Képkocka a klasszikus Hyppolit, a lakáj című filmből
Fotó: Magyar Nemzeti Filmarchívum
Három szabadon megtekinthető filmmel ünnepli a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a 120 éve született Székely Istvánt, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezőjét, aki Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon.
2019. február 27., 20:482019. február 27., 20:48
2019. február 27., 21:012019. február 27., 21:01
Az évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.
Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931) from Filmalap - Filmarchívum on Vimeo.
A Filmarchívum videómegosztó csatornáján emellett hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933), amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott – olvasható a Filmalap szerdai közleményében.
Székely István (1899-1979) Berlinben kezdte filmes pályáját, ahol rendezőként négy filmben dolgozott. Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, amely óriási közönségsikert aratott. A harmincas évek elején Székely István a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba, egymaga rendezte az addig elkészült összesen száz magyar film mintegy egynegyedét, huszonnégy alkotást.
Bár a magyar filmgyártásban a Hyppolit hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett Magyarországon, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett. Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila akác (1934) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).
1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila akác új változatát – idézik fel a közleményben.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezte meg először a filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi a Most vagy soha! című film erdélyi közönségtalálkozóval egybekötött vetítését péntek este.
A kistelepüléseken élőknek is biztosítani kell a betétdíjas palackok visszaváltását – közölte Tánczos Barna szenátor közösségi oldalán. Egyelőre Csíkszentkirályon, Csíkszentdomokoson és Gyimesbükkön lesznek italpalack-visszaváltó automaták.
Több gyergyószentmiklósi utcában szünetel az ivóvízellátás egy meghibásodás miatt.
Egy radnóti tömbházlakás konyhájában keletkezett tűzhöz riasztották a Maros megyei tűzoltókat péntek este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – tájékoztatott pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
A Sepsiszentgyörgy környéki katonai kiképző létesítményekben ismét hadgyakorlatok zajlanak hétfő és péntek között: repülők és helikopterek köröznek a város fölött, ugyanakkor több helyszínen katonai konvojok vonulnak át.
Eddig a fagyásveszély miatt zárva tartott, péntektől azonban mengnyitották a Csíkszereda központi parkjában létesített ivóvízkutat és az aköré épült pavilont – adta hírül Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Romániának a légi és tengeri Schengen-övezethez való csatlakozásával egyidőben, március 31-én országszerte bevezették az eDAC digitális személyazonossági okmány-hitelesítő alkalmazás használatát, mely Sepsiszentgyörgyön már az első héten bizonyított.
Hivatalból kivizsgálást indított a resicabányai rendőrség, miután sajtóbeszámolók szerint társai bántalmazták egy edzőtáborban a junior tornászválogatott egyik tagját.
Április 9-én lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben Török Csaba, a gyergyószéki Monturist vezetője rágalmazásért 100 ezer lejt követel az Erdélyi Magyar Szövetségtől (EMSZ), illetve az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezetétől és annak elnökétől.
szóljon hozzá!