Megoldás vagy melléfogás a közös kutyamenhelyek terve?

Ahogy korábban az a háromszéki községek vezetőinek elmondásából is kiderült, a saját menhely kialakítása és üzemeltetése sok település számára teljesíthetetlen feladat, mivel sem elegendő pénzügyi forrással, sem szakszemélyzettel nem rendelkeznek.

Érvek és ellenérvek

A törvénytervezet a már említett, gazdátlan ebek kezelésére vonatkozó kormányrendelet módosítását irányozza elő. Az indoklás szerint a költségvetési helyzet és a közszférában történő létszámcsökkentések miatt

a rá háruló kötelezettségeket. A módosítás viszont lehetővé tenné, hogy az a település, amely nem rendelkezik elegendő pénzügyi vagy adminisztratív kapacitással saját menhely létrehozására és működtetésére,

• összefoghasson más önkormányzatokkal fejlesztési társulás (ADI) keretében, és így közösen működtethessenek menhelyet, vagy

• kiszervezhessék a szolgáltatást.

Az állatvédők szerint az elmúlt évtizedek gyakorlata – a kutyák befogására, menhelyeken való elhelyezésére és végül eutanáziájára építő modell – láthatóan eredménytelen. Az Facebookon olvasható hozzászólásokban rámutatnak, hogy az évek alatt sok millió euró közpénzt folyt be olyan szolgáltatók zsebébe, amelyek vállalták a gazdátlan ebek településekről való befogását és későbbi altatását. Eközben

Azt is hangsúlyozzák, hogy ha a kutyákat nagyobb távolságra szállítják a településtől, ahonnan azokat befogták, megnehezítik a gazdák számára az elveszett állataik visszaszerzését, továbbá az állatok sorsának nyomon követhetősége is lecsökken. Ezenkívül a menhelyek kapacitása véges, a túlzsúfoltság pedig tömeges altatáshoz vezetne.

Így megoszlanak a költségek, és az állatok is biztonságba kerülnek. (…) A célunk a biztonságos elhelyezés, nem az elpusztítás” – mutatott rá.

A Facebookon olvasható hozzászólásokra adott válaszaiban a képviselő azt is leszögezte: több menhelyre van szükség, ezzel együtt folytatni kell az ebek ivartalanítását is, mert ez a kettő nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. „A társadalom mentalitását nem lehet törvényekkel megváltoztatni.

– fogalmazott. A törvénytervezet először a szenátus elé kerül, a döntő fórum a képviselőház lesz.

Mennyi az annyi?

A közbeszerzések elektronikus rendszerének (SEAP) adatai szerint az önkormányzatoknak évente több tízezer lejbe kerül, hogy a kóbor kutyák kezelésére vonatkozó feladatokat egy erre szakosodott szolgáltatóra bízza. A különböző szolgáltatók díjszabásai változóak, egy általunk megkérdezett háromszéki polgármester szerint

a törvényben megszabott 14 nap kötelező tartási időre számítva. Ugyanis két hét után, ha az ebet nem igényelték vissza, vagy nem fogadta örökbe senki, törvényesen elaltatható. Ha az állat több ideig marad a menhelyen, az további kiadásokkal jár.