autóbusszal a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna elől. A hölgyekkel utazott Bukarestig Korodi Attila parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki útközben néhány fontos információt is megosztott a buszon utazókkal.

„A parlamentben most 120 személlyel kevesebb van, mint az elmúlt négy évben, az RMDSZ frakció létszáma viszont megnőtt: harmincan dolgozunk a szenátusban és a képviselőházban, az előző mandátumban huszonhatan voltunk. Ilyen szempontból megnőtt az erőnk, és ez érződik is. A mostani kormánykoalícióban – amely a PSD és a Tăriceanu-féle ALDE pártból áll – nem léptünk kormányra, viszont megállapodást kötöttünk velük, és minden héten azzal telnek a perceink, hogy azokat a törvénytervezeteket, amelyek nekünk fontosak, próbáljuk „átgyúrni” a parlamenten. Ez a hét azért fontos, mert most lesz az első keményebb döntés: vagyis, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben kezdjék használni a húszszázalékos nyelvi küszöböt. Emögött rengeteg politikai alku van” – magyarázta Korodi, miközben már túljutottunk Predeálon. Az RMDSZ-es frakcióról elmondta, a szenátusban kilenc kolléga dolgozik, a képviselőházban huszonegy. A frakcióban – míg korábban csak egy volt – jelenleg négy nő is van: Biró Rozália, Csép Éva Andrea, Benkő Erika és Ambrus Izabella.

Másnap ugyancsak plenáris ülés van, délután végszavazás (a plenáris ülésen megszavazottakra való végső rábólintás, vagy nem), majd a bizottsági ülések sora kezdődik. Általában szerdán a szenátus és a képviselőház együtt dolgozik közös gyűlések keretében.

A nők szerepvállalása

Bukarestbe beérve a Nép Háza, azaz a Parlament Palotája felé vettük az irányt. Az út mentén – a csíki ember számára főként – szemet gyönyörködtető virágzó fák sorakoztak, itt már teljében tombol a tavasz. A parlament épülete előtt gondozott park, nem messze az épülő ortodox katedrális, amelyet 2018. december 1-jére terveznek befejezni. A csapat a szenátus hivatalos bejáratánál, az A1-es ajtón keresztül jutott be az épületbe, a megfelelő biztonsági beléptetés és az épület belső terei nagyságára és díszítettségére való rácsodálkozás után elindultunk a 150 méter hosszú folyóson, majd végtelennek tűnő csigalépcsőzést követően az RMDSZ üléstermébe jutottunk. Itt már várta a női csíki „küldöttséget” Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki beszélt a parlamenti munkáról, és vázolta a jelenleg zajló fontos ügyeket. Őt követően Korodi Attila képviselő egészítette ki a buszban elhangzottakat. Távozásuk után Biró Rozália képviselő, az Országos Nőszervezet elnöke és Csép Éva Andrea képviselő, a Nőszervezet szociális ügyekért felelős alelnöke szólt a jelenlevőkhöz.

– hangsúlyozta Biró Rozália. Úgy véli, hogy a nőszervezet nem abból áll, hogy van egy alapító okirat, hanem abból, hogy a közösségben tevékenykednek a tagok. Mint mondta,

Rámutatott, közösséget kell építeni, erősíteni. Nőtársait arra biztatta, hogy bátran vállaljanak szerepet a közösségben, és segítsék egymást, mert a nőszervezet arról szól, hogy egymásnak támaszai legyenek ott, ahol ez szükséges.

Csép Andrea a nőszervezet NEEEM – Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom című kampányáról is szót ejtett. „A célunk az, hogy beszéljünk róla. Az a cél, hogy aki valamilyen bántalmazásnak az áldozata, tudatosítsa azt, hogy ő bántalmazásnak az áldozata. Másrészt rendkívül fontos számunkra, hogy ismerjék a nők a jogaikat. Nagyon sok esetben nem ismerik, hogy milyen lehetőségeik vannak, hogy kilépjenek a káros környezetből. Azon próbálunk dolgozni, hogy folyamatosan tematizáljuk ezt az évet. Ezt csakis közösen tudjuk megcsinálni. Közösen tudjuk hallatni a hangunkat, hogy miért fontos ez a téma számunkra. Különböző kommunikációs eszközöket használunk, hogy mindenkihez eljussunk. Az a legfontosabb, hogy rajtatok keresztül is eljusson minél több nőhöz az az üzenet, hogy az erőszak az nem magánügy” – biztatta a jelenlevőket.

