1443. február 23-án, 579 éve született Kolozsváron I. Mátyás magyar király, születési nevén Hunyadi Mátyás, aki közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Lupescu Radu történész a Nézőpont műsorának legújabb meghívottja.
2022. február 25., 12:002022. február 25., 12:00
Kiemelkedően sikeres államszervező, térségünkben a reneszánsz kultúra meghonosítója, nevét és kultuszát legendák, mesék őrzik. A Mátyás-mesék azonban egyoldalúan állítják be az uralkodó személyiségét, miszerint ő volt az igazságos, ő volt a jószívű. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy sokkal bonyolultabb az ő személyisége ennél.
Legenda-e csupán az igazságosság? Mennyire volt román Mátyás király? Mit tudunk a nőkkel való viszonyáról? Lupescu Radu művészettörténész, a Nézőpont meghívottja választ ad a kérdésekre. Elmondja például,
„A rendkívüli adó rendszeres adóvá vált, és voltak olyan évek, amikor akár kétszer is beszedte a rendkívüli adót. Ezzel egyértelműen azért visszaélt Mátyás” – értékelt a művészettörténész.
Ez nagyon komoly és felelősségteljes vállalása volt Mátyásnak, de bizonyára olyan nagy hangsúlyt nem fektetett rá, hiszen még fiatal volt, elképzelni sem tudta azt, hogy ne szülessen meg a trónörökös. Bevállalta ezt a tételt is a szerződésbe, na de viszont egy évvel később, hogy megkötötték a szerződést, máris meghalt az első felesége” – mondta el Lupescu Radu a Nézőpontban.
A művészettörténész, aki Mátyás király életének és munkásságának szenvedélyes kutatója, a témához való személyes kötődéséről is mesélt a műsor kamerái előtt.
A Nézőpont legújabb adása megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!