Mindennapi küzdelem és kitartás az elszigetelt tanyavilágban

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

Egy kilowattos teljesítményű napelemes rendszerekkel oldják meg az áramszolgáltatást a mindössze tizenöt házból álló tanyán, a Szentábrahám községhez tartozó Solymosilázon. A terepjárókkal megközelíthető településen jártunk, ahonnan két kilométert gyalogolnak a gyerekek az erdőn át, hogy felvegye őket az iskolabusz. A nehéz körülmények miatt egyre csökken a település lakossága, ám vannak, akik még ragaszkodnak szülőhelyükhöz.

Fülöp-Székely Botond

2021. június 20., 21:532021. június 20., 21:53

Összesen 375 ezer lejért pályáztak sikeresen a környezetvédelmi alapnál annak érdekében, hogy napelemes áramszolgáltató rendszereket alakíthassanak ki a Solymosilázon lévő tizenöt tanyán – jelezte lapunknak Simó Dezső, Szentábrahám polgármestere. Mint mondta, csak ez a reális lehetőség maradt számukra a fejlesztés érdekében, hiszen

hatalmas beruházást jelentene a község más településein lévő hálózatból kivezetni az áramot a meglehetősen elszigetelt, erdős részen található tanyavilágba.

Az egy kilowattos rendszerek beüzemelésével az a céljuk, hogy a lakók tudjanak használni egy hűtőt, egy mosógépet vagy éppen egy tévét. Sok helybéli egyébként már próbálkozott kisebb teljesítményű, olcsóbb napelemes rendszerek kialakításával, esetleg áramfejlesztőt használnak, ám azok nem bizonyultak megfelelő megoldásnak. Az elöljáró rámutatott, jelenleg közbeszerzési eljárás alatt áll a megpályázott fejlesztés kivitelezése, ami remélhetőleg júliusig lejár, így a nyáron be is fejeződhet a beruházás.

Idézet
Már csak azért is fontosnak tartjuk a fejlesztést, mert régóta megfogalmazódott rá az igény, ráadásul ezek az emberek is hozzánk tartoznak. Becsületes emberekről van szó, akikkel egy élmény elbeszélgetni

– fogalmazott a polgármester.

Simó Dezső rámutatott, Szentábrahám felől jelenleg nem is lehet megközelíteni a települést, és a szomszédos községhez tartozó Kissolymos irányából is csak terepjáróval, traktorral, esetleg gyalog lehet megtenni az utolsó, nagyjából két kilométeres szakaszt. Éppen ezért kérte meg Sánta Dénes vadőrt, községi képviselőt, hogy terepjárójával vigyen ki minket a helyszínre. A készséges önkormányzati képviselő sokat mesélt nekünk útközben a lakókról és azok helyzetéről; megtudtuk például, hogy a környéken szivattyúkkal rendelkező gázvállalat tartja karban a Solymosilázhoz vezető út jó részét (a kissolymosi részen), így nekik köszönhető, hogy egyáltalán terepjárókkal is közlekedni lehet. Ő is becsületes emberekről beszél, akiket munkájából kifolyólag is rendszeresen felkeres és segít is nekik, ha megkérik erre.

Az erdős hegytetőre kiérve mintha más világba érkezett volna meg az ember: mindenhol csend uralkodik, az embereket, sőt az egymástól több száz méterre lévő házaikat is alig látni. Az első háznál találkoztunk Keresztes Margittal, tőle tudtuk meg, hogy

a kint élő férfiak többsége erdőkitermelő vállalatoknál talált munkát, mások pedig pásztorkodásból igyekeznek megélni, így jó eséllyel csak estére érnek haza.

Éppen ezért a nők feladata rendszerint a ház körüli teendők elvégzése. Ők főznek és látják el a haszonállatokat. Napközben csak a kutyáik vigyáznak rájuk, amelyek engedelmesek és jól is végzik a feladatukat. A közeli falvakban lévő boltokban csak a legszükségesebb eszközöket, tartós élelmiszereket vásárolják meg a lakók, ugyanis a földeken igyekeznek megtermelni a gabonát; tyúkokat, disznót, marhát és esetleg juhot is tartanak a húsukért, valamint gombákat, gyümölcsöket gyűjtenek az erdőben.

