Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:40

Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte a finálét

21:30

Ideiglenes engedéllyel működhet a vízszolgáltató Csíkszentkirályon

21:10

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

21:09

Elmaradt a magyar bravúr a női kézilabdavébén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Megmutatnák, milyen volt az élet a lövészárkokban

Pánczél Szilamér és Sárándi Tamás a nagy háború történetét, a lövészárkok mindennapjait kutatja

Fotó: Haáz Vince

A Maros Megyei Múzeum legújabb kutatási projektjét, a nagy háború lövészárkainak feltárására vonatkozó terveket ismertették csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. A kutatók az első világháború Maros megyére vonatkozó emlékeit próbálják feltárni, és abból 2018-ra egy olyan kiállítást létrehozni, amely nemcsak a nagy hadi eseményeket, hanem a háború élményeit is jobban megismertetné az emberekkel.

Antal Erika

2017. július 20., 16:552017. július 20., 16:55

A múzeum munkatársai közül néprajz szakosok, régészek és történészek vizsgálják a történelmi hátterét az első világháborúnak – ismertette a projektet Pánczél Szilamér, aki elmondta, a százéves lövészárkok, amelyeket szeretnének felkutatni és a térképeken megjelölni, ma már régészeti lelőhelyeknek számítanak, és megfelelő védettséget szeretnének biztosítani ezeknek.

A kutatások történelmi vonatkozásait Sárándi Tamás ismertette. A kutatás 1916 őszére koncentrál, feltérképezi, hogy pontosan milyen események történtek akkor, ezeket igyekszik minél pontosabban feltárni, kideríteni, hogy milyen csapatok, egységek voltak, amelyeket ideszállítottak a frontmozgás következtében, ezek hogyan jutottak Maros megyébe, amennyiben lehetséges településekre is lebontva, hogy

konkrétan melyik faluban mi történt, milyen csapatot szállásoltak be, melyik frontszakaszon harcoltak.

A kutatás nehézségét az okozza elsősorban – hívta fel a figyelmet a történész –, hogy könyvtári és levéltári kutatásról lévén szó, az itt harcoló csapatok 1916 őszén elsősorban nem Erdélyből rekrutálódott csapatok voltak, hanem többnyire a mai Szlovákia nyugati részéről származtak, és ebből kifolyólag az erdélyi, beleértve a marosvásárhelyi, kolozsvári levéltár nagyon kevés, szinte semmilyen adatokkal nem tud szolgálni. Ezért a kutatást a hadtörténeti levéltárakra kell fókuszálni, a bukaresti, budapesti, illetve pitești-i levéltárakra, ahol információt lehet gyűjteni. Elsősorban

vizuális információkra gondoltak a kutatók, térképekre, korabeli rajzokra, fényképekre, újságokra.

Ezek alapján a régészek azonosítanák, hogy hol voltak a lövészárkok és hogyan néztek ki, majd terepen is felkutatnák azokat, és ami jól megőrződött, megpróbálják műemlékvédettség alá vonni, feltéve a régészeti lelőhelyek hivatalos listájára.

Kiállítást is terveznek a múzeumban az első világháború emlékeivel

Fotó: Haáz Vince

A másik szakasza a kutatásnak a 2018-as centenáriumi évre vonatkozik, amelyre a múzeum egy kiállítással készül. Ennek a koncepcióját szeretnék a kutatás során elkészíteni, megalapozni. A kiállítás során nem kimondottan Maros megyére összpontosítanak, hanem

azt mutatnák be, hogy bármilyen csapatban, bármilyen fronton és bármilyen nemzetiségű katonának milyen volt az élete, milyen élményekben volt része a fronton, mi történt ott a négy év alatt.

Azt is szeretnék bemutatni, mi történt, amikor nem harcoltak, mit csináltak szabadidejükben, milyen volt az élelmezésük, a tisztálkodásuk, a különféle betegségekkel hogyan próbáltak megküzdeni. A kiállítás hangsúlyosan foglalkozik majd a világháború következményeivel is, Erdély és Románia egyesülésével.