
A csicsói énekkar az idei Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón
Fotó: Csíkcsicsói egyházközség Páduai Szent Antal Kórusa
Alacsony létszámmal, de nagy lelkesedéssel énekel a mindössze három esztendeje alapított csíkcsicsói felnőtt egyházi énekkar. Számukra minden éneklés, templomi szolgálat kiemelkedő élmény, ám mindig különös izgalommal jár, amikor a kórust valamilyen alkalomra meghívják. Folytatjuk csíkszéki egyházi kórusokat bemutató sorozatunkat.
2018. június 23., 09:542018. június 23., 09:54
A Csíkcsicsói Római Katolikus Egyházközség Páduai Szent Antal Kórusa egyike a legfiatalabb felcsíki kórusoknak, a jelenlegi kántor ugyanis elődjétől nem „örökölt” kórustagokat ‒ avatott be Gombos Csaba. A karvezető hozzátette, „hat éve szolgálok Csíkcsicsóban, az első perctől kezdve alakítottam egy lány-scholát, akikkel nagyon sok szép éneket sikerült megtanulni (nemcsak gregorián dallamokat), velük mentem kórustalálkozókra is. Később felmerült az igény, hogy legyen az egyházközségnek felnőtt kórusa is, így
Mivel a kórustagok az egyházközség tagjai, ezért adott volt, hogy az egyházközség védőszentjének nevét viseljék, nem is gondolkodtak más lehetőségeken.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen korosztály alkotja az énekkart, megtudtuk, a kórus létszáma megalakulása óta nagyon kis mértékben változott: nyolc szoprán (átlagéletkor 20 év), hét alt, illetve öt személy énekel basszus szólamot, utóbbiak átlagéletkora 40 év ‒ részletezte a kántor. Hozzátette, azért emelné ki a szopránosok fiatalságát, mert azt tapasztalja a többi kórus esetében, hogy nehéz jó teljesítményt nyújtani, ahol nem szól szépen és tisztán a szoprán mint vezető szólam. Mint fogalmaz, látja az előnyét a fiatalságnak ebben a kérdésben.
Azt sem titkolta a karvezető, hogy az énekesek hozzáállása nagyon pozitív, rendszeresen részt vesznek a szólampróbákon, összpróbákon. Mint megtudtuk, két-három kórusművet tanulnak egyszerre, ilyenkor néhány héten keresztül csak szólampróbákat tart a szakember, majd mikor minden szólamot felkészültnek lát és hall, akkor jönnek az összpróbák, ahol a kóruséneklés finomságai, dinamikái kerülnek előtérbe.
Ilyenkor vannak katarzisélmények, és a sok mosolygós arcot látva úgy véli, nagyon élvezik, szeretik amit csinálnak, azaz az éneklést.
Az egyházi kórusok fellépései, vagy ahogy a kántor fogalmaz, énekszolgálatai elsősorban az egyházi ünnepek köré csoportosulnak, így a csicsói kórus is rendszerint énekel karácsonykor, a nagyböjti időszakban, húsvétkor, az egyházközség búcsúünnepén. Az ünnepeken kívül pedig a kórustalálkozókon való részvétel jelent kiemelkedő eseményt a kórusok életében. A karnagy fontosnak tartotta leszögezni, hogy különböző tényezők határozzák meg egy nagyvárosi kórus életét ‒ ahol például hivatásos énekesekből áll a kar, és talán minden vasárnap énekelnek különböző műveket, akár zenekari kísérettel ‒, illetve mások a különböző falvak, községek kórusainak mindennapjai. „Emiatt a kántor-karnagynak mindig az adott helyzet elfogadásával kell kezdenie munkáját ‒ például, hogy
Nálam a legfontosabb ilyen elvárás a hangok összességének tisztasága” ‒ hangsúlyozta.
A csicsói kórus munkáját, mivel vezetője a mindenkori plébános, ezért az egyházközség támogatja, emellett pedig a Csíkcsicsói Közbirtokosság is rendszerint segíti munkájukat, mondván, hogy
a helyi ünnepek szebbé tételéhez járulnak hozzá. Ha minden vezető személy az összes faluban, városban így gondolkodna, az nagyban segítené a kórusvezetők munkáját ‒ mutatott rá Gombos Csaba.
Kérdésünkre arra is kitért a kántor, hogy az énekkari tagok számára kiemelkedő élmény minden egyes éneklés, templomi szolgálat, de amikor a kórust valamilyen alkalomra elhívják, az mindig különös izgalommal jár. Példaként pedig más megye kórustalálkozóján való részvételt említette: a kórusuk ugyanis tavaly a Maros megyei Búzásbesenyőn vendégszerepelt, ahova kórustalálkozóra kaptak meghívást. Arra is rámutatott a szakember, hogy az ilyen felkéréseknek való elégtétel mindig nagy mozgatórúgó minden kórustag számára, olyankor ugyanis úgy érzik, hogy érdemes áldozatot hozni, részt venni a próbákon, és örömmel énekelni.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!