Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:27

Labdarúgás, minden mennyiségben – a vasárnapi sportműsor

09:26

Orbán Viktor: a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli

08:58

Kendama-láz újratöltve Székelyföldön is

22:18

Szoros meccset játszott, de Litvániától is kikapott a romániai férfi jégkorongválogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Megmutatnák, milyen volt az élet a lövészárkokban

Pánczél Szilamér és Sárándi Tamás a nagy háború történetét, a lövészárkok mindennapjait kutatja

Fotó: Haáz Vince

A Maros Megyei Múzeum legújabb kutatási projektjét, a nagy háború lövészárkainak feltárására vonatkozó terveket ismertették csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. A kutatók az első világháború Maros megyére vonatkozó emlékeit próbálják feltárni, és abból 2018-ra egy olyan kiállítást létrehozni, amely nemcsak a nagy hadi eseményeket, hanem a háború élményeit is jobban megismertetné az emberekkel.

Antal Erika

2017. július 20., 16:552017. július 20., 16:55

A múzeum munkatársai közül néprajz szakosok, régészek és történészek vizsgálják a történelmi hátterét az első világháborúnak – ismertette a projektet Pánczél Szilamér, aki elmondta, a százéves lövészárkok, amelyeket szeretnének felkutatni és a térképeken megjelölni, ma már régészeti lelőhelyeknek számítanak, és megfelelő védettséget szeretnének biztosítani ezeknek.

A kutatások történelmi vonatkozásait Sárándi Tamás ismertette. A kutatás 1916 őszére koncentrál, feltérképezi, hogy pontosan milyen események történtek akkor, ezeket igyekszik minél pontosabban feltárni, kideríteni, hogy milyen csapatok, egységek voltak, amelyeket ideszállítottak a frontmozgás következtében, ezek hogyan jutottak Maros megyébe, amennyiben lehetséges településekre is lebontva, hogy

konkrétan melyik faluban mi történt, milyen csapatot szállásoltak be, melyik frontszakaszon harcoltak.

A kutatás nehézségét az okozza elsősorban – hívta fel a figyelmet a történész –, hogy könyvtári és levéltári kutatásról lévén szó, az itt harcoló csapatok 1916 őszén elsősorban nem Erdélyből rekrutálódott csapatok voltak, hanem többnyire a mai Szlovákia nyugati részéről származtak, és ebből kifolyólag az erdélyi, beleértve a marosvásárhelyi, kolozsvári levéltár nagyon kevés, szinte semmilyen adatokkal nem tud szolgálni. Ezért a kutatást a hadtörténeti levéltárakra kell fókuszálni, a bukaresti, budapesti, illetve pitești-i levéltárakra, ahol információt lehet gyűjteni. Elsősorban

vizuális információkra gondoltak a kutatók, térképekre, korabeli rajzokra, fényképekre, újságokra.

Ezek alapján a régészek azonosítanák, hogy hol voltak a lövészárkok és hogyan néztek ki, majd terepen is felkutatnák azokat, és ami jól megőrződött, megpróbálják műemlékvédettség alá vonni, feltéve a régészeti lelőhelyek hivatalos listájára.

Kiállítást is terveznek a múzeumban az első világháború emlékeivel

Fotó: Haáz Vince

A másik szakasza a kutatásnak a 2018-as centenáriumi évre vonatkozik, amelyre a múzeum egy kiállítással készül. Ennek a koncepcióját szeretnék a kutatás során elkészíteni, megalapozni. A kiállítás során nem kimondottan Maros megyére összpontosítanak, hanem

azt mutatnák be, hogy bármilyen csapatban, bármilyen fronton és bármilyen nemzetiségű katonának milyen volt az élete, milyen élményekben volt része a fronton, mi történt ott a négy év alatt.

Azt is szeretnék bemutatni, mi történt, amikor nem harcoltak, mit csináltak szabadidejükben, milyen volt az élelmezésük, a tisztálkodásuk, a különféle betegségekkel hogyan próbáltak megküzdeni. A kiállítás hangsúlyosan foglalkozik majd a világháború következményeivel is, Erdély és Románia egyesülésével.