
Öt éven keresztül, részletekben fizeti ki az állam az elmaradást. Idén öt százalékot kapnak a pedagógusok. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Öt évre visszamenőleg és öt évre felosztva kapja meg az elmaradt béremeléseket az oktatási rendszerben dolgozó didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet. Ezt sürgősségi rendeletben hagyta jóvá a kormány, miután számos érintett nevében a tanügyi szakszervezet sikeresen perelt az elmaradt béremelésekért. Több szempontból is jobban járnak azok, akik az utóbbi kategóriába tartoznak.
2022. április 24., 12:562022. április 24., 12:56
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a sürgősségi kormányrendelet, amely a pedagógusok bérkülönbözeteinek a kifizetését írja elő a 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. közti időszakra. A béremelésekről és a munkarégiségre számolt összegekről a 2017/153-as kerettörvény rendelkezik, de a minap elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint az említett jogszabály „különböző értelmezéseket generált”, ezért nem kapták meg az érintettek a juttatásokat, amely miatt perek indultak.
A friss rendelkezés értelmében az elmaradt béremeléseket öt évre felosztva kapják meg a pedagógusok és a kisegítő didaktikai személyzet: idén 5 százalékot, 2023-ban további 10-et, 2024-ben és 2025-ben 25–25 százalékot, a legnagyobb részt, 35 százalékot pedig az ötödik évben, 2026-ban. Az elmaradás első, 5 százalékos részletét három hónapon belül kapják meg az érintettek.
Több szempontból is jobban jártak azok a pedagógusok és kisegítő didaktikai munkakörben dolgozók, akik tagjai a tanügyi szakszervezetnek, ugyanis az érdekvédelmi tömörülés számos megyei és területi képviselete indított pert az elmaradt összegek kikényszerítésére, és sok pert meg is nyertek.
– tudtuk meg Kocs Ilonától. A Tanügyi Szabad Szakszervezet (FSLI) Hargita megyei területi képviselője elmondta, az általa vezetett területi kirendeltséghez nagyjából 2900 tanügyi alkalmazott tartozik, és ő a kirendeltséghez tartozó összes pedagógus nevében indított pert megnyerte. Amellett, hogy ők hamarabb kapták meg az elmaradás első részletét, azért is előnyösebb helyzetben vannak azoknál, akik nem tagjai az érdekvédelmi tömörülésnek, vagy nem támogatták a perek megindítását, mert nagyobb összegeket is kapnak majd. Ugyanis
„A kamat és az infláció nagy összeget tesz ki. Most visszamenőleg öt évre kell kamatot fizessen az állam, jövőben hatra, azután hétre, és így tovább, tehát a kamatot és az infláció értékét minden évben rá kell számolni a megmaradó összegekre és azt mind ki kell fizessék” – magyarázta Kocs Ilona, kitérve arra is, hogy
Úgy véli, az állam is a szakszervezet sikeres pereskedései miatt döntött úgy, hogy nem várja meg, amíg minden érintett tanügyi alkalmazottnak bírósági döntés eredményeként kell kifizesse az elmaradást, ugyanis akkor nagyobbak lesznek a költségek. „Nem vitás, hogy nagy kiadás ez az államnak, de
– fogalmazott.
A szakszervezet képviselője kérdésünkre elmondta, nem tudja, alkalmazottanként pontosan mekkora összeget tesz ki az elmaradás, hiszen ez bérfüggő és a munkarégiség alapján is változik, de az egyik tanintézetben megkérdezte, mekkora volt a legkisebb összeg, amit kiutaltak az elmaradás első részleteként, és azt a választ kapta, hogy 500 lej. Számításai szerint a teljes összeg megközelítheti a 10 ezer lejt is egyes alkalmazottak esetében.
A témával kapcsolatos adatokról a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől szerettünk volna pontosabb képet kapni, hiszen a tanfelügyelőség utalja ki a tanintézeteknek a bírósági döntések értelmében kifizetendő összegeket. Demeter Levente főtanfelügyelő azonban azt közölte megkeresésünkre, hogy csak a szakszervezetnél és a tanintézetekben tudják, hogy mekkora az összértéke a napokban kiutalt első részletnek.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
szóljon hozzá!