Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:00

A Tünetek lezárása – új kiállítással jelentkezik Kolumbán Barna Csongor

17:59

Izzó fűrészporral telt silóhoz riasztották a tűzoltókat Görgényoroszfaluba

17:54

Zöld utat kapott az első Hargita megyei autópálya-szakasz

17:43

Nem vesztegetik az időt, érkezésük után rögtön edzésbe álltak a Sepsi OSK játékosai Bulgáriában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Augusztusban lehet ítélethirdetés Borbolyék fellebbezése kapcsán

Mit és hogyan is dolgozik a restaurátor?

Fotó: Borbély Fanni

Mi a restaurátor mukája? Hogyan állapíthatjuk meg egy műtárgy pontos keletkezését? Milyen eszközökkel tehetjük a művészetet mikroszkóp alá? Ezekre és még sok más érdekességre derült fény Mara Zsuzsanna restaurátor minapi előadásán.

Nagy Lilla

2024. május 19., 13:592024. május 19., 13:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Középkori szobrok mikroszkóp alatt címmel tartott előadást Mara Zsuzsanna restaurátor a Csíki Székely Múzeumban. A szakember rögtön az előadás elején leszögezte,

restaurátorként fontosnak feladatának tartja a műtárgyak megfelelő dokumentálását.

De mi is a művészeti tárgyak dokumentálása? Ehhez elengedhetetlen a műtárgyak alapos ismerete, így

az adott tárgy megnevezése, annak készítési valamint használati ideje és helye, anyaga, technikája, mérete, nem utolsó sorban pedig az állapotának a felmérése.

Fotó: Borbély Fanni

A restaurálást kutatások előzik meg, hiszen nem mindig egyértelmű kit ábrázol a tárgy, honnan ered, mikor és miből készült. A dokumentáláshoz fontos az anyagvizsgálatok több területen való elvégzése, így

a fototechnikai vizsgálatok, ilyen a normál- és surlófény alatti, valamint az ultraviola és infravörös fénnyel történő vizsgálat, de a nagyműszeres vizsgálatok, mint a röntgensugárzás és a mikroszkópos vizsgálatok.

Az előadáson a mikroszkópos vizsgálatokra került a fókusz, ami során a műtárgy elkészítéséhez felhasznált anyagokat vizsgálják. Az előadás során felmerült a kérdés, hogy mindez miért is fontos. A restaurátornak azért, mert

ha ismeri a tárgyak anyagösszetételét, az segít a restaurálás folyamatában, a művészettörténészt pedig elsősorban az érdekli, hogy hogyan nézett ki a műtárgy eredetileg, ezt azonban csak restaurátor közreműködésével tudhatja meg.

Felmerült az is, hogy milyen típusú mikroszkópos vizsgálatokat szoktak végezni/végeztetni? A faanyag vizsgálata során

fameghatározást, kormeghatározást (dendrokronológiával és szénizotópos módszerekkel), pigmentvizsgálatot (ez is lehet kormeghatározó), továbbá festékrétegek keresztmetszet-csíszolatát végzik.

Fotó: Borbély Fanni

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szakemberek sokszor mással végeztetik a szóban forgó vizsgálatokat, hiszen az együttműködés elengedhetetlen szakmájukban. A restaurátor ezeknek a vizsgálatoknak egy részét önmaga is el tudja végezni, sokszor azonban

szüksége van a művészettörténész tudására, a természettudósok, fizikusok, vegyészek segítségére, eredményeinek alátámasztására.

Az előadó a címben is említett középkori szobrokra is kitért, példaként behozva a Csíki Székely Múzeum katalógusában található húsz középkori szobrot. A művészettörténeti elemzés alapján kiderült, hogy

valójában csupán hat valódi középkori szoborral büszkélkedhet Csíkszereda múzeuma.

Fotó: Borbély Fanni

De hogy is képzelhetjük el a gyakorlatban ezeket a vizsgálatokat? Mekkora mintát veszünk, honnan és mivel? A faanyagvizsgálat során legtöbb 5x7 mm-es famintát kell vennünk, melyből keresztmetszeti és húrirányú metszet készül, úgynevezett vékonymetszet-vizsgálat. Szükséges anyagok a tárgy-, illetve fedőlemez, kanadai balzsam és természetesen a mikroszkóp.

Pigmentvizsgálat során „kaparékot” vesznek, majd mikroszkópos átmenőfényes vizsgálatot végeznek, tárgylemezre készített preparátumokat készítenek, ami általában átvilágítható szemcséket vagy a vékonymetszet vizsgálatát jelenti.

Fotó: Borbély Fanni

Az előadás során vizuális példákkal is szemléltette Mara Zsuzsanna a lehetséges vizsgálatokat, így például megtudhattuk azt is, hogy egyes fák között a szövet milyen sűrűségben tér el egymástól, továbbá, hogy az adott pigmentek hogyan képződnek le a mikroszkóp alatt.

Csíkszék Csíkszereda