Megterítettek a múzeumban – belekóstolni ér!

„Az a tény, hogy a húsleves és a töltött káposzta főszereplője lehet egy történetnek, jelzi azt a szoros viszonyt, ami a magyar művészetet és a magyar gasztronómiát évszázadok óta elválaszthatatlanul összekötötte, és ma is összeköti. Bizonyára erre utal az, hogy van Jókai-bablevesünk, Mikszáth-féle palóclevesünk, Krúdy-fröccsünk, amiben azért kevés a szóda, hogy éppen csak megnevettesse a bort. És hogy honnan ered ez a bensőséges viszony a finomságok és a művészetek között? Talán legfőképpen onnan, hogy mindegyik művészet a maga módján” – fejtette ki Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.

A Kárpát-medence számos területén már megcsodált Írói fogások című kiállítás több szempontból is kiemelkedő – tette hozzá a főkonzul. Egyrészt mert gyönyörködtet és elgondolkodtat, bemutatja a magyar kultúra sokrétűségét, gazdagságát, másrészt mert ráirányítja figyelmünket arra, hogy a kultúrát élő és teremtő ember számára nincs olyan, hogy közönséges alapanyag, csupán felemelésre, megnemesítésre váró feladat van.

Az irodalomban előforduló ételek és étkezések leírásai nemcsak az adott kor társadalmi, kulturális jellegzetességének megismerésére szolgálnak, hanem – mint azt Szilágyi Judit, a tárlat kurátora kifejtette – poétikai szerepük is lehet, hiszen nem mindegy, hogy ki mit hogyan és kivel eszik vagy esetleg iszik. A tárlat tehát