
Hivatástudatra és magasfokú teljesítményre is hangsúlyt fektet az új törvény
Fotó: Haáz Vince
Augusztus 21-ig lehet javaslatot tenni, hozzászólni az új tanügyi törvény tervezetéhez. Az új jogszabály a 2024-es középiskolai felvételit, valamint a 2027-es érettségi vizsgákat is érinti, akárcsak a tanárok kinevezését, de a tanfelügyelőségek megszüntetését, a jegyek helyett a minősítés bevezetését is kilátásba helyezi.
2022. július 18., 10:572022. július 18., 10:57
2022. július 18., 12:532022. július 18., 12:53
Az óvodáskortól az érettségiig kötelező lesz a portfólió készítése az új tanügyi törvényt szerint, amely átszervezné a jelenlegi rendszert, gondoskodna arról, hogy a tanulók kedvező légkörben tanulhassanak, adottságaik és képességeik szerint haladhassanak, a pedagógusok és diákok önbecsüléséhez az egyenlő feltételek megteremtése is hozzájáruljon, mindenből minden téren a legjobbat kaphassák.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő csak szűkszavúan véleményezte megkeresésünkre a tervezett tanügyi módosításokat. Mint mondta, mivel csak tervezetekről van szó, még sok minden változhat, és
Ettől függetlenül úgy véli, hogy mivel a jelenlegi tanügyi törvény több, mint 20 éve jelent meg, és azóta egyrészt sokat változott a világ, a társadalmunk, másrészt pedig majdnem követhetetlen lett az azóta megjelent számtalan módosítás miatt,
A tervezet azon újdonságával kapcsolatosan, amely szerint többek között a művészeti tantárgyakból és testnevelésből a jövőben nem 1-től 10-ig osztályoznak, hanem átmenő és elégtelen minősítést kapnak a diákok, a főtanfelügyelő elmondta: ezeket a változtatásokat nem tartja rossznak,
Demeter Levente kérdésünkre arra is kitért továbbá, hogy mit gondol arról a tervezett módosításról, amely szerint az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer méltányosabb, ahol 20 százalék arányban van az V-VIII. osztályok átlaga figyelembe véve.
Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő helyettes szerint, ha meg is szüntetik a tanfelügyelőségeket, valamilyen formában, valamilyen hasonló intézményre továbbra is szükség lesz, hiszen „irányítani kell az iskolákat, vizsgákat szervezni, kihelyezéseket, ellenőrzéseket, a tanítók házának pedig nagyobb szerep jut a továbbképzések megszervezésében.” Érdeklődésünkre, hogy milyen javaslatokat tesznek a törvénytervezethez, Illés elmondta,
Illés Ildikó szerint szükség van változásra, de az lenne a jó, ha hosszú távon gondolkodnának a törvényalkotók, ha nem egyik napról a másikra vezetnék be a változásokat és hagynának időt arra is, hogy ezek a változások meghozzák az eredményt.
Természetesen változik a világ, változnak a közösség igényei is, és ezekre is tekintettel kell lenni, alkalmazkodni a kor kihívásaihoz. Az alapok maradjanak meg, de a jövőre legyünk tekintettel egy-egy tantárgy oktatásánál és ne arra összpontosítsunk, ami a múltra volt jellemző, hanem ami a jövőben szükséges.
– fogalmazott Illés Ildikó.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!