Medve és ember „együttélése” Székelyföldön – a tarthatatlan helyzet

„Románia kormányának hatékonyságát jól mutatja, hogy az elmúlt években nemcsak az érettségin bukott el az ország, hanem a medvekérdés kezelésében is. A kormány felkészületlen ennek a feladatnak az ellátására” – hangsúlyozta. Hozzátette, a medvepopuláció szabályozása, a kártérítés kérdése és a vadgazdálkodás terén

Megjegyezte ugyanakkor, hogy „ha vadgazdálkodásról beszélünk, akkor nem lehet a vadászattól eltekinteni.” Éppen ezért a politikustársai mellett több olyan szakértőt látott volna szívesen, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.

„Romániának van olyan kutatóintézete, ami kimondottan vadgazdálkodással foglalkozik, vannak neves szakemberek is. A minőségi vadgazdálkodással ők kellene foglalkozzanak, mert most a legnagyobb kérdés az, hogy mekkora az a medvepopuláció, amely Székelyföldön él.

– mutatott rá.

Kijelentésével ugyan nem mindenki értett egyet a hallgatóságból, azzal viszont igen, hogy medveügyben jelentős problémát jelent a száz évvel ezelőtti hatalmas összefüggő erdőterületek „feldarabolása”. „Az ember utakat épített, motorokkal, kvadokkal összejárja az erdőket, ráadásul ott van a felelőtlen legeltetés, a kolonc nélkül, szabadon járó kutyák kérdése” – sorolta. Egy másik hangsúlyos gondnak azt említette, hogy hiába található az Európai Unió medvepopulációjának kétharmada Romániában, a romániainak a kétharmada pedig Székelyföldön, illetve Brassó megyében,

A bevétel egy részét a vadkárok fedezésére is lehetne fordítani – mondta.

„Szerintük a medvepopuláció képes magát szabályozni. Eltelt azóta három év, és a problémák rendkívül súlyossá váltak. Például áthelyeztük a Szent Anna-tótól a híres Sanyi medvét, helyébe ma öt másik nagyvad van a tó környékén” – példázódott a főbiztos.

ezzel kapcsolatban meggyőződése, hogy a helyi önkormányzatok, közbirtokosságok nagyobb szerepet kell vállaljanak területeik őrzésében. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „egyik szélsőségből ne essünk a másikba”.

„Azon dolgozunk, hogy visszatérjünk az eredeti helyzethez, amikor a vadásztársulások megelőzési beavatkozási kvótát kaptak. Így elkerülhető az, ami most van: egy-egy példány elszállítása miatt napokig jóváhagyásért harcolunk, és lenne egy felelőse is a medvekérdésnek. Viszont

– emelte ki.

Hozzátette, a nagyvadak jellemzően elkerülik az embert, akkor nagyobb egy támadás esélye, ha megriasztjuk. „A medve nem megölni, hanem ártalmatlanítani akarja az embert” – jelentette ki. Véleményét Tamás Sándor is osztotta, meglátása szerint

Borboly Csaba úgy vélekedett, amennyiben központi szinten képtelenek a medveproblémát megoldani, az hozhat változást, ha „kiosztják” a megyei intézményeknek a beavatkozási hatáskört.