
Hivatástudatra és magasfokú teljesítményre is hangsúlyt fektet az új törvény
Fotó: Haáz Vince
Augusztus 21-ig lehet javaslatot tenni, hozzászólni az új tanügyi törvény tervezetéhez. Az új jogszabály a 2024-es középiskolai felvételit, valamint a 2027-es érettségi vizsgákat is érinti, akárcsak a tanárok kinevezését, de a tanfelügyelőségek megszüntetését, a jegyek helyett a minősítés bevezetését is kilátásba helyezi.
2022. július 18., 10:572022. július 18., 10:57
2022. július 18., 12:532022. július 18., 12:53
Az óvodáskortól az érettségiig kötelező lesz a portfólió készítése az új tanügyi törvényt szerint, amely átszervezné a jelenlegi rendszert, gondoskodna arról, hogy a tanulók kedvező légkörben tanulhassanak, adottságaik és képességeik szerint haladhassanak, a pedagógusok és diákok önbecsüléséhez az egyenlő feltételek megteremtése is hozzájáruljon, mindenből minden téren a legjobbat kaphassák.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő csak szűkszavúan véleményezte megkeresésünkre a tervezett tanügyi módosításokat. Mint mondta, mivel csak tervezetekről van szó, még sok minden változhat, és
Ettől függetlenül úgy véli, hogy mivel a jelenlegi tanügyi törvény több, mint 20 éve jelent meg, és azóta egyrészt sokat változott a világ, a társadalmunk, másrészt pedig majdnem követhetetlen lett az azóta megjelent számtalan módosítás miatt,
A tervezet azon újdonságával kapcsolatosan, amely szerint többek között a művészeti tantárgyakból és testnevelésből a jövőben nem 1-től 10-ig osztályoznak, hanem átmenő és elégtelen minősítést kapnak a diákok, a főtanfelügyelő elmondta: ezeket a változtatásokat nem tartja rossznak,
Demeter Levente kérdésünkre arra is kitért továbbá, hogy mit gondol arról a tervezett módosításról, amely szerint az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer méltányosabb, ahol 20 százalék arányban van az V-VIII. osztályok átlaga figyelembe véve.
Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő helyettes szerint, ha meg is szüntetik a tanfelügyelőségeket, valamilyen formában, valamilyen hasonló intézményre továbbra is szükség lesz, hiszen „irányítani kell az iskolákat, vizsgákat szervezni, kihelyezéseket, ellenőrzéseket, a tanítók házának pedig nagyobb szerep jut a továbbképzések megszervezésében.” Érdeklődésünkre, hogy milyen javaslatokat tesznek a törvénytervezethez, Illés elmondta,
Illés Ildikó szerint szükség van változásra, de az lenne a jó, ha hosszú távon gondolkodnának a törvényalkotók, ha nem egyik napról a másikra vezetnék be a változásokat és hagynának időt arra is, hogy ezek a változások meghozzák az eredményt.
Természetesen változik a világ, változnak a közösség igényei is, és ezekre is tekintettel kell lenni, alkalmazkodni a kor kihívásaihoz. Az alapok maradjanak meg, de a jövőre legyünk tekintettel egy-egy tantárgy oktatásánál és ne arra összpontosítsunk, ami a múltra volt jellemző, hanem ami a jövőben szükséges.
– fogalmazott Illés Ildikó.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!