
Öt éven keresztül, részletekben fizeti ki az állam az elmaradást. Idén öt százalékot kapnak a pedagógusok. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Öt évre visszamenőleg és öt évre felosztva kapja meg az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet. Ezt sürgősségi rendeletben hagyta jóvá a kormány, miután számos érintett nevében a tanügyi szakszervezet sikeresen perelt az elmaradt béremelésekért. Több szempontból is jobban járnak azok, akik az utóbbi kategóriába tartoznak.
2022. április 24., 12:562022. április 24., 12:56
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a sürgősségi kormányrendelet, amely a pedagógusok bérkülönbözeteinek a kifizetését írja elő a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra. A béremelésekről és a munkarégiségre számolt összegekről a 2017/153-as kerettörvény rendelkezik, de a minap elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint az említett jogszabály „különböző értelmezéseket generált”, ezért nem kapták meg az érintettek a juttatásokat, amely miatt perek indultak.
A friss rendelkezés értelmében az elmaradt béremeléseket öt évre felosztva kapják meg a pedagógusok és a kisegítő didaktikai személyzet: idén 5 százalékot, 2023-ban további 10-et, 2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot, a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül kapják meg az érintettek.
Több szempontból is jobban jártak azok a pedagógusok és kisegítő didaktikai munkakörben dolgozók, akik tagjai a tanügyi szakszervezetnek, ugyanis az érdekvédelmi tömörülés számos megyei és területi képviselete indított pert az elmaradt összegek kikényszerítésére, és sok pert meg is nyertek.
– tudtuk meg Kocs Ilonától. A Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) Hargita megyei területi képviselője elmondta, az általa vezetett területi kirendeltséghez nagyjából 2900 tanügyi alkalmazott tartozik, és ő a kirendeltséghez tartozó összes pedagógus nevében indított pert megnyerte. Amellett, hogy ők hamarabb kapták meg az elmaradás első részletét, azért is előnyösebb helyzetben vannak azoknál, akik nem tagjai az érdekvédelmi tömörülésnek, vagy nem támogatták a perek megindítását, mert nagyobb összegeket is kapnak majd. Ugyanis
„A kamat és az infláció nagy összeget tesz ki. Most visszamenőleg öt évre kell kamatot fizessen az állam, jövőben hatra, azután hétre, és így tovább, tehát a kamatot és az infláció értékét minden évben rá kell számolni a megmaradó összegekre és azt mind ki kell fizessék” – magyarázta Kocs Ilona, kitérve arra is, hogy
Úgy véli, az állam is a szakszervezet sikeres pereskedései miatt döntött úgy, hogy nem várja meg, amíg minden érintett tanügyi alkalmazottnak bírósági döntés eredményeként kell kifizesse az elmaradást, ugyanis akkor nagyobbak lesznek a költségek. „Nem vitás, hogy nagy kiadás ez az államnak, de
– fogalmazott.
A szakszervezet képviselője kérdésünkre elmondta, nem tudja, alkalmazottanként pontosan mekkora összeget tesz ki az elmaradás, hiszen ez bérfüggő és a munkarégiség alapján is változik, de az egyik tanintézetben megkérdezte, mekkora volt a legkisebb összeg, amit kiutaltak az elmaradás első részleteként, és azt a választ kapta, hogy 500 lej. Számításai szerint a teljes összeg megközelítheti a 10 ezer lejt is egyes alkalmazottak esetében.
A témával kapcsolatos adatokról a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől szerettünk volna pontosabb képet kapni, hiszen a tanfelügyelőség utalja ki a tanintézeteknek a bírósági döntések értelmében kifizetendő összegeket. Demeter Levente főtanfelügyelő azonban azt közölte megkeresésünkre, hogy csak a szakszervezetnél és a tanintézetekben tudják, hogy mekkora az összértéke a napokban kiutalt első részletnek.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!