Munkaügyi jövőkép Sepsiszentgyörgyön

Háromszéken a munkanélküliek, de a dolgozók is nehéz helyzetben vannak, hiszen a fizetések is a régióban a legalacsonyabbak az országos átlaghoz viszonyítva. Hogy ez az állapot meddig tart, azt gazdasági szakemberek jósolhatják meg, ám a tartós munkanélküliség és a kilátástalan helyzet sokak életét megkeseríti. Kelemen Tibor 1992 óta vezeti az ügynökséget, sokéves tapasztalattal bír, és elmondása szerint Kovászna megye sosem volt könnyű helyzetben.

Háromszék mindig nehéz helyzetben volt

A legnehezebb periódus 1997–1998-ban volt, mondja az igazgató, hiszen ekkor kezdődtek meg a tömeges elbocsátások. Ebben az időszakban Sepsiszentgyörgyön nagyon sok ember vesztette el addig biztosnak vélt munkahelyét, intézmények, vállalkozások szűntek meg, átszervezések történtek, és ezek velejárója minden esetben a leépítés volt. A munkanélküliség terén Háromszéken sosem voltak könnyű állapotok – állítja Kelemen Tibor –, csak az 1989 előtti periódusról lehet elmondani, hogy hivatalosan nem létezett munkanélküliség. Akkor fontos volt, hogy jó statisztikai adatokkal zárják a munkaügyi intézmény mérlegét, ám azóta ez átalakult, a munkaügynek folyamatosan változó munkanélküliségi rátája lett.

De nem ez a legfontosabb tevékenysége a munkaerő-elhelyező ügynökségnek – mondja az igazgató –, hanem olyan stimuláló eszközök használata, melyek által a munkától megvált, elbocsátott személy átalakul foglalkoztatott emberré. Az átképzésen van tehát a hangsúly, ez az egyik legfontosabb szerepe a munkaügynek. Az átképzések esetében két fontos szempontot kell követni: a piacot, keresletet és kínálatot, ugyanakkor prevenciót kell alkalmazni, megelőzve ezáltal azt, hogy hiány alakuljon ki szakmákban, mesterségekben, munkaerőben.

Itt nagyon fontos szerep jut a helyi és megyei önkormányzatoknak, illetve a vállalkozóknak is – fejtette ki Kelemen Tibor –, hiszen így információt lehet szerezni arról, hogy Kovászna megyében hol és milyen típusú beruházások lesznek. Az újonnan induló gyárak humánmenedzsment részét oldja meg a munkaügyi hivatal, ezért fontos az együttműködés.

Brassó elszívja a munkaerőt

A beruházások menete nagyon gazdaságfüggő, és sajnos Háromszéken azt is figyelembe kell venni, hogy mellettünk egy – Szentgyörgyhöz képest – metropolisz, Brassó működik, mely által  a város ki van téve annak, hogy nyúlványként érvényesüljön. Brassó sajnos elviszi a jó munkaerőt, magasabb bérezést biztosítanak, ezért nem tud Kovászna megye állásokban bővelkedni és nagyobb lehetőségeket biztosítani. Ugyanakkor Háromszéken csoportosulások jöttek létre, melyek igyekeznek megvédeni a megyét gazdaságilag, és ha nem is növelik, de konzerválják megvalósításaikat. Nehéz felzárkózni a nagyvárosokhoz, mint Brassó, Szeben vagy Marosvásárhely, de Kovászna megyének is ezen a piacon kell megélnie – mondja a szakember. Követendő példa lenne ugyanakkor a székelyudvarhelyi, hiszen ott nemcsak a munkanélküliségi ráta alacsony, de az emberek többsége munkahelye mellett kis vállalkozásokat is működtet. Itt is lehetne kisebb cégek létrehozásában gondolkodni, ami szép megélhetést biztosíthat családok számára.

Fontos lenne a szakképzés

Sepsiszentgyörgyön gondot jelent az is, hogy csökkent az iskolai szakképzés, és felerősödött a líceumi oktatás, ennek eredménye pedig a diplomások nagy százalékú munkanélkülisége. Ebben sajnos a legnagyobb felelősség a szülőket illeti – mondja Kelemen Tibor, hiszen túl akarjuk nőni magunkat, és elfelejtjük múltunkat. A jó magyar ember jó mesterember is lehetne, de ez az állítás csak akkor állja meg a helyét, ha kézzel és ésszel fenntartjuk. A kétkezi munkát az utóbbi időben lenézik, és az elméleti líceumok felduzzasztásával a több mint hatvanszázalékos elméleti oktatásból kikerülő diákok nem a mesteremberek sorát gazdagítják. Kelemen szerint a szakoktatás nagyon fontos, de ezt nem a diákkal, hanem a szülővel kell kezdeni. A szülőnek kell megértenie azt, hogy „jobb kis gazdának lenni, mint nagy szolgának” – idézi édesapja szavait az igazgató.

Kelemen Tibor azt is elmondta, hogy sajnos a közeljövőben két nagyobb cég is bezárja kapuit Sepsiszentgyörgyön, a nagy múltú cigarettagyár, valamint az Abofarm. A két esetben más és más okok miatt szűnik meg a gyártás, de közel száz ember kerül utcára április közepén, akiknek átlagéletkora 40 év, és nagyon nehéz lesz visszakerülni a munkanélküli segély után a piacra és állást találni. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség azonban minden segítséget megad azoknak, akik az intéményhez fordulnak, és a nehéz, válságos helyzetben is megpróbálják támogatni a háromszékieket – zárta beszélgetésünket Kelemen Tibor.