Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:31

0,79 mg/l-es értéket mutatott az alkoholszonda

12:47

Munkagéppel zuhant öt méter mély árokba egy ember

12:36

Fiatal tehetség tért haza, Lőrincz Konrád a Csíkszeredai Sportklubnál folytatja

12:31

Új kenyér ünnepe a marosvásárhelyi várban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akár tíz fokot is eshet a hőmérséklet azon a napon, amikor elér ide is a lehűlés

Érződik a beavatkozás, látványosan visszaesett a gázolaj ára

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Két felnőtt és egy gyerek halt meg a Segesvár közelében történt balesetben – frissítve

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Baka András: az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Csíkszeredai lovarda: nagy tervek után csak állagmegőrzésre van pénz

Három fiatalt gyanúsítanak egy 85 éves nő kirablásával

Több akadálya is van annak, hogy nyáron „stranddá” alakuljon a Csíki Csobbanó

Hétezer-ötszáz éves, atipikus női szobrocska került elő az Árkos területén végzett régészeti ásatásokon

Árkos Vásártető nevű részén, Sepsiszentgyörgy közelében találtak rá a leletre

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Hétezer-ötszáz éves régészeti lelet került elő egy Sepsiszentgyörgy-közeli ásatáson, amelyet a Keleti Kárpátok Múzeuma végzett. Bár már 2023-ban rátaláltak, az aprócska, de fontos leletet a napokban mutatták be a nyilvánosságnak.

Bodor Tünde

2026. február 15., 08:552026. február 15., 08:55

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Keleti Kárpátok Múzeumának Facebook-odalán mutatta be Dan-Lucian Buzea régész azt a mindössze hat centiméteres agyagszobrocskát, amelyre

egy magasfeszültségű vezeték lefektetése előtt végzett ásatáson találtak rá Sepsiszentgyörgy és a gidófalvi eltérő között, Árkos Vásártető nevű részén.

A női szobor, illetve a vele egyidőben felszínre került kerámiatöredékek a Starcevo-Kőrös kultúra jellegzetességeit mutatják.

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Valószínűleg a neolitikumból, az időszámításunk előtti hatodik évezredből származnak, pontosabban i.e. 5800-5200 közötti időszakból, amikor is

az Anatóliából és a mai Bulgária területéről érkezett népek elkezdtek letelepedni környékünkön, illetve a továbbiakban tőlünk keletre, Moldvában is

– mondta el a Székelyhonnak Puskás József régész, a múzeum munkatársa. Az ehhez a kultúrához tartozó nép volt az első, amelyik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is elkezdett foglalkozni, illetve a kerámiakészítés is hozzá köthető.

Vélhetően rituális-kultikus szerepe volt a 6 centis szobrocskának

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

A szobrocska pelyvával és homokkal kevert agyagból készült, és magas hőmérsékleten volt kiégetve.

A széttárt kezű női figura vonásai elnagyoltak, szemét ferde vonalak jelzik, és vélhetően kis konty van a fején.

Az alkotás valószínűleg kultikus-rituális szerepet játszhatott: bár ennyi évezred távlatából már nehezen beazonosítható a funkciója, számos analógia létezik, mely arra utal, hogy

a földanyához kapcsolható termékenységi szimbólumok közé tartozik

– magyarázta a megkérdezett szakember.

„Csinos” nőt ábrázol a neolitikumból származó agyagszobrocska, mely nem hasonlít a dús női idomokat hangsúlyozó korabeli termékenység-szimbólumokra

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Azt is megtudhattuk, hogy radiokarbonos kormeghatározás (még) nem történt, a lelet korát is analógiák, tipológiák szerint határozták meg, hiszen

az ókori régészeti leletek pár évszázadonként változó jellegzetességeket mutatnak: más edénytípusok, más díszítések lesznek tipikusak.

A hasonló figurák elég ritkák a Starcevo-Kőrös kultúrában, és többnyire a Bánságban vagy a Kőrösök vidékén kerültek elő, ezért is nagy jelentőségű az árkosi lelet, mely egy neolitikumi lakhelyről került elő.

Ez abban is különbözik az eddig ismert szobroktól, hogy egy egyszerű, filigrán, de expresszív nőábrázolás, míg

a korábbi termékenység-szimbólumok a széles csípőket jobban hangsúlyozzák.

Az értékes lelet által „találkozunk a régmúlt emberének a hitével, az érzékenységével és azzal az igényével, hogy a transzcendenssel kapcsolódjon” – mutatott rá a Dan-Lucian Buzea.

Háromszék Sepsiszentgyörgy