
Egyértelműen több pénz kellene a sporttevékenységekre is
Fotó: Haáz Vince
Két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, az egyik a 2023-2030-as évekre vonatkozó sport-, a másik a kulturális stratégia. Érdemes „fellapozni” őket és amennyiben javaslataink, hozzászólásaink vannak elküldeni az illetékeseknek. Jó lehetőség ez arra, hogy beleszóljunk a két területen végzett munka megtervezésébe.
2023. szeptember 05., 15:062023. szeptember 05., 15:06
A több évre szóló stratégia kidolgozása több szakaszból áll, az év elején volt már egy online kérdőívezés, a városháza honlapján, voltak kiscsoportos megbeszélések, amelyek alapján körvonalazott, hogy mit szeretne a városvezetés, és mit szeretne a közösség.
A következő lépés egy nyilvános közvita megszervezése lesz, majd egy hónap múlva, október 5-én.
A fő kérdés, mindkét stratégia esetén, hogy mire adjon a városháza a közpénzekből, milyen rendezvényekre, eseményekre, milyen egyesületeknek, kluboknak. A kérdőívekből kiderül, hogy mit szeretne a helyi közösség. Persze
Sporttal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók 44,3 százaléka úgy véli, hogy
a városvezetésnek infrastruktúrát (futópályák, szabadtéri sportpályák, szabadtéri sporteszközök, sportcsarnokok) kellene biztosítania,
ugyanakkor a válaszadók csupán 26,3 százaléka szerint kellene a városvezetésnek részben vagy teljes egészében finanszíroznia a magasrangú ‒ országos vagy nemzetközi ‒ sportesemények megszervezését,
míg 22,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a városvezetésnek legfeljebb az infrastruktúrát kellene biztosítania.
Kellenek ingyenes koncertek? – erre is választ kapunk a dokumentumban
Fotó: Haáz Vince
A kulturális élettel kapcsolatban a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a lakónegyedekben szinte egyáltalán nincsenek kulturális események,
A kidolgozott, de még nem végleges sportstratégiában azt olvashatjuk, hogy sportéletet fejlesztése érdekében javasolják:
az infrastruktúra korszerűsítését;
a különböző finanszírozási programok gyakorlatba ültetését;
a kiváló élsportolók népszerűsítését;
valamint a sportegyesületek(/-klubok), a helyhatóságok, az oktatási és más intézmények együttműködését.
A kulturális stratégia célja pedig egy olyan környezet létrehozása, amelyben a kultúra létfontosságú és virágzó erőforrás; illetve amely ösztönzi az alkotóerőt, továbbá elősegíti a kulturális sokszínűséget, s megszilárdítja a kulturális identitást. Természetesen mindkét esetben konkrét javaslatok is vannak.
A két dokumentum tanulmányozható magyar nyelven is ide és ide kattintva a hozzászólásokat pedig szeptember 6-án, éjfélig fogadják.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!