
Egyértelműen több pénz kellene a sporttevékenységekre is
Fotó: Haáz Vince
Két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, az egyik a 2023-2030-as évekre vonatkozó sport-, a másik a kulturális stratégia. Érdemes „fellapozni” őket és amennyiben javaslataink, hozzászólásaink vannak elküldeni az illetékeseknek. Jó lehetőség ez arra, hogy beleszóljunk a két területen végzett munka megtervezésébe.
2023. szeptember 05., 15:062023. szeptember 05., 15:06
A több évre szóló stratégia kidolgozása több szakaszból áll, az év elején volt már egy online kérdőívezés, a városháza honlapján, voltak kiscsoportos megbeszélések, amelyek alapján körvonalazott, hogy mit szeretne a városvezetés, és mit szeretne a közösség.
A következő lépés egy nyilvános közvita megszervezése lesz, majd egy hónap múlva, október 5-én.
A fő kérdés, mindkét stratégia esetén, hogy mire adjon a városháza a közpénzekből, milyen rendezvényekre, eseményekre, milyen egyesületeknek, kluboknak. A kérdőívekből kiderül, hogy mit szeretne a helyi közösség. Persze
Sporttal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók 44,3 százaléka úgy véli, hogy
a városvezetésnek infrastruktúrát (futópályák, szabadtéri sportpályák, szabadtéri sporteszközök, sportcsarnokok) kellene biztosítania,
ugyanakkor a válaszadók csupán 26,3 százaléka szerint kellene a városvezetésnek részben vagy teljes egészében finanszíroznia a magasrangú ‒ országos vagy nemzetközi ‒ sportesemények megszervezését,
míg 22,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a városvezetésnek legfeljebb az infrastruktúrát kellene biztosítania.
Kellenek ingyenes koncertek? – erre is választ kapunk a dokumentumban
Fotó: Haáz Vince
A kulturális élettel kapcsolatban a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a lakónegyedekben szinte egyáltalán nincsenek kulturális események,
A kidolgozott, de még nem végleges sportstratégiában azt olvashatjuk, hogy sportéletet fejlesztése érdekében javasolják:
az infrastruktúra korszerűsítését;
a különböző finanszírozási programok gyakorlatba ültetését;
a kiváló élsportolók népszerűsítését;
valamint a sportegyesületek(/-klubok), a helyhatóságok, az oktatási és más intézmények együttműködését.
A kulturális stratégia célja pedig egy olyan környezet létrehozása, amelyben a kultúra létfontosságú és virágzó erőforrás; illetve amely ösztönzi az alkotóerőt, továbbá elősegíti a kulturális sokszínűséget, s megszilárdítja a kulturális identitást. Természetesen mindkét esetben konkrét javaslatok is vannak.
A két dokumentum tanulmányozható magyar nyelven is ide és ide kattintva a hozzászólásokat pedig szeptember 6-án, éjfélig fogadják.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!