nemrégen fejezett be a Szeben megyei tűzoltóságnál. Elméleti és gyakorlati tudnivalókat sajátított el, hetenként vizsgázott – kitűnőre, így most már felismeri, mire van szüksége a betegnek, és stabilizálhatja állapotát.
Nem fér kétség hozzá, hogy ezen a téren is előrébb fog lépni, hiszen ambíciós voltáról tanúskodik az is, amit idén nyáron barátjával véghez vitt:
Ez azt jelenti, hogy egy hóüreget csináltak maguknak, majd a bivakzsákba beleterítettek két hálózsákot, bevették a bakancsokat is, hogy reggelig ne ázzanak el, és csak egy kis lyukon át lélegeztek.
Túravezető képzés: sílécen eresztik le a völgybe
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
A csúcshódításokra előzetesen egy évig edzettek, de miután az akklimatizáció jól sikerült, nem volt, ami megálljt parancsolt volna nekik. És ekkor valami előreláthatatlan történt (legalábbis Kincső számára): barátja, akivel sok közös szenvedély fűzi össze, eljegyezte a hegyen, tehát az ifjú hölgy menyasszonyként érkezett haza.
Képzeljünk el egy alig több, mint 50 kilós fiatal hölgyet a hegyek járatlan útjain, szikláin, magatehetetlen emberek támaszaként, hordágyat cipelve. Rá is kérdeztem, mi az ő feladata a mindennapi hegyimentői munkája során.
– feleli, de az a heti két nap, amikor az egyetemi laborórái vannak, mégis kivételt képeznek. Ettől eltekintve, a folyamatos edzések és felkészülés mellett, ha riasztás van, akár 1800 méter szintkülönbséget is nagyon rövid idő alatt kell megmászni, esőben, sárban, hóban.
Az általuk alapított Konglomerátum Egyesület trikójával
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
Ilyen volt egyik mentésük a Fogarasi-havasokban, amikor este 6-kor hívtak a fogarasi kollégák egy segédcsapatot, mert ők négyen kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lehozzák a térdsérülést szenvedett turistát, ehhez különben is a protokoll szerint legalább hat ember szükségeltetik. Mire Brassóból odaértek, már besötétedett, és
„Mi is alkalmazkodunk a terephez és a sérült súlyához. Ha veszélyes a terep, viszünk két kereket, ezek rögzíthetők a hordágy tengelyén. Ha a magunk dolgát meg akarjuk könnyíteni, akkor csak egyet cipelünk fel.”
A denevérlány
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
Kincsőt, bár kezdetben sem vonakodott a hordágycipeléstől, nem mindig terhelik ezzel a feladattal a férfi kollégák – hiszen ő az egyetlen nő a csapatban –, de azért „bőven” előfordult, hogy ő is kivette a részét ebből. „Elől megy a mentés vezetője, de van hátul is egy irányító, aki a csapat terhelését felügyeli. Mindenkinek érteni kell a másikat egy pillantásból.”
Kincsőt kíméletből ugyan sokszor a hordágy könnyebbik, elülső feléhez állítják, de egy meredek lejtőn ez a „könnyűség” is nagyon relatív. Ha mégsem hordágyat, akkor egyéb felszerelést vagy a többiek zsákját is viszi a fiatal hegyimentő.
A mentés pszichés terhelést is jelent a csapatnak: előfordul, hogy halottakat kell lehozni. Kincsőnek is volt része ilyen misszióban, egy szívrohamban elhunyt pásztort kellett lehozniuk a Fogarasi-havasokból.
4000 méter fölött történt meg az eljegyzés is
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
A nagy fizikai-pszichikai terhelés miatt nem sok idős hegyimentőt látuni e szakmában (egy bizonyos kor után nem is lehet gyakorolni), de annál több „kiégett” kollégát. Azért is
konkrétan is, hiszen egyes megyékben, ahol közszolgálat keretében tevékenykednek, jobban fizetik a hegyimentőket, másutt, ahol csak megyei szolgálatot működtetnek, kevésbé.
nem honorálják bérpótlékokkal. Másrészt az erkölcsi elismerés, a biztatás és támogatás is hiányzik sok lelkes és ambíciós fiatal számára, akik nem tudnak kibontakozni – vélekedik Kincső. Neki is kijutnak a fiatalsága és nő volta miatti beszólások és megjegyzések a férfi kollégáktól, amik sok keserű percet okoznak, de két oka is van annak, hogy nem futamodik meg.
Ha eddig gitározott, most brácsázni is tanul
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
„Nagyon erősen érzem, hogy én bírom, tudom, szeretem csinálni, hogy nekem való a hegyimentés, hogy a helyemen vagyok. Tele lelkesedéssel, teljes odaadással vagyok ott a munkában, és többször bebizonyítottam, megállom a helyem, de néha úgy érzem, éppen az zavarja a többieket, hogy munka után is elmegyek sízni, mászni, edzeni.
