Minden magyar családnak három gyerek kell!

Az Erdélyi Magyar Ifjak népesedésért szakcsoportja és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében zajló rendezvényen több előadó és meghívott járta körül a népszámlálás témáját és hangsúlyozták annak fontosságát. 

Romademográfiai perspektíva Székelyföldön címmel Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartotta az első előadást, melyben rávilágított arra a tényre, hogy felzárkózás helyett a romák helyzete az 1989-es rendszerváltást követően sokat romlott, ők voltak a piacgazdaságra való áttérés igazi vesztesei. A kommunizmus időszakában a romák is munkalehetőséghez jutottak az ipari telepeken, ma már nincs szükség erre a fajta képzetlen munkaerőre, mert más a piacszerkezet. A romaintegrációt tekintve eddig csak a neoprotestáns egyházak értek el komoly eredményeket. Kiss Tamás ijesztő statisztikákkal is szolgált: Székelykeresztúr környékén a csecsemők több mint fele roma származású.

Életet akarok a romok felett címmel Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mutatta be a szamosújvári Téka Művelődési és Oktatási Központ tevékenységét, amely a Mezőség több mint száz szórványmagyar diákjának biztosít bentlakásos lehetőséget, hogy magyar környezetben tanulhasson. Próbálnak család helyett család lenni, és a gyerekek személyiségének fejlődéséhez is hozzájárulnak. Megerősítik a magyar gyerekek ingadozó identitástudatát, és oktatási folyamatban gondolkodnak: az óvodától az egyetemig és az azt követő munkavállalásig nyújtanak segítséget, hiszen ha nem figyelnek oda minden lépésre, kárba veszhet a sok munka: „hiába építjük a tetőt, ha az alap rozoga” – fejtette ki Balázs-Bécsi Attila.

Az új világ trendje és a népesség kérdése címmel Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa tartott előadást, kiemelve, hogy a mai fiataloknak nehezebb dolguk van, mert olyan médiaműsorok fogyasztói, melyek egyoldalú kapcsolatot közvetítenek, ezért a fiatalok a médiaszereplők kapcsán érzik a különböző társadalmi szerepeket. A fiatalok nem tudják, mikor cselekszenek jót vagy rosszat, mert nem kapnak visszajelzést a közösségtől. Hagyományos közösségekben, pl. vidéken a faluközösség is nevel, megszólják azt, aki helytelenül cselekszik. Manapság a szabályok áthágása, a „biznicelés” lett dicsőség.

Az ezt követő panelbeszélgetésen a nyárádszeredai Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Nemes Előd, a sepsiszéki EMNT ügyvezető igazgatója, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese és Bartha Jenő, az MPP Maros megyei vezetőségének tagja osztotta meg gondolatait a hallgatósággal: fontos a gyerekvállalás, hasznos lehet a pártok közötti népszámlálási kampányverseny, ha a szórvánnyal is foglalkoznak, oda kell figyelni a népszámlálás buktatóira, mert a külföldön dolgozókat is nyilvántartásba veszi az ország, hogy ne csökkenjen 20 millió alá a lakossága – összegezték.

Az előadások sorát Kapitány Balázs, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára zárta, aki Népesedési kihívások a Kárpát-medencében témájú előadásában rávilágított arra, hogy a románok jelenlegi tömeges kivándorlása Olaszországba és Spanyolországba a magyarok 1900-as évek elején történt kivándorlásához hasonlítható, amikor felelőtlenül engedtek elmenni az országból hárommillió embert, akik elsősorban az Egyesült Államokba vándoroltak, ők voltak a „kitántorgók”.