Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:17

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?

20:16

Nem lesz címvédés a női kosarasoknál, nem jutott a döntőbe a Sepsi-SIC

20:01

Elengedte az első felvonásban ellenfelét a VSK Székelyudvarhely, nem is érte utol őket

19:36

Megszakadt a Sepsi OSK II. remek sorozata, vereséggel rajtolt a felsőházban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Megrajzolták Székelyföld sikertérképét

Balról: Barabási Albert László, Rácz Attila, az előadás moderátora és Kolumbán Gábor

Fotó: Haáz Vince

Hogyan segíthetnek a folyamatosan fejlődő digitális eszközök abban, hogy a székelyföldi, még mindig tradicionális társadalom ismert és értékelt legyen? Miként lehet összekötni a székely embereket, társadalmat a digitális világgal, és milyen Székelyföld sikerképlete – ezekről a bonyolult, de érdekfeszítő kérdésekről beszélgetett Barabási Albert László fizikus és Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vezetője a Digitális Székelyföld Konferencián pénteken késő este.

Simon Virág

2019. szeptember 28., 10:092019. szeptember 28., 10:09

A két székely beszélget előadásra zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Sapientia egyetem ebédlője.

A székelyföldi születésű, több mint tizenöt éve Bostonban élő és dolgozó Barabási Albert László önmagáról elmondta, annak érdekében, hogy gyermekei megtanuljanak magyarul és érezzék, hogy ehhez a kultúrához is tartoznak, öt évig élt Budapesten is amerikai feleségével. Most visszaköltöztek Bostonban, de ő részt vesz egy nagylélegzetű projektben Budapesten is, így munkája 40 százaléka azután ott lesz.

A Digitális Székelyföld Konferencián tartott előadása az utolsó, amelyet az elkövetkező időszakra bevállalt,

jövőre nem fog előadásokat tartani, inkább ő akar meghallgatni másokat, színházba, moziba akar járni, kultúrát fogyasztani. Kolumbán Gábor elmondta, hogy énlaki és az Úz-völgyében fenntartott kis tanyán próbál minél természetközelibb életet élni, miközben Székelyudvarhelyen vezeti a Civitas Alapítványt.

Kolumbán Gábor szerint a Székelyföld sikertérképének megrajzolása esetén figyelembe kell venni, hogy Székelyföldre még mindig a tradicionális társadalom a jellemző, és sokan élnek természetközelben. De a természetközeli élet, az állattartás, kézművesmesterségek végzése nehéz megélhetést biztosít. „Az a kérdés, hogy hogyan lehet egyszerre természetközeli életet élni és jelen lenni a digitális világban. Hogyan lehet az IT-eszközökkel megerősíteni a tradicionális székelyföldi értékeket, a családot, a rokonságot, komaságot, az együtt töltött diákévek emlékeit?”

Barabási Albert László szerint a digitális eszközöket felhasználva be lehetne mutatni a székelyföldi értékeket, a tradicionális társadalmat, mesterségeket, az IT segítségével kommunikálhatóak ezek a világ felé.

„Ma már Erdélyben nem készít senki rámás csizmát, és kevesen is viselnek ilyent. Holott ez egy olyan érték, amiről jól lehet kommunikálni. De számos más hasonló érték van Székelyföldön. Ehhez elsősorban szükség van arra, hogy a közösségek értékeljék azokat, akik hagyományos mesterségeket űznek, akik kézművestermékeket készítenek. Értékeljék, becsüljék meg, emeljék ki és mutassák meg a külvilágnak is. Ez utóbbiban, a megmutatásban tudnának segíteni a digitális eszközök” – hangoztatta Barabási, aki a beszélgetés során elmondta, hogy

a siker képlete soha nem az egyénről, hanem a közösségről szól.

Közösségben lehetünk sikeresek, közösségben tudjuk ötleteinket, tehetségünket kamatoztatni, senki nem lehet önmagában sikeres, csakis közösségben, a közösség által – emelte ki.

