de a piacokon is megvizsgálták, hogy az előírt másfél méteres távolságot betartják-e az árusok. A maszk- és kesztyűviselés mellett

erre is odafigyeltek a fogyasztóvédők, és amint arról Laurențiu Moldovan beszámolt, előfordult, hogy ők maguk tolták szét az árusok asztalait, hogy meglegyen köztük a másfél méteres távolság, de távolságtartásra figyelmeztető nyomtatványokat is adtak nekik, amelyeknek a kifüggesztése ugyancsak kötelező.

„Nem arra hajtottunk, hogy minél többet büntessünk ebben a periódusban, hanem próbáltuk felvilágosítani az ellenőrzések során a kereskedőket arra, hogy miként végezzék a tevékenységüket, hogy megfeleljenek a katonai rendeletek előírásainak” – mondta. Szankciók alkalmazása helyett az együttműködésre törekedtek, de

– fűzte hozzá a fogyasztóvédelmi felügyelőség Hargita megyei vezetője.

A fogyasztóvédelmi felügyelőség javaslatára rendelte el a A Hargita megyei vészhelyzeti bizottság azt, hogy a pékségekben előre be kell csomagolni a termékeket, ha pedig erre nincs mód, akkor a kiszolgáló személyzet tagjait úgy kell csoportosítani, hogy a péktermékeket ne ugyanaz az eladó adja át, aki a pénzt elveszi a vásárlóktól, annak érdekében, hogy ugyanaz a kéz, amely megfogja a készpénzt, ne érjen a kenyérhez.

Noha ennek „békeidőben” is így kellene lennie, amint azt Laurențiu Moldovantól megtudtuk, az előírások betartatása nem mindenhol ment zökkenőmentesen. „Sajnos, nem mindennel értettek egyet az eladók. A kenyércsomagolással kapcsolatban is voltak olyanok, akik panaszkodtak az előírásra. Máshol azt mondták, hogy van kesztyűjük. De ha megfogják a pénzt azzal a kesztyűvel és utána a terméket, akkor akárhány kesztyűjük lehet.

– magyarázta Laurențiu Moldovan, de hangsúlyozta azt is, hogy az említettek voltak kevesebben, a többség megértette és elfogadta az előírásokat.