
Képkocka a klasszikus Hyppolit, a lakáj című filmből
Fotó: Magyar Nemzeti Filmarchívum
Három szabadon megtekinthető filmmel ünnepli a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a 120 éve született Székely Istvánt, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezőjét, aki Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon.
2019. február 27., 20:482019. február 27., 20:48
2019. február 27., 21:012019. február 27., 21:01
Az évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.
Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931) from Filmalap - Filmarchívum on Vimeo.
A Filmarchívum videómegosztó csatornáján emellett hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933), amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott – olvasható a Filmalap szerdai közleményében.
Székely István (1899-1979) Berlinben kezdte filmes pályáját, ahol rendezőként négy filmben dolgozott. Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, amely óriási közönségsikert aratott. A harmincas évek elején Székely István a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba, egymaga rendezte az addig elkészült összesen száz magyar film mintegy egynegyedét, huszonnégy alkotást.
Bár a magyar filmgyártásban a Hyppolit hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett Magyarországon, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett. Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila akác (1934) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).
1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila akác új változatát – idézik fel a közleményben.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
Hivatalból vizsgálatot indított a rendőrség egy temesvári iskola 13 éves diákjának ügyében, miután az interneten elterjedt egy fénykép, amelyen a fiú egy tanteremben kést tart a kezében.
Helyt adott pénteken a bukaresti ítélőtábla a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és úgy döntött, hogy Călin Georgescu volt államfőjelölt továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
Elítélte Dan Neculăescu külügyminiszter a Konstancától mindössze 13 tengeri mérföldre történt dróntámadást, amelyben egy tengerész meghalt és többen megsérültek.
Kilenc tengerészt kimentettek, egyet holtan találtak meg, hármat pedig továbbra is keresnek a Fekete-tengeren egy süllyedésveszélybe került hajó legénységéből – közölte pénteken a Román Tengerészeti Hatóság (ANR).
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Újabb román légitársaság, a Dan Air kezdeményezte a fizetésképtelenné nyilvánítását – írja az economedia.ro nyomán az MTI.
Életének 103. évében elhunyt vitéz Bartha Mihály, aki élete végéig részt vett az úzvölgyi megemlékezéseken, és szívén viselte az ott elesett honvédek emlékének őrzését. A hírt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke osztotta meg.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken szinte pontban egy órakor (42 másodperccel egész után) Vrancea megyében. Az Országos Földfizikai Intézet oldalán már olvashatók az első visszajelzések.
szóljon hozzá!