Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:18

Labdarúgás, minden mennyiségben – a vasárnapi sportműsor

10:18

Több székelyföldi politikus már reggel leadta szavazatát

10:03

Helyreállt az áramszolgáltatás a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen

09:06

Zajlik az államelnök-választás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Mit és hogyan is dolgozik a restaurátor?

Fotó: Borbély Fanni

Mi a restaurátor mukája? Hogyan állapíthatjuk meg egy műtárgy pontos keletkezését? Milyen eszközökkel tehetjük a művészetet mikroszkóp alá? Ezekre és még sok más érdekességre derült fény Mara Zsuzsanna restaurátor minapi előadásán.

Nagy Lilla

2024. május 19., 13:592024. május 19., 13:59

Középkori szobrok mikroszkóp alatt címmel tartott előadást Mara Zsuzsanna restaurátor a Csíki Székely Múzeumban. A szakember rögtön az előadás elején leszögezte,

restaurátorként fontosnak feladatának tartja a műtárgyak megfelelő dokumentálását.

De mi is a művészeti tárgyak dokumentálása? Ehhez elengedhetetlen a műtárgyak alapos ismerete, így

az adott tárgy megnevezése, annak készítési valamint használati ideje és helye, anyaga, technikája, mérete, nem utolsó sorban pedig az állapotának a felmérése.

Fotó: Borbély Fanni

A restaurálást kutatások előzik meg, hiszen nem mindig egyértelmű kit ábrázol a tárgy, honnan ered, mikor és miből készült. A dokumentáláshoz fontos az anyagvizsgálatok több területen való elvégzése, így

a fototechnikai vizsgálatok, ilyen a normál- és surlófény alatti, valamint az ultraviola és infravörös fénnyel történő vizsgálat, de a nagyműszeres vizsgálatok, mint a röntgensugárzás és a mikroszkópos vizsgálatok.

Az előadáson a mikroszkópos vizsgálatokra került a fókusz, ami során a műtárgy elkészítéséhez felhasznált anyagokat vizsgálják. Az előadás során felmerült a kérdés, hogy mindez miért is fontos. A restaurátornak azért, mert

ha ismeri a tárgyak anyagösszetételét, az segít a restaurálás folyamatában, a művészettörténészt pedig elsősorban az érdekli, hogy hogyan nézett ki a műtárgy eredetileg, ezt azonban csak restaurátor közreműködésével tudhatja meg.

Felmerült az is, hogy milyen típusú mikroszkópos vizsgálatokat szoktak végezni/végeztetni? A faanyag vizsgálata során

fameghatározást, kormeghatározást (dendrokronológiával és szénizotópos módszerekkel), pigmentvizsgálatot (ez is lehet kormeghatározó), továbbá festékrétegek keresztmetszet-csíszolatát végzik.

Fotó: Borbély Fanni

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szakemberek sokszor mással végeztetik a szóban forgó vizsgálatokat, hiszen az együttműködés elengedhetetlen szakmájukban. A restaurátor ezeknek a vizsgálatoknak egy részét önmaga is el tudja végezni, sokszor azonban

szüksége van a művészettörténész tudására, a természettudósok, fizikusok, vegyészek segítségére, eredményeinek alátámasztására.

Az előadó a címben is említett középkori szobrokra is kitért, példaként behozva a Csíki Székely Múzeum katalógusában található húsz középkori szobrot. A művészettörténeti elemzés alapján kiderült, hogy

valójában csupán hat valódi középkori szoborral büszkélkedhet Csíkszereda múzeuma.

Fotó: Borbély Fanni

De hogy is képzelhetjük el a gyakorlatban ezeket a vizsgálatokat? Mekkora mintát veszünk, honnan és mivel? A faanyagvizsgálat során legtöbb 5x7 mm-es famintát kell vennünk, melyből keresztmetszeti és húrirányú metszet készül, úgynevezett vékonymetszet-vizsgálat. Szükséges anyagok a tárgy-, illetve fedőlemez, kanadai balzsam és természetesen a mikroszkóp.

Pigmentvizsgálat során „kaparékot” vesznek, majd mikroszkópos átmenőfényes vizsgálatot végeznek, tárgylemezre készített preparátumokat készítenek, ami általában átvilágítható szemcséket vagy a vékonymetszet vizsgálatát jelenti.

Fotó: Borbély Fanni

Az előadás során vizuális példákkal is szemléltette Mara Zsuzsanna a lehetséges vizsgálatokat, így például megtudhattuk azt is, hogy egyes fák között a szövet milyen sűrűségben tér el egymástól, továbbá, hogy az adott pigmentek hogyan képződnek le a mikroszkóp alatt.

Csíkszék Csíkszereda