Két kilométert gyalogolnak a gyerekek az iskolabuszig •  Fotó: Beliczay László Galéria

Két kilométert gyalogolnak a gyerekek az iskolabuszig

Fotó: Beliczay László

Nyolc gyerek él a településen, akik a közeli Kissolymoson tanulnak – magyarázta Keresztes Margit. Őket a vadaktól tartó szülők felváltva kísérik be a mintegy két kilométerre lévő buszmegállóba, ahonnan az iskolabuszra felszállva utazhatnak a tanintézetbe. Szerencsénk volt, hiszen éppen ottlétünkkor jöttek haza a gyerekek. Egyszerre kiáltották, hogy szeretnek a Solymosilázon lakni, hiszen „ott nem kell maszkot hordani.” Ők egyébként sokat játszanak szabadidejükben, ugyanakkor már egész kicsi koruktól besegítenek szüleiknek a mindennapi teendőkben. A lányok többsége fodrász szeretne lenni, esetleg énekes, a fiúk inkább autót szerelnének, de van akit a papi, illetve a rendőri szolgálat érdekel.

Nem mindegyikük szeretné ott élni le az életét, vannak akik felnőve máshol próbálnának szerencsét.

Nem csoda, hiszen Keresztes Margit is megerősítette, hogy már többször gondolkodott a továbbálláson. Ha minden jól megy, a következő telet már a közeli faluban fogja tölteni, csak nyaranta fognak visszamenni a tanyára férjével, esetleg gyerekeivel. Őt éppen a csend, az állandó egyedüllét és a vadak veszélye zavarja.

Idézet
Nagyon rossz, hogy az sincs, akihez hozzászólni napközben

– fogalmazott. Arra is kitért, hogy a rendszerváltozás óta egyre csak fogynak a helybéliek a nehéz körülmények miatt, jelenleg valamivel több mint harmincan élnek a tanyavilágban.

A hölggyel egyetértve, a helységben született 66 éves Márton Ilonka is úgy véli, hogy sokat változott a helyi közösség az elmúlt évtizedekben. A település megalakulása úgy tudja, hogy valamikor a dédnagyapja idején történhetett, egyebek mellett Gyergyóremetéről, a vízzel elárasztott Bözödből, Szebenből és Segesvárról érkezhettek az első lakók. Régen kultúrházzal egybeépített iskola is volt a Solymosilázon, ahol „sokat szerepeltek és híres bálok voltak,” de azt a rendszerváltozás után elbontották az elköltözni készülő helybéliek. Kellett nekik ugyanis az építkezési anyag, amit annak idején ők vagy őseik biztosítottak az intézmény építésekor. „Gyenge gondolkodás volt ez” – rázta a fejét a nő, aki férjével és gyerekeivel mai napig ragaszkodik a szülőhelyéhez. Arról is beszélt, hogy régen rendszeresen összejártak a lakók egyebek mellett szőni, fonni, duszát (szalmaágyat) készíteni, és az építkezésben, esetleg a mezőgazdasági munkában segíteni egymást, ám ez a kedv mára némileg alábbhagyott. A nő elmesélte,

régen kemény telek voltak, közlekedni nem lehetett, egy-egy gazda vállalta be, hogy farönköt kössön az ökrei után és azokat hajtva alakítson ki ösvényeket.

A közlekedés – bár több családnak van terepjárója, szekere, traktora – most is nehézkes, ezért jó volna, ha az önkormányzat segítene az utak megépítésével. Egyébként a polgármester már gondolkodik is ebben, csak számos hasonló munka vár a községvezetésre a nagyobb településeken, így ez nem lehet egyelőre prioritás.

Azt is megtudtuk, hogy a nehéz, kétkezi munkát igénylő hétköznapoknak pozitív hatása is van, hiszen a gyerekek hamar önállóak lesznek, az Ilonka néni családjában élők például már 5–6 évesen magukra főznek. „Sokszor kívánkozunk látogatóba menni a környékre és külföldre, s ezt meg is tesszük, de lakni csak itt akarunk, mert mindenünk itt van. A madarak csicsergésére ébredünk minden nap, ők mondják meg, mikor kell lerúgni a paplant. Persze a ház óvóhelynek jó, de erősen kell dolgozni, hogy megéljünk” – szögezte le.

Problémás nagyvadak

Márton Ilonka férjével, Alberttel és egyik gyerekével, Lászlóval is találkoztunk a közeli esztenán, akik éppen a juhaik, illetve kecskéik fejésével voltak elfoglalva.

