
Külső és belső javítási munkálatokra egyaránt pályáztak a Kultúrpalota esetében. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Aláírták a szakminisztériumban a marosvásárhelyi Természetrajzi Múzeum uniós pénzekből való felújítását a héten. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szerint a napokban a Kultúrpalotára vonatkozó szerződést is megkötik.
2017. május 24., 17:252017. május 24., 17:25
A Maros megyei önkormányzat két fontos kulturális intézmény felújítására nyújtott be uniós pályázatot. A Kultúrpalota felújítási projektjének összértéke 6 és fél millió lej, amelyből az önkormányzat 6 millió lejt igényelt vissza nem térítendő támogatásként. A beruházás megvalósítási ideje 67 hónap. A projekt az épület külső és belső javítási munkálatait foglalja magában,
valamint a Nagyterem orgonájának javítását.
A Természetrajzi Múzeum projektjének összértéke 11,3 millió lej, ebből 9,2 millió lej az igényelt vissza nem térítendő támogatás, a megvalósítás ideje pedig 64 hónap. A felújítási tervbe foglalt fontosabb munkálatok
Az intézmény felszerelését is fejlesztenék, többek között új kiállítási tárgyakat vásárolnának, illetve 12 érintőképernyős információs táblát is beszereznének.
Mindkét pályázat jó pontszámot ért el, a szerződést egyelőre csak a Természetrajzi Múzeum támogatására kötötték meg. Soós Zoltán érdeklődésünkre elmondta, nyolc éve kész a múzeum pályázata, és örvend, hogy végre sikerült támogatást nyerni a neoklasszikus stílusú épület felújítására. Először a műszaki tervek készülnek el, a tényleges munkálat előre láthatóan csak jövőre indul.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!