A csicsói énekkar az idei Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón
Fotó: Csíkcsicsói egyházközség Páduai Szent Antal Kórusa
Alacsony létszámmal, de nagy lelkesedéssel énekel a mindössze három esztendeje alapított csíkcsicsói felnőtt egyházi énekkar. Számukra minden éneklés, templomi szolgálat kiemelkedő élmény, ám mindig különös izgalommal jár, amikor a kórust valamilyen alkalomra meghívják. Folytatjuk csíkszéki egyházi kórusokat bemutató sorozatunkat.
2018. június 23., 09:542018. június 23., 09:54
A Csíkcsicsói Római Katolikus Egyházközség Páduai Szent Antal Kórusa egyike a legfiatalabb felcsíki kórusoknak, a jelenlegi kántor ugyanis elődjétől nem „örökölt” kórustagokat ‒ avatott be Gombos Csaba. A karvezető hozzátette, „hat éve szolgálok Csíkcsicsóban, az első perctől kezdve alakítottam egy lány-scholát, akikkel nagyon sok szép éneket sikerült megtanulni (nemcsak gregorián dallamokat), velük mentem kórustalálkozókra is. Később felmerült az igény, hogy legyen az egyházközségnek felnőtt kórusa is, így
Mivel a kórustagok az egyházközség tagjai, ezért adott volt, hogy az egyházközség védőszentjének nevét viseljék, nem is gondolkodtak más lehetőségeken.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen korosztály alkotja az énekkart, megtudtuk, a kórus létszáma megalakulása óta nagyon kis mértékben változott: nyolc szoprán (átlagéletkor 20 év), hét alt, illetve öt személy énekel basszus szólamot, utóbbiak átlagéletkora 40 év ‒ részletezte a kántor. Hozzátette, azért emelné ki a szopránosok fiatalságát, mert azt tapasztalja a többi kórus esetében, hogy nehéz jó teljesítményt nyújtani, ahol nem szól szépen és tisztán a szoprán mint vezető szólam. Mint fogalmaz, látja az előnyét a fiatalságnak ebben a kérdésben.
Azt sem titkolta a karvezető, hogy az énekesek hozzáállása nagyon pozitív, rendszeresen részt vesznek a szólampróbákon, összpróbákon. Mint megtudtuk, két-három kórusművet tanulnak egyszerre, ilyenkor néhány héten keresztül csak szólampróbákat tart a szakember, majd mikor minden szólamot felkészültnek lát és hall, akkor jönnek az összpróbák, ahol a kóruséneklés finomságai, dinamikái kerülnek előtérbe.
Ilyenkor vannak katarzisélmények, és a sok mosolygós arcot látva úgy véli, nagyon élvezik, szeretik amit csinálnak, azaz az éneklést.
Az egyházi kórusok fellépései, vagy ahogy a kántor fogalmaz, énekszolgálatai elsősorban az egyházi ünnepek köré csoportosulnak, így a csicsói kórus is rendszerint énekel karácsonykor, a nagyböjti időszakban, húsvétkor, az egyházközség búcsúünnepén. Az ünnepeken kívül pedig a kórustalálkozókon való részvétel jelent kiemelkedő eseményt a kórusok életében. A karnagy fontosnak tartotta leszögezni, hogy különböző tényezők határozzák meg egy nagyvárosi kórus életét ‒ ahol például hivatásos énekesekből áll a kar, és talán minden vasárnap énekelnek különböző műveket, akár zenekari kísérettel ‒, illetve mások a különböző falvak, községek kórusainak mindennapjai. „Emiatt a kántor-karnagynak mindig az adott helyzet elfogadásával kell kezdenie munkáját ‒ például, hogy
Nálam a legfontosabb ilyen elvárás a hangok összességének tisztasága” ‒ hangsúlyozta.
A csicsói kórus munkáját, mivel vezetője a mindenkori plébános, ezért az egyházközség támogatja, emellett pedig a Csíkcsicsói Közbirtokosság is rendszerint segíti munkájukat, mondván, hogy
a helyi ünnepek szebbé tételéhez járulnak hozzá. Ha minden vezető személy az összes faluban, városban így gondolkodna, az nagyban segítené a kórusvezetők munkáját ‒ mutatott rá Gombos Csaba.
Kérdésünkre arra is kitért a kántor, hogy az énekkari tagok számára kiemelkedő élmény minden egyes éneklés, templomi szolgálat, de amikor a kórust valamilyen alkalomra elhívják, az mindig különös izgalommal jár. Példaként pedig más megye kórustalálkozóján való részvételt említette: a kórusuk ugyanis tavaly a Maros megyei Búzásbesenyőn vendégszerepelt, ahova kórustalálkozóra kaptak meghívást. Arra is rámutatott a szakember, hogy az ilyen felkéréseknek való elégtétel mindig nagy mozgatórúgó minden kórustag számára, olyankor ugyanis úgy érzik, hogy érdemes áldozatot hozni, részt venni a próbákon, és örömmel énekelni.
Tűz ütött ki csütörtök este egy marosvásárhelyi lakóházban, három lakónak sikerült biztonságban kimenekülnie.
Most újra felhasználják Marosvásárhelyen a régi városvezetés által kidobott köztéri elemek utcaszegély-köveit. A Sáros utcai park gránitkő-szegélyét fogják ezekkel a kövekkel helyreállítani.
A Kovásznai Unitárius Leányegyházközség számára gyűjtenek azon a péntek délutáni koncerten, amelynek a helyi művelődési központ ad otthont. A cél egy, a hitélet erősítését célzó ingatlan megvásárlása.
Hárommillió lejjel egészítette ki a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Aktualizálták Gyergyószentmiklós önkormányzati alapszabályzatát. Lényeges gyakorlati jelentősége nincs ennek, mint ahogy a tisztségviselők igazolványainak formájáról szóló döntésnek sem, erről mégis személyeskedésig menően vitatkoztak.
Tudatosságra és felelős döntéshozatalra buzdították egymást a Fiatalok a fiatalokért elnevezésű kampányeseményen, amelyet az országos dohányzásmentes napon, csütörtökön tartottak Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban.
Innovatív applikációt hoznak létre, amely közelebb viszi a közönséget a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház világához. Egyszerre hatvan programozó dolgozik egy napon át egy applikáció létrehozásán.
Eltávolították a havazás miatt a sínekre dőlt fákat, és újraindult a közlekedés a 400-as vasúti fővonal Marosfő és Gyergyóhodos közötti szakaszán – tájékoztatott csütörtök délután a Hargita megyei tűzoltóság.
Sepsiszentgyörgyön nő a Napkapu-erdő és alakul a Napkapu-szobor is, melyre szerdán új elemek kerültek rá azoknak a neveivel, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Sepsiszentgyörgy határában gyarapodó csemetékből egy szép erdő válhasson.
Újabb havazás kezdődött a délutáni órákban, ugyanakkor a hőmérséklet csökkenésével az utak ismét csúszóssá váltak. Van ahol tükörjég, máshol becsúszott kamion nehezíti a forgalmat.
szóljon hozzá!