
Egyértelműen több pénz kellene a sporttevékenységekre is
Fotó: Haáz Vince
Két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, az egyik a 2023-2030-as évekre vonatkozó sport-, a másik a kulturális stratégia. Érdemes „fellapozni” őket és amennyiben javaslataink, hozzászólásaink vannak elküldeni az illetékeseknek. Jó lehetőség ez arra, hogy beleszóljunk a két területen végzett munka megtervezésébe.
2023. szeptember 05., 15:062023. szeptember 05., 15:06
A több évre szóló stratégia kidolgozása több szakaszból áll, az év elején volt már egy online kérdőívezés, a városháza honlapján, voltak kiscsoportos megbeszélések, amelyek alapján körvonalazott, hogy mit szeretne a városvezetés, és mit szeretne a közösség.
A következő lépés egy nyilvános közvita megszervezése lesz, majd egy hónap múlva, október 5-én.
A fő kérdés, mindkét stratégia esetén, hogy mire adjon a városháza a közpénzekből, milyen rendezvényekre, eseményekre, milyen egyesületeknek, kluboknak. A kérdőívekből kiderül, hogy mit szeretne a helyi közösség. Persze
Sporttal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók 44,3 százaléka úgy véli, hogy
a városvezetésnek infrastruktúrát (futópályák, szabadtéri sportpályák, szabadtéri sporteszközök, sportcsarnokok) kellene biztosítania,
ugyanakkor a válaszadók csupán 26,3 százaléka szerint kellene a városvezetésnek részben vagy teljes egészében finanszíroznia a magasrangú ‒ országos vagy nemzetközi ‒ sportesemények megszervezését,
míg 22,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a városvezetésnek legfeljebb az infrastruktúrát kellene biztosítania.
Kellenek ingyenes koncertek? – erre is választ kapunk a dokumentumban
Fotó: Haáz Vince
A kulturális élettel kapcsolatban a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a lakónegyedekben szinte egyáltalán nincsenek kulturális események,
A kidolgozott, de még nem végleges sportstratégiában azt olvashatjuk, hogy sportéletet fejlesztése érdekében javasolják:
az infrastruktúra korszerűsítését;
a különböző finanszírozási programok gyakorlatba ültetését;
a kiváló élsportolók népszerűsítését;
valamint a sportegyesületek(/-klubok), a helyhatóságok, az oktatási és más intézmények együttműködését.
A kulturális stratégia célja pedig egy olyan környezet létrehozása, amelyben a kultúra létfontosságú és virágzó erőforrás; illetve amely ösztönzi az alkotóerőt, továbbá elősegíti a kulturális sokszínűséget, s megszilárdítja a kulturális identitást. Természetesen mindkét esetben konkrét javaslatok is vannak.
A két dokumentum tanulmányozható magyar nyelven is ide és ide kattintva a hozzászólásokat pedig szeptember 6-án, éjfélig fogadják.
Az idei év első négy hónapjában 737.682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
Az eredmények szerint a beteg az Európában terjedő vírustörzset kapta el, a megbetegedésnek tehát nincs köze az óceánjáró fedélzetén azonosított Andes-hantavírushoz, amely kizárólag Dél-Amerikában terjed.
Nicușor Dan államfő hétfőn konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.
A románok többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen.
Ismét medvék miatt szólt a Ro-Alert több Hargita megyei településen vasárnap este. A vadállatok párzási időszaka miatt gyakrabban találkozhatunk velük.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
szóljon hozzá!