
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kérheti-e Székelyudvarhely a jussát a közpénzből? Mit mondanak a statisztikai adatok a székelyföldi székek vállalkozói teljesítményéről, és ehhez képest a befizetett áfából és jövedelemadókból mennyi áramlik vissza ezekbe a térségekbe? Ez volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete legutóbbi, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ) közösen megszervezett szakmai találkozójának vitatémája.
2021. január 27., 18:232021. január 27., 18:23
2021. január 27., 20:012021. január 27., 20:01
Azt kívánták megvizsgálni, igaz-e az, hogy Székelyudvarhely a legerősebb gazdasági központja Hargita megyének és a befizetett adókhoz képest aránytalanul kevés pénzt kap vissza a város, a vitát pedig abba az irányba szeretnék elvinni, hogy a közigazgatás képviselői mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a város által befizetett többletadókból elinduljanak helyi fejlesztések – vezette fel vitaindító előadását Geréb László, egyetemi docens, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke.
Előadásában Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék (Alsó-Háromszék), Kézdiszék (Felső-Háromszék), illetve a székek központjait képező városok gazdasági teljesítményét vetette össze. Három mutató – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma, a magánvállalkozások forgalma, magánvállalkozások nyeresége – alapján végezte el az összehasonlítást, amelyből kiderült,
Egyetlen vizsgált érték – a magánvállalkozásoknál dolgozók száma – esetében szorul Sepsiszentgyörgy után a második helyre Székelyudvarhely, ám a megvalósított vállalkozó forgalomban, illetve nyereségben is megelőzi a kovásznai megyeközpontot.
Az áfa, jövedelemadó- és profitadó-befizetésekről nincsenek elérhető adatok városokra lebontva, ezért az országos átlaghoz viszonyítva végeztek egy számítást az RMKT szakemberi, és arra a megállapításra jutottak, hogy a befizetésekhez képest jóval kevesebb pénz áramlik vissza a városba: áfavisszaosztásból 44,7 millió lej helyett 6,5 millió, jövedelemadóból pedig 34 millió helyett 25 – ismertette számításaik eredményét Geréb László.
Egy térség fejlődése, ereje nemcsak a régió gazdaságának a teljesítményétől, hanem a lakosság egészségi állapotától, iskolázottságától, nyitottságától is függ – ezt fejtegette a második vitaindító előadásban Szilágyi István, a székelyudvarhelyi városháza gazdasági igazgatója. Statisztikai adatok alapján rámutatott, Székelyföldön magas az öngyilkossági ráta, az elhalálozási okok között messze a szív-érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a csecsemőhalandóság mutatói sem jók, és az országos rangsorban az iskolák sem szerepelnek jó helyen a vizsgaeredmények tekintetében.
A gazdaság teljesítményét országos összehasonlításban mutatta be: a vállalkozói forgalom egy főre jutó értékében, az ezer főre jutó vállalkozások számában, a nagy külföldi tőkét illetően Hargita megye gyengén teljesít, az viszont igaz, hogy
A fejlődésre ható tényezőket figyelembe véve azt kérte a megyei tanács és az országos politikai képviselet jelen lévő tagjaitól, hogy segítsenek Székelyudvarhelynek a kórházfejlesztésekben, az iskolai orvosi rendelők rendbetételében, az Orbán Balázs Általános Iskola tornatermének a befejezését illetően, egy városi stadion és egy uszoda felépítéséhez szükséges állami támogatások megszerzésében, a bentlakások fenntartásában, a munkanélküliek szakmai átképzésében, az egészségügyi oktatás folytonosságának a biztosításában, a Székelyföldi Filharmónia működtetésében, az iskolák hőszigetelésében, egy ipari park létrehozásában, illetve a gépkocsik helyben történő beíratásának az elősegítésében.
Szilágyi István számításai szerint mintegy 3 millió lej illetné meg a várost a helyi, személyi jövedelemadó-befizetések visszaosztásából a megyei tanácshoz befolyó összegből, valamint a 12 tonnánál súlyosabb járművek utáni adóból, ezért javaslatot tett arra, hogy a felsorolt projektekre ilyen mértékű támogatást fordítson a megyei tanács évente.
„Függetlenül attól, hogy milyen politikai szervezetektől jövünk, az állampolgárok, a város, Udvarhelyszék lakói szenvedhetik meg a különböző politikai civakodások következményét” – fogalmazott Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki Bukarestből kapcsolódott be a találkozó témájába, a kommunikáció fontosságát hangsúlyozva, és megjegyezve, hogy a stadion kérdéséről már egyeztetett az Országos Beruházási Ügynökségnél (CNI).
