
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kérheti-e Székelyudvarhely a jussát a közpénzből? Mit mondanak a statisztikai adatok a székelyföldi székek vállalkozói teljesítményéről, és ehhez képest a befizetett áfából és jövedelemadókból mennyi áramlik vissza ezekbe a térségekbe? Ez volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete legutóbbi, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ) közösen megszervezett szakmai találkozójának vitatémája.
2021. január 27., 18:232021. január 27., 18:23
2021. január 27., 20:012021. január 27., 20:01
Azt kívánták megvizsgálni, igaz-e az, hogy Székelyudvarhely a legerősebb gazdasági központja Hargita megyének és a befizetett adókhoz képest aránytalanul kevés pénzt kap vissza a város, a vitát pedig abba az irányba szeretnék elvinni, hogy a közigazgatás képviselői mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a város által befizetett többletadókból elinduljanak helyi fejlesztések – vezette fel vitaindító előadását Geréb László, egyetemi docens, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke.
Előadásában Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék (Alsó-Háromszék), Kézdiszék (Felső-Háromszék), illetve a székek központjait képező városok gazdasági teljesítményét vetette össze. Három mutató – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma, a magánvállalkozások forgalma, magánvállalkozások nyeresége – alapján végezte el az összehasonlítást, amelyből kiderült,
Egyetlen vizsgált érték – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma – esetében szorul Sepsiszentgyörgy után a második helyre Székelyudvarhely, ám a megvalósított vállalkozó forgalomban, illetve nyereségben is megelőzi a kovásznai megyeközpontot.
Az áfa, jövedelemadó- és profitadó-befizetésekről nincsenek elérhető adatok városokra lebontva, ezért az országos átlaghoz viszonyítva végeztek egy számítást az RMKT szakemberi, és arra a megállapításra jutottak, hogy a befizetésekhez képest jóval kevesebb pénz áramlik vissza a városba: áfavisszaosztásból 44,7 millió lej helyett 6,5 millió, jövedelemadóból pedig 34 millió helyett 25 – ismertette számításaik eredményét Geréb László.
Egy térség fejlődése, ereje nemcsak a régió gazdaságának a teljesítményétől, hanem a lakosság egészségi állapotától, iskolázottságától, nyitottságától is függ – ezt fejtegette a második vitaindító előadásban Szilágyi István, a székelyudvarhelyi városháza gazdasági igazgatója. Statisztikai adatok alapján rámutatott, Székelyföldön magas az öngyilkossági ráta, az elhalálozási okok között messze a szív-érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a csecsemőhalandóság mutatói sem jók, és az országos rangsorban az iskolák sem szerepelnek jó helyen a vizsgaeredmények tekintetében.
A gazdaság teljesítményét országos összehasonlításban mutatta be: a vállalkozói forgalom egy főre jutó értékében, az ezer főre jutó vállalkozások számában, a nagy külföldi tőkét illetően Hargita megye gyengén teljesít, az viszont igaz, hogy
A fejlődésre ható tényezőket figyelembe véve azt kérte a megyei tanács és az országos politikai képviselet jelen lévő tagjaitól, hogy segítsenek Székelyudvarhelynek a kórházfejlesztésekben, az iskolai orvosi rendelők rendbetételében, az Orbán Balázs Általános Iskola tornatermének a befejezését illetően, egy városi stadion és egy uszoda felépítéséhez szükséges állami támogatások megszerzésében, a bentlakások fenntartásában, a munkanélküliek szakmai átképzésében, az egészségügyi oktatás folytonosságának a biztosításában, a Székelyföldi Filharmónia működtetésében, az iskolák hőszigetelésében, egy ipari park létrehozásában, illetve a gépkocsik helyben történő beíratásának az elősegítésében.
Szilágyi István számításai szerint mintegy 3 millió lej illetné meg a várost a helyi, személyi jövedelemadó-befizetések visszaosztásából a megyei tanácshoz befolyó összegből, valamint a 12 tonnánál súlyosabb járművek utáni adóból, ezért javaslatot tett arra, hogy a felsorolt projektekre ilyen mértékű támogatást fordítson a megyei tanács évente.
„Függetlenül attól, hogy milyen politikai szervezetektől jövünk, az állampolgárok, a város, Udvarhelyszék lakói szenvedhetik meg a különböző politikai civakodások következményét” – fogalmazott Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki Bukarestből kapcsolódott be a találkozó témájába, a kommunikáció fontosságát hangsúlyozva, és megjegyezve, hogy a stadion kérdéséről már egyeztetett az Országos Beruházási Ügynökségnél (CNI).
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azonban még a nyár előtt meg fogják oldani, hogy a bejegyzésre Székelyudvarhelyen is legyen lehetőség – mondta Antal Lóránt. A szenátor a villamoshálózatok modernizálását, illetve a gázhálózatok kiépítését illetően ígért konkrét segítséget a városnak és Udvarhelyszéknek, ugyanakkor fontos célkitűzéseként említette meg a terelőutak kiépítését is.
Nem célravezető apró dolgokba belekapaszkodni és azokat felnagyítani, „Székelyudvarhely számára nem az a néhány százezer lej a megoldás, amikről szó volt, Székelyudvarhely számára a millió eurók jelentik a megoldást” – reagált a gazdasági igazgató által felvázolt számításra Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. E tekintetben van még tennivaló, ugyanis
– folytatta. Meglátása szerint azon kellene közösen dolgozzanak, hogy legyenek a vállalkozásoknak szakemberei, piaca és a cégeket ösztönző beruházások. „Itt több tízmillió euróról kellene beszéljünk, amit együtt hozunk be” – mondta, megjegyezve, „a három B”, Bukarest, Budapest és Brüsszel jelentette lehetőségek egyelőre nincsenek megfelelően kihasználva.
