
Egyértelműen több pénz kellene a sporttevékenységekre is
Fotó: Haáz Vince
Két érdekes irat tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján, az egyik a 2023-2030-as évekre vonatkozó sport-, a másik a kulturális stratégia. Érdemes „fellapozni” őket és amennyiben javaslataink, hozzászólásaink vannak elküldeni az illetékeseknek. Jó lehetőség ez arra, hogy beleszóljunk a két területen végzett munka megtervezésébe.
2023. szeptember 05., 15:062023. szeptember 05., 15:06
A több évre szóló stratégia kidolgozása több szakaszból áll, az év elején volt már egy online kérdőívezés, a városháza honlapján, voltak kiscsoportos megbeszélések, amelyek alapján körvonalazott, hogy mit szeretne a városvezetés, és mit szeretne a közösség.
A következő lépés egy nyilvános közvita megszervezése lesz, majd egy hónap múlva, október 5-én.
A fő kérdés, mindkét stratégia esetén, hogy mire adjon a városháza a közpénzekből, milyen rendezvényekre, eseményekre, milyen egyesületeknek, kluboknak. A kérdőívekből kiderül, hogy mit szeretne a helyi közösség. Persze
Sporttal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók 44,3 százaléka úgy véli, hogy
a városvezetésnek infrastruktúrát (futópályák, szabadtéri sportpályák, szabadtéri sporteszközök, sportcsarnokok) kellene biztosítania,
ugyanakkor a válaszadók csupán 26,3 százaléka szerint kellene a városvezetésnek részben vagy teljes egészében finanszíroznia a magasrangú ‒ országos vagy nemzetközi ‒ sportesemények megszervezését,
míg 22,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a városvezetésnek legfeljebb az infrastruktúrát kellene biztosítania.
Kellenek ingyenes koncertek? – erre is választ kapunk a dokumentumban
Fotó: Haáz Vince
A kulturális élettel kapcsolatban a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a lakónegyedekben szinte egyáltalán nincsenek kulturális események,
A kidolgozott, de még nem végleges sportstratégiában azt olvashatjuk, hogy sportéletet fejlesztése érdekében javasolják:
az infrastruktúra korszerűsítését;
a különböző finanszírozási programok gyakorlatba ültetését;
a kiváló élsportolók népszerűsítését;
valamint a sportegyesületek(/-klubok), a helyhatóságok, az oktatási és más intézmények együttműködését.
A kulturális stratégia célja pedig egy olyan környezet létrehozása, amelyben a kultúra létfontosságú és virágzó erőforrás; illetve amely ösztönzi az alkotóerőt, továbbá elősegíti a kulturális sokszínűséget, s megszilárdítja a kulturális identitást. Természetesen mindkét esetben konkrét javaslatok is vannak.
A két dokumentum tanulmányozható magyar nyelven is ide és ide kattintva a hozzászólásokat pedig szeptember 6-án, éjfélig fogadják.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
szóljon hozzá!