Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:01

Tizenegy gólt lőtt a Corona, kilencig jutott a BJAHC a Kontinentális Kupa nyitónapján

21:36

Testkamerát kapnak az erdészek

21:36

Sokáig szoros volt, aztán gond nélkül nyert a GYHK a Sapientia U23 ellen

21:29

Valentin Suciu: gondolja csak azt mindenki, hogy kiestünk, mi tesszük a dolgunkat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Senki sem menekül a fekete kukáktól: Csíkszéken is elkezdik megkötni a szerződéseket a hulladékszállításra

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Cseke Attila: két-három héten belül működésképtelenné válhat az egészségügyi rendszer

Mégsem nyílik szienitbánya Gyergyószentmiklós közelében

Fotó: Gergely Imre

Számos feltételezés, vélemény megfogalmazódott a szóba került gyergyószentmiklósi szienitbánya nyitásával kapcsolatban. Egy konkrét fejlemény van: a cég, aki ezt tervezte, visszakozott, nem lesz tehát bányanyitás. A külszíni fejtést tervező cég illetékesének id. és ifj. Jakab Gyula mutatta be az erre kiszemelt helyszínt. Ők erősítették meg azt a hírt, hogy az elképzelésből nem lesz semmi.

Gergely Imre

2022. szeptember 27., 17:392022. szeptember 27., 17:39

2022. szeptember 27., 18:032022. szeptember 27., 18:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Akik radioaktív elemek vagy ritka földfémek kitermelésének szándékáról beszéltek, azok nem voltak megfelelően tájékozottak arról, hogy mi is a szienit” – jelentette ki idősebb Jakab Gyula geológus, aki ötven éven át folytatott kutatásokat a gyergyói hegyekben, és számos könyvet, szaktanulmányt írt a témáról.

Ez az anyag és a bánya témája semmilyen módon nem hozható kapcsolatba kobalttal, vanádiummal, és egyebekkel, amelyeket egyesek említettek

– húzta alá megkeresésünkre.

A szienit kitermelése gyakorlatilag egy kőfejtést jelentett volna,

a kő megdarált formában jutott volna el a kohókba, ami után üveg- és kerámiagyártó üzemekben használták volna fel, ugyanis csak erre alkalmas.

A bánya pedig semmiképpen nem lett volna akkora és olyan, amekkorát az a tiltakozók illusztrációként mutattak – fogalmazott a szakember, majd érzékeltetésként hozzátette:

ez a térségben található kőfejtőkhöz hasonlítva a vaslábinál is jóval kisebb lett volna, az újfalvinak pedig töredéke.

Visszakozott a befektető

A „volna” szó azért ismétlődik sokszor a magyarázatban, mert az a cég, amely a befektetést tervezte, közölte, hogy

a városban tapasztalt erős ellenzés miatt nem foglalkozik tovább ezzel.

Ifjabb Jakab Gyula hozzátette, hogy az a bukaresti cég, amelynek szakemberei az elképzeléseket ismertették a szeptember 12-i gyergyószentmiklósi találkozón, nem lett volna érintett a gyergyószentmiklósi bányanyitásban, hanem azért voltak itt jelen, mert régebbi partnere a külföldi befektetőnek, aki ismerte őket, és felkérte, hogy tájékoztassák a gyergyóiakat.

A gyergyószentmiklósi bányanyitás az itt található szienit minősége miatt lett volna vonzó, hiszen ezt a kőzetet megolvasztva használják fel az üveg és kerámiagyártásban, és a gyergyói szienit 80 Celsius-fokkal kisebb hőmérsékleten olvasztható, mint a máshol bányászott hasonló anyag, ami nagyon sokat számíthat a feldolgozása során

– magyarázta id. Jakab Gyula, aki azt is elmondta, hogy a külföldi cég illetékese pár hónapja a környéken járt (teljesen más ügyben), akkor tekintette meg a helyszínt. Összeszedtek néhány megfelelőnek látszó követ a földről, és akkor ismerték fel ennek a tulajdonságát, amikor azt a laboratóriumukban megvizsgálták. Hozzátette: a Nagy-Kürücnek nevezett helyen az utóbbi években nem voltak erre vonatkozó kutatások,

a szienitről azonban már több mint 30 éve tudtak, amikor még az állam minden eszközzel támogatta az altalajkincsek feltárását.

A képen egy darab nefelinszienit látható. Ezt bányásztak volna Gyergyószentmiklóson

Fotó: Gergely Imre

Radioaktivitásról és egyéb aggodalmakról

Kérésünkre idős és ifjabb Jakab Gyula több olyan, a közbeszédben felmerült aggályra, felvetésre, alaptalan közlésekre is válaszolt, amelyek leginkább borzolták a kedélyeket. Leszögezték, hogy a szeptember 12-i találkozó előtt nem volt semmilyen előre eldöntött projekt és semmilyen háttérbeszélgetés a témáról, mindössze annyi történt, hogy id. Jakab Gyula kérte Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármestert, hogy

hívja össze az önkormányzati képviselőket, mivel lenne egy lehetséges befektető, aki ismertetni szeretné az elképzeléseit a helyi önkormányzat illetékeseivel.

A találkozón részletesen kifejtették, hogy ez a bányanyitás mit is jelentene, továbbá válaszoltak minden kérdésre, amit feltettek a jelenevők. Hangsúlyozták, hogy a találkozót követően senki nem kereste meg őket azok közül, akik véleményt nyilvánítottak a kérdésben anélkül, hogy jelen lettek volna személyesen a találkozón.

Azok sem keresték őket, akik ott voltak és utóbb véleményt formáltak, de láthatóan további információkra lett volna szükségük, mert a kijelentéseikben számos alaptalan állítás is elhangzott.

Nem tudják, hogy kik lehettek azok a szakemberek, akik álláspontját kikérték a megszólalók. Elmondták azt is, hogy ők a találkozón

részletesen kifejtették az úthasználattal, környezeti hatásokkal és más felvetett kérdésekkel kapcsolatban is a szakvéleményüket.

A radioaktivitással kapcsolatos félelmekről id. Jakab Gyula ismételten leszögezte: semmi ilyesmiről nincs szó, amikor a Kürücökön található szienitről beszélünk,

itt ugyanis nincsenek radioaktív tulajdonságú ércek.

„A különféle egyéb értékes fémekkel, anyagokkal, az orotvai bányászattal, vagy Verespatakkal kapcsolatba hozott állásfoglalások, kijelentések sem állják meg a helyüket, ezeknek semmi közük a Gyergyószentmiklóson elképzelt bányához.

Csupán szienitről, egy steril kőzetről volt szó, semmi másról. De már ez sem aktuális, a befektető visszavonta a szándékát. Mi tovább már nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel

– nyugtázta megkeresésünkre id. Jakab Gyula.