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azonban még a nyár előtt meg fogják oldani, hogy a bejegyzésre Székelyudvarhelyen is legyen lehetőség – mondta Antal Lóránt. A szenátor a villamoshálózatok modernizálását, illetve a gázhálózatok kiépítését illetően ígért konkrét segítséget a városnak és Udvarhelyszéknek, ugyanakkor fontos célkitűzéseként említette meg a terelőutak kiépítését is.
Nem célravezető apró dolgokba belekapaszkodni és azokat felnagyítani, „Székelyudvarhely számára nem az a néhány százezer lej a megoldás, amikről szó volt, Székelyudvarhely számára a millió eurók jelentik a megoldást” – reagált a gazdasági igazgató által felvázolt számításra Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. E tekintetben van még tennivaló, ugyanis
– folytatta. Meglátása szerint azon kellene közösen dolgozzanak, hogy legyenek a vállalkozásoknak szakemberei, piaca és a cégeket ösztönző beruházások. „Itt több tízmillió euróról kellene beszéljünk, amit együtt hozunk be” – mondta, megjegyezve, „a három B”, Bukarest, Budapest és Brüsszel jelentette lehetőségek egyelőre nincsenek megfelelően kihasználva.
Borboly Csaba arra tett ígéretet, hogy azonosítják a korábbi közös projektek elakadásának az okait, a jövőbeli fejlesztésekhez pedig jogi segítséget ajánlott Székelyudvarhelynek, konkrét anyagi segítséget nem, mondván, Romániában a pénzt nem a megyei tanácsok, hanem a kormány osztogatja.
A jövedelemadóból származó pénzek felhasználására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke tisztázta: az összeg 65 százaléka marad az adott településen, további 14 százaléknak a megyében történő elosztásáról a pénzügy dönt a vonatkozó képlet alapján, 15 százalékot kap a megyei önkormányzat, amit a saját költségvetésében hasznosít, a fennmaradó 6 százalékot pedig költségvetés-kiegyenlítésként utalja ki a megye településeinek a megyei önkormányzat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Utóbbival kapcsolatban rámutatott, elvi döntést kell hozni arról, hogy a kiegyenlítéssel azokon a településeken kell segíteni, amelyeknek az éves költségvetésében a kapott összeg jelentősnek számít, vagy azokon, ahol a költségvetésnek egy apró töredékét tenné ki a kapott összeg.
Idén viszont várhatóan csak annyit költhet, amennyit megtermel, azaz mintegy 12,6 milliót. Ez Udvarhelyszék esetében nagyjából 5 millió lejt jelent, ami szétosztódik a 26 önkormányzat között – derült ki a Bíró Barna Botond által elmondottakból. A fejlesztéseket illetően elmondta, az ipari park létesítéséhez a helyi önkormányzat telket kell biztosítson, mert a megyei tanácsnak nincsenek földterületei. Szakoktatási kampusz létrehozására megfelelő helyszín Székelyudvarhely, és idén ilyen célra rengeteg pénzt lehet majd lehívni az EU méltányossági alapjából, az
– sorolta a megyei tanács alelnöke. A vállalásokat illetően Bíró Barna Botond elmondta, konkrét projektekre tud pénzt adni a megyei tanács, de ahhoz konkrét tervek kellenek.
Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere az együttműködést illetően a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, kitérve arra, hogy „ebben mindig volt egy szakadás, valahol a Hargitán elakadtak az információk, aminek mindig megvolt az oka”. Javaslatot tett egy hatékony kommunikációs csatorna kiépítésére, a közös pontok kijelölésére, amelyekben majd együtt tudnak dolgozni, és a havi rendszerességű egyeztetések megszervezésére.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Valós az a felvetés – mondta –, hogy eddig kevés volt az EU-s forrásokból lehívott pénz Székelyudvarhelyen, de a városvezetés az elmúlt négy évben igyekezett ezen javítani, az új ciklusban pedig a sikeresen megpályázott összegek felelős elköltése jelenti majd a nagy feladatot. Ennek az alapfeltétele az önrészhez szükséges összegek kitermelése, és itt jöhet jól a megyei tanács segítsége.
Székelyudvarhely számára lényegesen nehezebb fenntartani egy-egy kulturális, oktatási intézményt, mint amekkora nehézséget jelent a megyeközpontban fenntartani egy hasonló intézményt a megyei tanács segítségével – érvelt az alpolgármester a kisebb támogatások jelentősége mellett, kitérve arra is, hogy Székelyudvarhely számos intézménye az egész térséget szolgálja, de a fenntartásra a költségeket a város kell előteremtse.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.
Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.
A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.
2 hozzászólás