– osztja meg keserűségét Kincső.
Sziklamászás – több mint hobbi
Fotó: Tímár Kincső Katalin személyes archívuma
Mindemellett vannak megerősítő élményei is: amikor a mentésre szoruló emberek kicsit felderülnek egy mosolyára, vagy amikor
(amint egy bokaficamos nő tette, mielőtt a hordágyra fektették volna). Másrészt viszont ezek az akadályok is hozzásegítik Kincsőt, hogy letisztuljanak körülötte a dolgok, a célok, hogy lássa, mi éri meg az erőfeszítést.
Barátjával egy hét alatt kipipált tíz négyezer méternél magasabb csúcsot
Fotó: Tímár Kincső KatalinTímár Kincső Katalin személyes archívuma
Az eligazodásban segíti őt értékrendje, amelynek alapja az istenhit: erre építi mindennapjait, keresztényként a felebaráti szeretet elsődleges számára. Magyarként most éppen a brácsázás a kapaszkodója, illetve úgy néz ki, sikerül alakítaniuk egy ifjúsági néptánccsoportot is a brassói egyetemistákkal.
„Hitelesség és cselekvés kell ahhoz, hogy a jövő nemzedéke előtt megálljak”, mondja a fiatal hegyimentő, akinek
átadni a gyermekeknek, az ifjúságnak, még pontosabban: egy erdei iskolát létesíteni, ahol nem az osztályteremben sajátítják el a tudnivalókat, hanem a természetben, tapasztalás és cselekvés közben. Ehhez pedig egy közösséget is ki kell alakítani a hasonló gondolkodású emberekből, vázolja a teendőket.
Fotó: Tímár Kincső KatalinTímár Kincső Katalin személyes archívuma
A cél tehát, amire Kincső vigyázó szemét veti, tisztán kirajzolódik. Az út azonban még hosszú odáig, tekintve, hogy a hegyimentői főállás mellett még mindig egyetemista, illetve a hegyitúravezetés-tanfolyamot is végzi. Tulajdonképpen az sem kizárt, hogy az őszi, költségvetési megszorításokat előíró kormányrendelet miatt kanyarodik egyet az útja, latolgatja ő maga is, ugyanis az említett rendelet szerint a brassói hegyimentőknél is 15 százalékos személyzetleépítést kell végezni (ezt az átszervezést fél évvel elhalasztotta a kormány – szerk. megj.), pedig épp csak, hogy sikerült feltornászni a képzett hegyimentők számát 6-ról 9-re a brassói közszolgálatnál.
Bárhogy is alakuljon, nekem úgy tűnik, Kincsőben megvan az erő és a képesség ahhoz, hogy tartsa magát az általa kitűzött irányhoz, ami elsősorban az emberek szolgálata. Ő pedig keresztény hite szerint ehhez a Fennvaló segítségét reméli elnyerni.
Huszonnégy sérült, illetve veszélyes fenyőfát vágnak ki a napokban Székelyudvarhelyen, tavasszal pedig a városi környezethez illő fafajtákat ültetnek a helyükre.
Emelt átjárókat alakítanak ki a csíkszeredai Szék útján a gyalogosok biztonságának érdekében, a munkálatok miatt forgalomkorlátozás várható.
Egy szászrégeni férfi 18 000 lejes pénzbírságot kapott idén, miután rendszeresen hamis bejelentésekkel hívta az 112-es sürgősségi segélyhívószámot. Maros megyében nőtt a telefonbetyárkodások száma ebben az évben.
Csütörtök reggel óta nem érik el édesanyjukat, a csíkszeredai Sándor Péter Katalint külföldön élő gyermekei, így megtalálásában a helyi közösség segítségét kérik.
Bírósági keresetet indíthat egy szakszervezet a gyergyószentmiklósi kórház ellen, mert szerintük a kórházmenedzser rosszindulatúan nem biztosítja az elvárásaik szerint az alkalmazottak számára a bérpótlékokat. A menedzser elutasítja a vádakat.
Kettős kiállításnak ad helyet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház emeleti díszterme. Szerda este nyílt meg Sárosi Csaba és Vetró András helyi képzőművészek közös tárlata.
Egy gázpalack robbanása okozott tüzet csütörtökön délután a Gyulakutához tartozó Rava településen.
Két tűzoltóautóval szálltak ki csütörtökön délután a tűzoltók Székelyudvarhelyen egy irodaépülethez, amelynek meggyulladt a tetőzete.
Tizennégy személytől ujjlenyomatot vettek, és le is fényképezték őket csütörtökön délelőtt Oltszemen, ahol a Kovászna megyei rendőrök razziáztak.
szóljon hozzá!