Még tart a csúszás a lejtőn

Nemes Zoltán szerint Romániában legalább tíz évig nem lesz a pár évvel ezelőttihez hasonló ingatlanvásárlási láz

„Csíkszeredában az ingatlanközvetítő cégek nagyon megérezték a válságot, mert egyikük sem volt specializálódva, főleg nem a miénk, a tömbházlakásokra. A legtöbben a befektetés célú ingatlanok eladásában tevékenykedtünk, ez a piac viszont leállt” – vélekedik Nemes Zoltán közgazdász, a Terniopontis ingatlanközvetítő iroda tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint elég, ha végigsétálunk a Petőfi utcán, ahol rengeteg az eladásra váró ingatlan.

„Az elkeseredésen túl mégis azt kell mondanom, úgy látom, van egy halvány remény arra, hogy a befektetési piacon elkezdődjön egy felvásárlási időszak, persze, senki ne gondoljon olyanra, mint a 2004–2006 közötti periódus. Leginkább a nagyobb befektetők kezdtek lecsapni az olyan ingatlanokra, amelyeket a három esztendővel ezelőtti ár feléért próbálnak megszerezni.” Főként befektetés célú ingatlanokat – kereskedelmi felületeket, irodahelyiségeket – keresnek, amelyek esetében látnak fantáziát arra, hogy egy-két éven belül tovább tudják adni. „Korántsem dupla haszonra kell gondolni, mint történt évekkel ezelőtt. Az a fajta ingatlanvásárlási láz talán sosem lesz többé Romániában\", hiszen – mint mondja az ügyvezető – a három évvel ezelőtti magas ingatlanárak egyszerűen megmagyarázhatatlanok voltak. Más szakmabeliekkel egyetértve, Nemes is úgy gondolja, a lejtőn való leereszkedés egy ideig még tartani fog, hiszen a bankok most kezdik értékesíteni az ingatlangaranciás hitellel vásárolt ingatlanokat. „Ez a folyamat még egy kissé lejjebb viszi az árakat.”

Visszaesett bérleti díjak

A csíkszeredai eladó lakások tulajdonosai egy ideig nem akarták tudomásul venni a gazdasági válságot, ám egy idő után be kellett látniuk, az általuk megszabott áron nem tudják értékesíteni lakásaikat. „Volt olyan személy, aki 85 ezer euróért árulta a Kossuth utcai négyszobás tömbházlakását. Érkezett is egy 75 ezret ígérő ajánlat, amit nem fogadott el, végül másfél évre rá 45 ezer euróért tudta értékesíteni azt. Ilyen esetet egyébként rengeteget tudnék mondani” – példálózik az általunk megkérdezett szakmabeli.

A válság a bérleti díjakra is kihatott: mintegy negyvenszázalékos esésről beszélhetünk. A Petőfi utcában a négyzetméterenként havonta fizetendő húsz euróról 12-re estek az árak, a Kossuth Lajos utcában pedig a valamikori harmincról 20-22-re. A megyeszékhely központjában leginkább a bankok, a fogadóirodák és a gyógyszertárak tudtak megmaradni, de ezek szinte mindegyike kialkudott a bérleti árakból.

Félbehagyott épületek

Válságról árulkodnak a félbehagyott épületek is. Csíkszeredában például négycsillagos szálloda maradt „pirosban”, mivel a tulajdonosnak elfogyott a pénze. „Most ezt a félkész épületet is áruljuk, akárcsak egy borszéki félbemaradt panziót. Olyan esettel is találkoztunk, amikor felépítettek egy panziót, majd úgy döntöttek, a kevés vendég miatt nem működtetik, hanem inkább eladják” – sorol néhány, a válság számlájára írható történetet.

Nincs már érdeklődés kúriákra és kastélyokra sem. „Pár esztendővel ezelőtt voltak érdeklődők, de akkor még zajlottak az ingatlanok visszaszolgáltatási perei. Mostanra azok nagy részének rendeződött a tulajdonviszonya, ám időközben tovatűntek az ilyen típusú épületek iránt érdeklődők. A kúriák egykori tulajdonosainak leszármazottai nem szerettek volna megválni a visszakapott örökségektől, ám rá kellett döbbenniük, az épületek felújítására nem tudják előteremteni a pénzt, ezért inkább áruba bocsátották azokat. Maros megyében kastélyokat, a Küküllőmentén kúriákat árulnak, csak hát elfogytak a külföldi, leginkább holland érdeklődők” – magyarázza Nemes.

Az ingatlanpiaci válság leginkább a hétvégi házak tulajdonosait érintette: szinte egyáltalán nincs kereslet hétvégi házakra. Tusnádfürdőn, Marosfőn és a Szentegyháza közeli Szelterszben olyan hétvégi házakat is kínálnak, amelyek ára kevesebb, mint a felépítésükre fordított összeg.