Borboly Csaba arra tett ígéretet, hogy azonosítják a korábbi közös projektek elakadásának az okait, a jövőbeli fejlesztésekhez pedig jogi segítséget ajánlott Székelyudvarhelynek, konkrét anyagi segítséget nem, mondván, Romániában a pénzt nem a megyei tanácsok, hanem a kormány osztogatja.
A jövedelemadóból származó pénzek felhasználására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke tisztázta: az összeg 65 százaléka marad az adott településen, további 14 százaléknak a megyében történő elosztásáról a pénzügy dönt a vonatkozó képlet alapján, 15 százalékot kap a megyei önkormányzat, amit a saját költségvetésében hasznosít, a fennmaradó 6 százalékot pedig költségvetés-kiegyenlítésként utalja ki a megye településeinek a megyei önkormányzat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Utóbbival kapcsolatban rámutatott, elvi döntést kell hozni arról, hogy a kiegyenlítéssel azokon a településeken kell segíteni, amelyeknek az éves költségvetésében a kapott összeg jelentősnek számít, vagy azokon, ahol a költségvetésnek egy apró töredékét tenné ki a kapott összeg.
Idén viszont várhatóan csak annyit költhet, amennyit megtermel, azaz mintegy 12,6 milliót. Ez Udvarhelyszék esetében nagyjából 5 millió lejt jelent, ami szétosztódik a 26 önkormányzat között – derült ki a Bíró Barna Botond által elmondottakból. A fejlesztéseket illetően elmondta, az ipari park létesítéséhez a helyi önkormányzat telket kell biztosítson, mert a megyei tanácsnak nincsenek földterületei. Szakoktatási kampusz létrehozására megfelelő helyszín Székelyudvarhely, és idén ilyen célra rengeteg pénzt lehet majd lehívni az EU méltányossági alapjából, az
– sorolta a megyei tanács alelnöke. A vállalásokat illetően Bíró Barna Botond elmondta, konkrét projektekre tud pénzt adni a megyei tanács, de ahhoz konkrét tervek kellenek.
Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere az együttműködést illetően a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, kitérve arra, hogy „ebben mindig volt egy szakadás, valahol a Hargitán elakadtak az információk, aminek mindig megvolt az oka”. Javaslatot tett egy hatékony kommunikációs csatorna kiépítésére, a közös pontok kijelölésére, amelyekben majd együtt tudnak dolgozni, és a havi rendszerességű egyeztetések megszervezésére.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Valós az a felvetés – mondta –, hogy eddig kevés volt az EU-s forrásokból lehívott pénz Székelyudvarhelyen, de a városvezetés az elmúlt négy évben igyekezett ezen javítani, az új ciklusban pedig a sikeresen megpályázott összegek felelős elköltése jelenti majd a nagy feladatot. Ennek az alapfeltétele az önrészhez szükséges összegek kitermelése, és itt jöhet jól a megyei tanács segítsége.
Székelyudvarhely számára lényegesen nehezebb fenntartani egy-egy kulturális, oktatási intézményt, mint amekkora nehézséget jelent a megyeközpontban fenntartani egy hasonló intézményt a megyei tanács segítségével – érvelt az alpolgármester a kisebb támogatások jelentősége mellett, kitérve arra is, hogy Székelyudvarhely számos intézménye az egész térséget szolgálja, de a fenntartásra a költségeket a város kell előteremtse.
Homokvihar alakult ki szerdán Eforie tengerparti strandjain, a vízimentők beszámolói szerint a szél nagy erővel fújt a tenger felől. Videót is közzétettek az esetről.
Az oktatási minisztérium hasznos tanácsokat és a felvételi folyamat lépéseit tartalmazó útmutatót tett közzé a középiskolai felvételire jelentkező tanulók számára.
A kormány csütörtökön 20,028 millió lejt utalt ki a költségvetési tartalékalapból fogyatékossággal élő felnőttek bentlakásos központjainak és idősotthonoknak a finanszírozására.
Csak minden negyedik romániai tölti az idei nyári szabadságát külföldön, közülük 65 százalék Görögországot, Bulgáriát, Olaszországot vagy Törökországot jelölte meg úti célként – derül ki egy felméréséből.
Újabb nemzetközi járatot indít a Wizz Air a brassói nemzetközi repülőtérről: november 3-tól közvetlen összeköttetés lesz a spanyolországi Valencia és Brassó között.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a korábbi kormánykoalíció pártjainak engedniük kell az önérzetükből, amikor a politikai válság megoldásáról tárgyalnak.
A Csíkszereda utcáin megjelent lovak helyzete megoldódott: hazaterelték az állatokat, a tulajdonosukat pedig megbírságolták – közölték csütörtök délben a hatóságok.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt csütörtökre virradóan, 1 óra 30 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Elszabadult lovakat fotóztak csütörtök reggel Csíkszeredában. A haszonállatok több helyszínen is végigvágtáztak, többek között a Dedeman barkácsáruházzal szembeni zöldövezeten, valamint a Szent Kereszt Plébániatemplom környékén.
2 hozzászólás