Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:38

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

07:37

Fel nem használt maszkok milliárdjaid égetik el Németországban

20:46

Hol húzódik a határ szólásszabadság és káros tartalmak között az online médiában?

20:13

Érmekben gazdag hétvégét zártak a csíkszeredai biatlonosok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Hatósági engedélyre várnak a torlódás csökkentéséhez Csíkszeredában

Mégsem nyílik szienitbánya Gyergyószentmiklós közelében

Fotó: Gergely Imre

Számos feltételezés, vélemény megfogalmazódott a szóba került gyergyószentmiklósi szienitbánya nyitásával kapcsolatban. Egy konkrét fejlemény van: a cég, aki ezt tervezte, visszakozott, nem lesz tehát bányanyitás. A külszíni fejtést tervező cég illetékesének id. és ifj. Jakab Gyula mutatta be az erre kiszemelt helyszínt. Ők erősítették meg azt a hírt, hogy az elképzelésből nem lesz semmi.

Gergely Imre

2022. szeptember 27., 17:392022. szeptember 27., 17:39

2022. szeptember 27., 18:032022. szeptember 27., 18:03

„Akik radioaktív elemek vagy ritka földfémek kitermelésének szándékáról beszéltek, azok nem voltak megfelelően tájékozottak arról, hogy mi is a szienit” – jelentette ki idősebb Jakab Gyula geológus, aki ötven éven át folytatott kutatásokat a gyergyói hegyekben, és számos könyvet, szaktanulmányt írt a témáról.

Ez az anyag és a bánya témája semmilyen módon nem hozható kapcsolatba kobalttal, vanádiummal, és egyebekkel, amelyeket egyesek említettek

– húzta alá megkeresésünkre.

A szienit kitermelése gyakorlatilag egy kőfejtést jelentett volna,

a kő megdarált formában jutott volna el a kohókba, ami után üveg- és kerámiagyártó üzemekben használták volna fel, ugyanis csak erre alkalmas.

A bánya pedig semmiképpen nem lett volna akkora és olyan, amekkorát az a tiltakozók illusztrációként mutattak – fogalmazott a szakember, majd érzékeltetésként hozzátette:

ez a térségben található kőfejtőkhöz hasonlítva a vaslábinál is jóval kisebb lett volna, az újfalvinak pedig töredéke.

Visszakozott a befektető

A „volna” szó azért ismétlődik sokszor a magyarázatban, mert az a cég, amely a befektetést tervezte, közölte, hogy

a városban tapasztalt erős ellenzés miatt nem foglalkozik tovább ezzel.

Ifjabb Jakab Gyula hozzátette, hogy az a bukaresti cég, amelynek szakemberei az elképzeléseket ismertették a szeptember 12-i gyergyószentmiklósi találkozón, nem lett volna érintett a gyergyószentmiklósi bányanyitásban, hanem azért voltak itt jelen, mert régebbi partnere a külföldi befektetőnek, aki ismerte őket, és felkérte, hogy tájékoztassák a gyergyóiakat.

A gyergyószentmiklósi bányanyitás az itt található szienit minősége miatt lett volna vonzó, hiszen ezt a kőzetet megolvasztva használják fel az üveg és kerámiagyártásban, és a gyergyói szienit 80 Celsius-fokkal kisebb hőmérsékleten olvasztható, mint a máshol bányászott hasonló anyag, ami nagyon sokat számíthat a feldolgozása során

– magyarázta id. Jakab Gyula, aki azt is elmondta, hogy a külföldi cég illetékese pár hónapja a környéken járt (teljesen más ügyben), akkor tekintette meg a helyszínt. Összeszedtek néhány megfelelőnek látszó követ a földről, és akkor ismerték fel ennek a tulajdonságát, amikor azt a laboratóriumukban megvizsgálták. Hozzátette: a Nagy-Kürücnek nevezett helyen az utóbbi években nem voltak erre vonatkozó kutatások,

a szienitről azonban már több mint 30 éve tudtak, amikor még az állam minden eszközzel támogatta az altalajkincsek feltárását.

A képen egy darab nefelinszienit látható. Ezt bányásztak volna Gyergyószentmiklóson

Fotó: Gergely Imre

Radioaktivitásról és egyéb aggodalmakról

Kérésünkre idős és ifjabb Jakab Gyula több olyan, a közbeszédben felmerült aggályra, felvetésre, alaptalan közlésekre is válaszolt, amelyek leginkább borzolták a kedélyeket. Leszögezték, hogy a szeptember 12-i találkozó előtt nem volt semmilyen előre eldöntött projekt és semmilyen háttérbeszélgetés a témáról, mindössze annyi történt, hogy id. Jakab Gyula kérte Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármestert, hogy

hívja össze az önkormányzati képviselőket, mivel lenne egy lehetséges befektető, aki ismertetni szeretné az elképzeléseit a helyi önkormányzat illetékeseivel.

A találkozón részletesen kifejtették, hogy ez a bányanyitás mit is jelentene, továbbá válaszoltak minden kérdésre, amit feltettek a jelenevők. Hangsúlyozták, hogy a találkozót követően senki nem kereste meg őket azok közül, akik véleményt nyilvánítottak a kérdésben anélkül, hogy jelen lettek volna személyesen a találkozón.

Azok sem keresték őket, akik ott voltak és utóbb véleményt formáltak, de láthatóan további információkra lett volna szükségük, mert a kijelentéseikben számos alaptalan állítás is elhangzott.

Nem tudják, hogy kik lehettek azok a szakemberek, akik álláspontját kikérték a megszólalók. Elmondták azt is, hogy ők a találkozón

részletesen kifejtették az úthasználattal, környezeti hatásokkal és más felvetett kérdésekkel kapcsolatban is a szakvéleményüket.

A radioaktivitással kapcsolatos félelmekről id. Jakab Gyula ismételten leszögezte: semmi ilyesmiről nincs szó, amikor a Kürücökön található szienitről beszélünk,

itt ugyanis nincsenek radioaktív tulajdonságú ércek.

„A különféle egyéb értékes fémekkel, anyagokkal, az orotvai bányászattal, vagy Verespatakkal kapcsolatba hozott állásfoglalások, kijelentések sem állják meg a helyüket, ezeknek semmi közük a Gyergyószentmiklóson elképzelt bányához.

Csupán szienitről, egy steril kőzetről volt szó, semmi másról. De már ez sem aktuális, a befektető visszavonta a szándékát. Mi tovább már nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel

– nyugtázta megkeresésünkre id. Jakab Gyula.