Kolumbán Gábor szerint Székelyföld egyik fontos értéke, amelyet meg kell őrizni, és amelyet felmutatva sikeressé lehet tenni a vidéket, az a biodiverzitás. Ezt a sokszínű világot azonban veszély fenyegeti, hiszen az unió, ahonnan a gazdák támogatásokat kapnak, olyan agrárpolitikát diktál, amely veszélyezteti ezt – részletezte. „A több évszázados önálló gazdálkodásnak köszönhetjük, hogy megmaradt ez a biodiverzitás, de veszélyben van, s ezért ezt is fel kellene mutatni, meg kellene őrizni.”

Fotó: Haáz Vince

Barabási László elmondta, hogy Bostonban jelenleg egy olyan nagylélegzetű projekten vesz részt, amely során az élelmiszereket kutatják. Felismerték, hogy a nagykereskedelemben lévő ételek olcsók, de nincs elég nutricionális értékük, ezért fontos lenne tudni, hogy az alapélelmiszereknek pontosan milyen összetevőik vannak.

„Vegyük például a hagymát. Azt szeretnénk megtudni, hogy az összetételéből mi az, ami igazán jó és egészséges, hogy tudjuk, miért érdemes fogyasztani, s ezt tudományosan is meg tudjuk magyarázni. Azt már tudjuk, hogy alapvetően nem a hús fogyasztása egészségtelen, hanem a feldolgozott, hús egészségtelen. Azt is tudjuk, hogy az egészséges étel sokkal többe kerül, mint a feldolgozott, kevés nutricionális értékkel rendelkező étel. De tudjuk azt is, ha az embereket kellőképpen tájékoztatjuk, hogy mit miért érdemes fogyasztani, akkor sokan lesznek, akik jól választanak” – vélekedett Barabási, aki szerint Székelyföld biodiverzitását úgy lehetne megőrizni, ha hangsúlyt fektetnének a jellegzetes és egészséges élelmiszerekre, és ezeket kellőképp népszerűsítenék.

Az IT eszközük segítségével követni lehetne egy-egy termék előállítását, bizonyítani lehetne eredetiségét és ezáltal megfelelő árban lehetne értékesíteni. „Nem kell sok idő elteljen, hogy a DNS segítségével meg tudjuk mondani, hogy az üzletben vagy akár a balavásári tetőn kínált hagyma holland importhagyma vagy erdélyi hagyományos hagyma. Ez ki lehet mutatni, s akkor a termelő vagy az üzlet is bizonyítani tudja, hogy ez a termék honnan származik. A hagyományos és eredeti termékek értéke nőni fog. Óriási lehetőség van ebben” – részletezte Barabási.

A beszélgetés utolsó felében szó volt arról, hogy mire van szüksége a székely társadalomnak ahhoz, hogy erőre kapjon, megőrizze a természetközeli életét és sikeres jövője legyen. Kolumbán Gábor szerint a székely emberek számára fontos a függetlenség és annak megőrzése, és ennek türkében is

arra kellene összpontosítani, hogy a külföldi pénzek elfogadása, a külső segítség helyett a helyi tartalékokat mozgósítsák, takarékoskodjanak, és a közösségekben újra a bizalom legyen az egyik fő érték.

Példaként említette, hogy egy Erdélyben gyártott fűrészporos kazánt szereltetek fel egy termelőegységben, amit számítógép vezérel, és ez nagyon hatékonynak bizonyult, olcsón és jól ki lehet fűteni a termeket. Véleménye szerint az ilyen helyileg is megoldható technológiákat kellene ötvözni a digitális eszközök által biztosított lehetőségekkel, elkerülve a pazarlást.

Barabási László szerint Székelyföld nem valamelyik külföldi ország, régió mintájára kell fejlődjön, hanem meg kell maradjon Székelyföldnek, a saját értékeit kell újra felfedezze, mint például a biodiverzitás, ezeket felmutassa, s ezekre építse a jövőjét. Kihangsúlyozta, hogy szerinte is nagyon fontos, hogy ne az egyéni, hanem a közösségi boldogulást kell szem előtt tartani, közösségben kell gondolkozni és dolgozni, kell jövőt építeni.