Mélyen zsebbe kell nyúlni, ha tilosban legelnek az állatok

„A legeltetési szabályzat szigorúan tiltja a belterületeken való legeltetést, ehhez kell tartsa minden pásztor magát” – hangsúlyozza Len Emil alpolgármester, és arra is felhívja a figyelmet, hogy

kihágások esetén pénzbírságra számíthat a csorda, a nyáj őrzője,

ugyanis a szabályzatban rögzítve van a tilosban legeltetőkre kiróható pénzbírság is.

A korábbi években többször is megtörtént, hogy magánterületen legelésző csordához hívták a polgármesteri hivatal illetékes munkatársait – tudtuk meg Mezei Szabolcstól. Az erdő- és legelőgondnoksággal megbízott iroda vezetője elmondta, október 1-je után jöhetnek le az állatok a havasi legelőkről.

– ismertette Mezei Szabolcs. A szabályzatban az is rögzítve van, hogy október 1-je után a cárinában kizárólag olyan területre hajthatják az állatokat, mely a nyáj, a csorda létszámának megfelelő nagyságú, be van kerítve, és a tulajdonossal hivatalosan bejelentett bérleti szerződéses viszonyban van a pásztor. Továbbá terelhetik az állatokat olyan kaszálóra is, amely az állatfelvigyázó saját tulajdona, és a patakra, az itatásra járás megoldott – részletezte Mezei Szabolcs.

A polgármesteri hivatal felhívja a lakók figyelmét, hogy ha látják, hogy állatokat hajtottak a kaszálóikra, a cárinába bejárnak a csordák, jelentsék a helyi rendőröknek a 0726-123 776-os telefonszámon vagy a polgármesteri hivatalban.

A gyergyószentmiklósi városháza nemrég mezőőrzéssel bízta meg Sára Józsefet, aki folyamatosan járja a cárinát, ellenőrzi, hogy avatatlan kezek ne dézsmálják a terményt. A pityókaszedési idény lassan lejár, de még sok helyen van sarjú, így jelenleg a városszéli kaszálókat is figyeli, szemmel tartja, hogy magánterületre ne hajtsanak állatokat.