Most még munkája sincs, de vállalkozása lesz – így nézne ki egy pozitív forgatókönyv ebben a keresztúri programban

Vállalkozókká képezné a munkanélkülieket, diákokat, illetve a NEET-kategóriába, azaz a nem foglalkoztatott és sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalokat a székelykeresztúri Erdélyi Ifjúsági Egyesület a StartUp Akadémia nevű programjával. Fodor Mózes, az egyesület elnöke elmondta, hogy a 2016-ban indított projektet magyarországi mintára hozták létre, céljuk pedig a hátrányos helyzetű, főként vidéki származású fiataloknak képzési lehetőséget adni. Ehhez első körben száz udvarhelyszéki 18–35 éves jelentkező vállalkozói képességeit mérték fel, és rálátást nyertek arra is, hogy szakmailag mennyire vannak felkészülve a munkavállalásra, illetve egy saját vállalkozás indításra.

A száz fiatal válaszából az derült ki, hogy többségük szeretne vállalkozó lenni, de nem tudja, miként kezdjen hozzá.

Egyrészt képzésekre van szükségük, hiszen e tekintetben nem tesznek szert megfelelő felkészültségre az iskolai évek alatt, másrészt pedig motiválni kell őket – magyarázta Fodor Mózes. A kérdéssorozat eredményeiből készített tanulmány szerint

a környékbeli fiatalok számára a legnagyobb problémát a bürokratikus ügyintézés okozza.

Többségük úgy véli, nincs tehetsége az értékesítés terén, nem tudják, hogyan kell eladni a termékeket, hiányosak a gazdasági és marketingismereteik, illetve az angol nyelv sem az erősségük. Az eredmények alapján az egyesület a nemzetközi partnerekkel együtt tananyagot állított össze, amihez online hozzáférést kap az a több mint húsz jelentkező, aki január 26-áig regisztrált a képzésre. Közülük kiválasztanak tízet, akiknek már konkrét elképzeléseik vannak az általuk tervezett saját vállalkozásról, és nekik személyesen, illetve

személyre szabottan adnak majd szaktanácsokat egyebek mellett arról, hogy miként indíthatják el cégüket,

hogyan állítsák össze a különböző dossziékat, de abban is segítenek, hogy miként készítsenek sikeres üzleti tervet. A képzés résztvevői magyarországi, görögországi, horvátországi és spanyolországi, hasonló célkitűzésekkel rendelkező fiatalokkal találkoznak majd áprilisban.

Fodor elmondta, huszonöten jelentkeztek a képzésre, zömében környékbeliek, de van olyan is, aki Brassó megyéből.

Súlyos probléma a fiatalok munkanélkülisége Európában, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2016-os kutatása szerint 2013-ban mintegy öt és fél millió 15 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli az öreg kontinensen – ez a legmagasabb arány az EU fennállása óta. Az Eurofound adatai szerint a tagországokban élő 15–19 éves NEET-fiatalok több mint nyolcvan százalékának nincs semmilyen munkatapasztalata. A 25–29 éves korosztály esetében a romániai arány sokkal rosszabb az európai átlagnál: a romániai NEET-ek több mint negyven százalékának nincs semmilyen munkatapasztalata, miközben az európai uniós átlag csak harmincszázalékos. Míg sok tagországban inkább az átmeneti munkanélküliség jellemző, Romániában az európai átlag fölött van azoknak a száma, akiknek hosszú távon nincs állásuk, többségük inaktív, illetve olyanok, akik kiábrándultak, és

noha munkaképesek, nem keresnek állást, mert azt gondolják, hogy úgysem találnának.

A kutatások szerint a NEET-státusznak hátrányos társadalmi következményei lehetnek, az elégedetlenség miatt, a bizonytalan jövő miatt növekedhet a fiatalkori bűnözés, de ezzel együtt a mentális és fizikai megbetegedések kialakulásának kockázata is növekszik, emellett gazdasági veszteséget is okoz az adott országnak.