Tizenöt éve ugyanilyen szeretettel, barátsággal fogadták a Magyarországról ismeretlenként érkezőket Patakfalván – emlékezett vissza vasárnap, a tanévnyitó istentiszteleten Hegedűsné Nagy Ilona. Akkor könnyebb helyzetben volt, hiszen férje lelkesítette az iskolába, egyetemekre indulókat.

„Szárnyakat adni”

Gondolatai visszarepítettek a 2004-es magyarországi népszavazásig. Az Erdélyhez ragaszkodó repülőezredes személyes felelősséget érzett: a kudarc miatt valami maradandót akart tenni egy itteni gyermekközösségért. Barátai, pilóták, gépészmérnökök, repüléstörténész, dandártábornok, honvédzászlós, lelkész, orvos, lovagok és sokan mások is magukénak érezték a vállalását:

Patakfalvára esett a választásuk. Noha mindössze három alkalommal adhatta át személyesen ajándékukat, a továbbiakban sem maradt el a kis közösség immár „hazajárása” Patakfalvára: Hegedűsné, Icuka összefogta a baráti társaságot.

Idén huszonnégyen érkeztek Patakfalvára, a közel negyven adományozó ajándékával.

„Repüljetek és emlékezzetek!”

Sok változásnak is megélői voltak a másfél évtized alatt az adományozók, kedvezményezettek egyaránt. Már nem mondható el, hogy Malév-pilóták érkeznek, mások idősek, betegek, avagy a kéken túlról vigyázzák Ernővel közös álmukat, de évente új tagokkal bővül a baráti társaság.

Fülöp Hajnal tanítónő másik vadászpilóta, a Kis herceg szerzőjeként híressé vált Antoine de Saint Exupéry-t idézte a tanévnyitó istentiszteleten. „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.” Köszönetet mondott a gyermekekre mint „rózsákra” szánt időért. Másik szó, amit kiemelt a „fontosság”, hogy Ernő álmát életben tartsák. Patakfalvi történetük pedig a kitartásuktól egyedülálló a „csillagmilliárdokon” – a kis falu aprónépéért vállaltak felelősséget.

Minden ottani kisgyermek jóvoltukból tanult meg sízni, úszni, évadonként gyermek- és bábelőadásokat nézhetnek meg együtt, honismereti túráznak; jut tanszertámogatásra, iskolai felszerelésre, kézműves alapeszközökre, sőt jutalomkönyvekre és valamilyen nagyobb értékű közös beruházásra is. A baráti társaság tagjai ezenkívül minden évben támogattak közösségi célokat is.

Idén is együtt töltötték a gyermekek és szüleik a hétvégét – mondta el Geréb László helyi református lelkipásztor. Ellátogattak Nyerges-tetőre, Kisbaconba, és a falu környékén kirándultak. Vasárnap este pedig

Kuczor Erzsébet tiszaugi lelkész a templomban imába foglalta törekvéseiket, jelesül, hogy tovább tudják azt az üzenetet, amit képviselnek. Közte azt is, amit a gyermekek szívmelengető és reményt fogalmazó előadásukban kifejeztek: hihessék, hogy megmarad a „grund”.