
A megnövekedett érdeklődés miatt a kormány hosszabbítaná a szolgálati idő „megvásárlásának” határidejét
Fotó: Mihály Csaba
Tízezernél is több állampolgár fizette már ki visszamenőleg a társadalombiztosítási (tb) hozzájárulását annak érdekében, hogy meglegyen a nyugdíjazásához szükséges minimális ledolgozott munkaéve. Hargita megyében eddig 92 személy kötött visszamenőleg érvényes szerződést a nyugdíjpénztárral. Az érdeklődés országszerte magas.
2017. április 12., 09:292017. április 12., 09:29
A megnövekedett érdeklődés miatt a kormány hosszabbítaná a szolgálati idő „megvásárlásának” határidejét: az érintettek a vonatkozó 2016/186-os törvény alapján április 27-éig köthetnek szerződést a megyei nyugdíjpénztárral,
A News.ro hírügynökség a hét elején arról számolt be: az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint március 10-éig 11 152 társadalombiztosítási szerződést kötöttek Romániában és külföldön élő állampolgárok, akik különböző okoknál fogva nem rendelkeznek a nyugdíjazáshoz szükséges ledolgozott munkaévekkel.
A 2016/186-os jogszabály alapján a pótlás lehetőségével azok élhetnek, akik egy adott időszakban, de sorozatban nem tovább, mint öt évig nem rendelkeztek társadalombiztosítással. Ennek oka lehet például az, hogy feketemunkát vállaltak vagy állástalanok voltak, de nem részesültek munkanélküli segélyben. Az érintettek egy hónap és öt év közötti időszakra köthetnek szerződést, a maximális, fél évtizedes intervallumra vonatkozó társadalombiztosítási hozzájárulás közel 16 ezer lej. A különböző mutatók, többek között az infláció alapján kiszámolt összeget egyben és részletekben is ki lehet fizetni, de az utolsó kifizetést legkésőbb a megszabott határidőig, tehát a jelenlegi körülmények között április 27-éig meg kell ejteni.
A jogszabály előírása eredetileg hat hónapig lett volna érvényben, a Grindeanu-kormány most újabb hat hónappal hosszabbítaná meg a kérvényezési időszakot.
Kerekes Károly Maros megye volt parlamenti képviselője, a 2016/186-os törvény egyik kezdeményezője a megkeresésünkre úgy nyilatkozott: a jogszabály megalkotásakor mindenekelőtt azokra volt tekintettel, akik valamilyen okból kifolyólag, életük egy bizonyos szakaszában nem tudták fizetni a társadalombiztosítást. Elsősorban azokra gondolt, akik munkanélküliek voltak, de nem jogosultak a segélyre, illetve akik külföldön vállaltak feketemunkát. Az RMDSZ tavaly leköszönt politikusa úgy véli:
Kerekes arról is beszámolt: nem EU-s minta alapján állították össze a törvényt – nincs tudomása arról, hogy más tagállamokban lehetővé teszik-e a ledolgozott munkaévek pótlását –, hanem egy korábbi romániai példa állt előttük. 2010-ben ugyanis az Emil Boc vezette kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely alapján hasonló eljárás nyomán fizethették ki utólag a tb-t a nyugdíjba készülő polgárok.
– fogalmazott Kerekes Károly.
A Hargita megyei nyugdíjpénztár rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint eddig 92 személlyel (58 nővel és 35 férfival) kötöttek utólagos szerződést, ők összesen 485 ezer lejt fizettek be a nyugdíjalapba. A teljes öt esztendőt 5 személy „vásárolta meg”, ők egyenként 16 ezer lej társadalombiztosítási hozzájárulást fizettek; tizenketten 3-4 év közötti szolgálati évet vásároltak maguknak, a többiek pedig 1 hónap és 3 év közötti szolgálati évet vásároltak.
Bán Katalin, a Hargita megyei nyugdíjpénztár igazgatója kérdésünkre elmondta: a hargitai igénylők többsége a nyugdíjba vonulás küszöbén áll;
A szakember szerint egyébként érdemes az igénylőknek az ügyintézést a nyugdíjosztályon kezdeni, hiszen ott pontos nyilvántartást vezetnek az irattárról, ha pedig a keresett dokumentum még sincs náluk, akkor is segítenek, eligazítást nyújtanak arról, hogy merre érdemes tovább indulni.
– kérte Bán Katalin.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!