Kevés községnek van hivatalos címere

Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és Szováta még mindig nemhivatalos jelképeket használ

– A címerek elfogadását és használatát szabályozó kormányhatározat előírásai szerint a helyi tanács dolgozza ki a címerjavaslatot, amelyet a megyei tanács mellett működő szakbizottság elemez és terjeszt fel Kolozsvárra a regionális bizottsághoz. Ez megküldi javaslatait a megyei bizottságnak, s amikor minden megfelel az előírásoknak, akkor a megyei tanács kormányhatározat-tervezetet készít elő a terv végleges jóváhagyása érdekében – mondta el portálunknak Szabó Árpád alelnök. A megyében jelenleg 28 jóváhagyott címer van (beleértve a megye címerét is), 38 terv a kolozsvári, 15 pedig a megyei bizottságnál vár elbírálásra, 21 önkormányzat pedig nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel.

Szováta is próbálkozik

A törvényes előírások alapján a helyi tanács tavaly a 47. számú határozatával elfogadta a fürdőváros új címertervét. Érdeklődésünkre Péter Ferenc polgármester elmondta: Szovátának nincs hivatalosan elfogadott címere. Már kilenc éve elindították a folyamatot: kiírtak egy pályázatot, amelyre három személy jelentkezett. Közülük egyet válaszottak ki, aki három címertervet is készített, végül egyiket sem fogadta el a bizottság. Így a városnak egy nemhivatalos jelképe van, amit hivatalos okiratokon nem lehet feltüntetni. Ezért is lenne szükség egy végső terv elfogadására.

Az új címerterv alakja az előírásoknak megfelelő pajzs, fölötte a kisvárost jelképező három bástyás vár. A címermező két részre oszlik. A felső, kék mező az eget, az istenséget jelképezi, benne az első székely telepesekre utaló Nap és Hold. Az alsó, zöld mező a földi világot és a települést körülölelő erdős környezetet jelképezi. Ebben egy ezüstszínű kiterített medvebőr van, amely nemcsak az erőt szimbolizálja, hanem a város legfőbb természeti és gazdasági erejét jelentő Medve-tóra is utal. A két mezőt egy ezüst színű tört sáv választja el, amely az égi és földi világ összekötője, de a helyi sóhegyeket is jelképezi.

A „szomszédoknak” sincs

Nyárádszereda címere sem hivatalos. Ennek egyik mezejében egy kalamáris van, amely a város közművelődési szerepére utal, míg a másik mezőben a Bocskai címerében szereplő oroszlán látható. A 2005-ben elfogadott tervet a megyei és a kolozsvári regionális bizottság is jóváhagyta, de elakadt Bukarestben, ugyanis kifogásolták a kalamárist: állítólag a fővárosban jobban tudják, mint helyi szinten, hogy Nyárádszeredának mekkora szerepe volt és van a vidék oktatási és kulturális életében. Dászkel László polgármestertől megtudtuk: hamarosan ismét elindítják a hosszas és költséges engedélyeztetési eljárást.

Erdőszentgyörgy címere hármas osztatú: két mezejében a Rhédey család címerében szereplő elemek vannak: karddal átszúrt fejű oroszlán, valamint kardot tartó páncélos kar, míg a harmadik mezőben a település nevében is szereplő erdőkre utaló fa. A terv a kolozsvári bizottságban elakadt, de hamarosan újrakezdik az eljárásokat – mondták el lapunknak a város elöljárói, Tar András és Hegyi László.

A községek is nemhivatalosan használják

Nem jobb a helyzet a községek esetében sem. Csíkfalva címerét hat éve fogadta el a helyi tanács. A község településeire, felekezeteire és földműves múltjára utaló jelképrendszert azonban túl bonyolultnak találta a kolozsvári bizottság és egy jóval egyszerűbb tervet javasoltak helyette, a második benyújtásra még nem kapták meg a választ a nyárádmentiek.

Kibéd is módosítani kényszerült az elképzelésein, így a címerben szereplő két ló a falu történelmére, a három vörös karika az orvostudományra és Mátyus István orvostudorra, míg a csillag a lakosság református vallására utal. A terv átment minden bizottságon és várják a kormányhatározat megszületését – tudtuk meg Dósa Sándor polgármestertől.