
Fotó: Gergely Imre
Számos feltételezés, vélemény megfogalmazódott a szóba került gyergyószentmiklósi szienitbánya nyitásával kapcsolatban. Egy konkrét fejlemény van: a cég, aki ezt tervezte, visszakozott, nem lesz tehát bányanyitás. A külszíni fejtést tervező cég illetékesének id. és ifj. Jakab Gyula mutatta be az erre kiszemelt helyszínt. Ők erősítették meg azt a hírt, hogy az elképzelésből nem lesz semmi.
2022. szeptember 27., 17:392022. szeptember 27., 17:39
2022. szeptember 27., 18:032022. szeptember 27., 18:03
„Akik radioaktív elemek vagy ritka földfémek kitermelésének szándékáról beszéltek, azok nem voltak megfelelően tájékozottak arról, hogy mi is a szienit” – jelentette ki idősebb Jakab Gyula geológus, aki ötven éven át folytatott kutatásokat a gyergyói hegyekben, és számos könyvet, szaktanulmányt írt a témáról.
– húzta alá megkeresésünkre.
A szienit kitermelése gyakorlatilag egy kőfejtést jelentett volna,
A bánya pedig semmiképpen nem lett volna akkora és olyan, amekkorát az a tiltakozók illusztrációként mutattak – fogalmazott a szakember, majd érzékeltetésként hozzátette:
A „volna” szó azért ismétlődik sokszor a magyarázatban, mert az a cég, amely a befektetést tervezte, közölte, hogy
Ifjabb Jakab Gyula hozzátette, hogy az a bukaresti cég, amelynek szakemberei az elképzeléseket ismertették a szeptember 12-i gyergyószentmiklósi találkozón, nem lett volna érintett a gyergyószentmiklósi bányanyitásban, hanem azért voltak itt jelen, mert régebbi partnere a külföldi befektetőnek, aki ismerte őket, és felkérte, hogy tájékoztassák a gyergyóiakat.
– magyarázta id. Jakab Gyula, aki azt is elmondta, hogy a külföldi cég illetékese pár hónapja a környéken járt (teljesen más ügyben), akkor tekintette meg a helyszínt. Összeszedtek néhány megfelelőnek látszó követ a földről, és akkor ismerték fel ennek a tulajdonságát, amikor azt a laboratóriumukban megvizsgálták. Hozzátette: a Nagy-Kürücnek nevezett helyen az utóbbi években nem voltak erre vonatkozó kutatások,
A képen egy darab nefelinszienit látható. Ezt bányásztak volna Gyergyószentmiklóson
Fotó: Gergely Imre
Kérésünkre idős és ifjabb Jakab Gyula több olyan, a közbeszédben felmerült aggályra, felvetésre, alaptalan közlésekre is válaszolt, amelyek leginkább borzolták a kedélyeket. Leszögezték, hogy a szeptember 12-i találkozó előtt nem volt semmilyen előre eldöntött projekt és semmilyen háttérbeszélgetés a témáról, mindössze annyi történt, hogy id. Jakab Gyula kérte Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármestert, hogy
A találkozón részletesen kifejtették, hogy ez a bányanyitás mit is jelentene, továbbá válaszoltak minden kérdésre, amit feltettek a jelenevők. Hangsúlyozták, hogy a találkozót követően senki nem kereste meg őket azok közül, akik véleményt nyilvánítottak a kérdésben anélkül, hogy jelen lettek volna személyesen a találkozón.
Nem tudják, hogy kik lehettek azok a szakemberek, akik álláspontját kikérték a megszólalók. Elmondták azt is, hogy ők a találkozón
A radioaktivitással kapcsolatos félelmekről id. Jakab Gyula ismételten leszögezte: semmi ilyesmiről nincs szó, amikor a Kürücökön található szienitről beszélünk,
„A különféle egyéb értékes fémekkel, anyagokkal, az orotvai bányászattal, vagy Verespatakkal kapcsolatba hozott állásfoglalások, kijelentések sem állják meg a helyüket, ezeknek semmi közük a Gyergyószentmiklóson elképzelt bányához.
– nyugtázta megkeresésünkre id. Jakab Gyula.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!