
Egyértelműen több pénz kellene a sporttevékenységekre is
Fotó: Haáz Vince
Két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, az egyik a 2023-2030-as évekre vonatkozó sport-, a másik a kulturális stratégia. Érdemes „fellapozni” őket és amennyiben javaslataink, hozzászólásaink vannak elküldeni az illetékeseknek. Jó lehetőség ez arra, hogy beleszóljunk a két területen végzett munka megtervezésébe.
2023. szeptember 05., 15:062023. szeptember 05., 15:06
A több évre szóló stratégia kidolgozása több szakaszból áll, az év elején volt már egy online kérdőívezés, a városháza honlapján, voltak kiscsoportos megbeszélések, amelyek alapján körvonalazott, hogy mit szeretne a városvezetés, és mit szeretne a közösség.
A következő lépés egy nyilvános közvita megszervezése lesz, majd egy hónap múlva, október 5-én.
A fő kérdés, mindkét stratégia esetén, hogy mire adjon a városháza a közpénzekből, milyen rendezvényekre, eseményekre, milyen egyesületeknek, kluboknak. A kérdőívekből kiderül, hogy mit szeretne a helyi közösség. Persze
Sporttal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók 44,3 százaléka úgy véli, hogy
a városvezetésnek infrastruktúrát (futópályák, szabadtéri sportpályák, szabadtéri sporteszközök, sportcsarnokok) kellene biztosítania,
ugyanakkor a válaszadók csupán 26,3 százaléka szerint kellene a városvezetésnek részben vagy teljes egészében finanszíroznia a magasrangú ‒ országos vagy nemzetközi ‒ sportesemények megszervezését,
míg 22,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a városvezetésnek legfeljebb az infrastruktúrát kellene biztosítania.
Kellenek ingyenes koncertek? – erre is választ kapunk a dokumentumban
Fotó: Haáz Vince
A kulturális élettel kapcsolatban a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a lakónegyedekben szinte egyáltalán nincsenek kulturális események,
A kidolgozott, de még nem végleges sportstratégiában azt olvashatjuk, hogy sportéletet fejlesztése érdekében javasolják:
az infrastruktúra korszerűsítését;
a különböző finanszírozási programok gyakorlatba ültetését;
a kiváló élsportolók népszerűsítését;
valamint a sportegyesületek(/-klubok), a helyhatóságok, az oktatási és más intézmények együttműködését.
A kulturális stratégia célja pedig egy olyan környezet létrehozása, amelyben a kultúra létfontosságú és virágzó erőforrás; illetve amely ösztönzi az alkotóerőt, továbbá elősegíti a kulturális sokszínűséget, s megszilárdítja a kulturális identitást. Természetesen mindkét esetben konkrét javaslatok is vannak.
A két dokumentum tanulmányozható magyar nyelven is ide és ide kattintva a hozzászólásokat pedig szeptember 6-án, éjfélig fogadják.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
szóljon hozzá!