A Nép Házában

Tánczos Barna kabinetvezetője kalauzolásával, a szenátus hivatalos bejáratától indulva, jártuk végig a látogatható termeket, ahonnan a szenátus házelnöki hivatalhoz lehet feljutni. De nem csak a szenátus, hanem itt dolgozik többek között a képviselőház, az alkotmánybíróság, a törvényhozó testület, valamint a legfelsőbb bíróságnak az adminisztratív része is.

Az épület történetéről vezetőnk elmondta, az 1977-es földrengés után pályázatot írtak ki Bukarest újjáépítésére, amelynek része volt a Nép Háza is. Ehhez templomokat, kórházat, stadiont, a levéltár épületét és számos tömbházat és magánházat romboltak le, mintegy negyvenezer lakost költöztetve át a külvárosba. Az új Bukarest tervének Anca Petrescu volt a főépítésze, aki 28 évesen nyerte meg a tervrajz elkészítését. Mintegy hétszáz mérnök, építész, tervező segítette a munkáját, de ő volt az egyetlen, aki teljességében ismerte a tervrajzot. A felépítésén húszezer munkás dolgozott éjjel-nappal. A palota az ország legnagyobb épülete, világviszonylatban a Pentagon után a második.

A falak vastagsága mintegy négy méter. Építéséhez 1 millió köbméter márványt, 5500 tonna cementet, 7 ezer tonna acélt, 20 ezer tonna homokot, 200 ezer köbméter üveget, 900 köbméter faanyagot, ugyanakkor 220 ezer négyzetméter szőnyeget és 2800 díszes csillárt használtak. Az épület felépítésére nagy figyelmet szenteltek, csakúgy mint a díszítésére – számos székelyföldi mester keze nyomát dicséri – az 1100 szobának mind különböző a díszítése.

Báltermeket, konferenciatermeket és még számos különbnél különb díszítésű, rendeltetésű termet végigjártunk. Bejutottunk a színházterembe is, ahol az épületben található legnagyobb – három tonnás – csillárt is megtekinthettük. Itt szokták kitüntetni az országos tantárgyversenyeken jó eredményeket elért diákokat.

Látogatásunk során bemehettünk a szenátus üléstermének karzatára is. „Itt van az a hely, ahol minden hétfőn négy órától és kedden fél tizenegytől összegyűlnek a szenátorok. Itt hangzanak el a politikai nyilatkozatok, a kérdések, amelyeket a minisztereknek tesznek fel, az interpellációk. Egy törvénymódosító javaslat nem kerül be könnyen ide.

Bekerül az állandó büróba, amely külön a szenátusnak is és a képviselőháznak is a legfelsőbb döntéshozó szerve. A büró az első, amelyik dönthet – ennek tagja jelenleg Tánczos Barna is, háznagyi pozícióban. Az állandó büró 13 tagból áll: a ház elnöke – aki jelenleg Călin Popescu Tăriceanu – négy alelnök, négy titkár és négy háznagy. Az állandó büró ülésén részt vesznek a bizottsági elnökök. A parlament munkája fel van osztva szakterületekre, minden szenátor szakbizottságban vehet részt. Van aki csak egyben, ez a politikai csoport nagyságától függ. Ahhoz, hogy az RMDSZ minél nagyobb számban le tudja a szakbizottságokat fedni, ezért a mi szenátoraink két-két szakbizottságban kell részt vegyenek. Az állandó büróba bejuttatják a törvénymódosítást, javaslatot vagy törvénytervezetet, vagy a kormánytól egy sürgősségi rendelet jön, és az állandó büró az, amelyik eldönti, hogy melyik szakbizottság lesz az, amelyik jelentést ad. A véleményező bizottságot, szakterületek szerint szokták elosztani. Megtárgyalják a javaslatot, ha pozitív jelentést kap, akkor mehet a képviselőházba és ott kezdődik az egész elölről. Attól függetlenül, hogy itt pozitív döntés volt vagy sem, a legvéglegesebb a képviselőházban történik, onnan megy majd az elnökhöz, hogy jóváhagyja” – magyarázta a folyamatokat Barti Melinda.

A szenátusban 23 szakbizottság van – tette hozzá, majd azt is megmutatta, hogy melyik politikai csoport hol foglal helyet a teremben, illetve ki milyen minőségben és hol szólhat hozzá az elhangzottakhoz.

A látogatás után szabad program szerepelt a kirándulás forgatókönyvében, estefele tele élménnyel és információval buszozott Csíkszereda felé a női csoport.