Több mint háromszáz juhot és kecskét fej meg naponta a Márton család •  Fotó: Beliczay László Galéria

Több mint háromszáz juhot és kecskét fej meg naponta a Márton család

Fotó: Beliczay László

Rövid köszöntés után rögtön a medvék kerültek szóba – ahogyan más családoknál is –, amelyeket rendszeresen látni. Az idős Albert bácsi csak legyintett, amikor arról kérdeztük, hogy megtámadják-e a nyáját a nagyvadak.

Idézet
Legutóbb egy beteg bárány elmaradt, de ez van. Mit kellene csinálni? A medvének nem tarisznyáz senki

– fogalmazott. Fiával kifejtették, az ilyen eseteket már be sem jelentik, hiszen mikor megtették, akkor sem kaptak kárpótlást.

Beszélgetésünkkor egy pillanatra sem hagyta abba a munkát a 86 éves Tímár Ilka, aki éppen az ültetésből megmaradt pityókákról szedte le a csírákat, hogy a letisztított burgonyát állatainak adhassa. Mint mondta, férje évtizedekkel ezelőtt elhunyt, az utóbbi pár évet leszámítva – mióta fia többet tartózkodik otthon – egyedül él az erdei tanyán.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Sokszor gondolkodott azon, hogy elköltözzön, ám férje nem akarta ezt, halála után pedig már nem volt miért elmenni, hiszen mindenük ott volt a Solymosilázon. Ő arról beszélt, hogy tizennégy év kellett, amire megépítették a házukat, amelyhez a téglákat is ők maguk égették ki agyagból.

Idézet
Nehéz itt fent az élet, mindig sokat kellett dolgozni

– magyarázta. A hetvenedik évéhez közeledő fia, György is ezt erősítette meg, ugyanakkor megtudtuk tőle, hogy bár kevesen vannak a településen, még mindig van, akire számítani. Kifejtette, bár lassan a mentőautó és a a tűzoltók is ki tudnak menni a házakhoz, volt olyan tanya, amely porrá égett volna a hatóságok kiérkezéséig, ha nem segédkezik az oltásban.

A szemételszállítás kérdésére egyébként Simó Dezsőtől kaptunk választ, aki rámutatott, ketten élnek szociális segélyből a Solymosilázon, az ő feladatuk havi két alkalommal összegyűjteni és bevinni a községközpontba a hulladékot.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Maláriával diagnosztizáltak egy férfit, aki nem járt mostanában külföldön

Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.

Maláriával diagnosztizáltak egy férfit, aki nem járt mostanában külföldön
2025. július 10., csütörtök

Javaslat: maradjanak az alpolgármesterek, menjenek az önkormányzati képviselők

Az alpolgármesternek fontos feladatai vannak a kisebb községekben is, nem róluk kellene lemondani, hanem inkább a tanácsosok számát kellene csökkenteni – javasolja a Romániai Községek Országos Szövetsége, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva.

Javaslat: maradjanak az alpolgármesterek, menjenek az önkormányzati képviselők
2025. július 10., csütörtök

Felszámolják az első román fapados légitársaságot

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Felszámolják az első román fapados légitársaságot
2025. július 10., csütörtök

Az Egyfeszt összművészeti fesztivál felejthetetlen élményt ígér

Az Egyfeszt összművészeti fesztivált idén július 31 és augusztus 3. között tartják Gyergyószentmiklóson. Mutatjuk a fellépőket.

Az Egyfeszt összművészeti fesztivál felejthetetlen élményt ígér
2025. július 10., csütörtök

Röhrig Gézával lehet találkozni Marosvásárhelyen

A Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza költőként mutatkozik be július 16-án, szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Kandaké kávézóban, a Bernády tér 3. szám alatt.

Röhrig Gézával lehet találkozni Marosvásárhelyen
2025. július 10., csütörtök

Elbukott az AUR által Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány

A romániai európai parlamenti (EP-) képviselők közül nyolcan szavazták meg csütörtökön az Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ketten tartózkodtak, 12-en ellene szavaztak, 11-en pedig nem vettek részt.

Elbukott az AUR által Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvárt a teherforgalomtól menetesítő gyorsforgalmi utat adtak át

Átadták a forgalomnak csütörtök délután az észak-erdélyi (A3-as) autópályát az 1-es országúttal Tordatúr közelében összekötő gyorsforgalmi utat.

Kolozsvárt a teherforgalomtól menetesítő gyorsforgalmi utat adtak át
2025. július 10., csütörtök

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt

Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt
2025. július 10., csütörtök

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
2025. július 10., csütörtök

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene

Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene