Marosvásárhely madártávlatból. Nem unalmas a külföldiek számára
Fotó: Boda L. Gergely
Bár kevesebbet keresnek Romániában, többen járnak luxusautóval, és bár nem gyűjtik szelektíven a szemetet, kedvesek és barátságosak Marosvásárhely lakói. Itt élő külföldieket kérdeztünk arról, hogyan látják a várost, az itt élő embereket, illetve látnak-e különbséget az itt élő románok és magyarok között. Az olasz tánctanár, a török egyetemista és az osztrák önkéntes egy dologban egyetértett: Marosvásárhely egyáltalán nem unalmas. Mivel egyetemi város, mindig van mit csinálni, ugyanakkor „elég kicsi” ahhoz, hogy közel legyen a természet.
2017. április 05., 15:532017. április 05., 15:53
2017. április 05., 15:552017. április 05., 15:55
Gianpierro Stefanizzi 2004-ben jött először Marosvásárhelyre egy maroskeresztúri lány miatt, akit Olaszországban ismert meg, és azután már egyedül is sokszor ellátogatott ide, 2011-ben pedig úgy döntött, ide költözik. Esténként latin táncokat oktat, délelőtt hegesztőként dolgozik. Úgy véli, nem nehéz a román nyelv, sok a hasonlóság anyanyelve és az itt élő többség nyelve között. Bár sok mindent ért románul, mi mégis olaszul kérdeztük őt, mert könnyebben ment így a kommunikáció.
Különbségeket nem lát az itt élő nemzetiség mentalitásában, hozzáteszi, saját nemzete és az itt élők felfogása között is csak kevés eltérést lát,
A látszat azonban éppen ennek ellenkezőjét igazolja − vallja be. Ideérkezésekor ugyanis meglepődött azon, hogy milyen sok luxusautó van a városban, hétvégenként pedig sokan SPA-ba járnak – mondja, aztán arra következtetett, hogy sok marosvásárhelyi jobban él itt, mint az olaszok egy része Olaszországban. Amíg Marosvásárhelyen jól megy a tánciskolája, marad, mert úgy érzi, hazájában nehezebben találna munkát.
Gianpierro Stefanizzi esténként latin táncokat oktat a marosvásárhelyieknek
Akárcsak az olasz tánctanár, a török egyetemista sem vett eddig észre nagy különbséget a Marosvásárhelyen élő románok és magyarok között. Vehbi Kaplan Isztambulból érkezett az erdélyi egyetemi városba az Erasmus cserediákprogram keretében, és augusztusig marad. Tanulmányait angol nyelven folytatja, nem beszéli sem a románt, sem a magyart – mint mondja, de megérteti magát, ha kell, jelekkel, mutogatással. Vehbi első benyomása a városról egy marosvásárhelyi lányhoz kötődik, így nem meglepő, hogy a „very nice” (nagyon kedves – szerk. megj.) kifejezéssel írja le érzéseit.
– vallja be lapunknak. Kérdésünkre, hogy élne-e itt hosszabb ideig, határozott nemmel válaszolt, saját hazájában szeretné leélni életét.
Ellentétben a táncoktatóval és az egyetemistával, az osztrák önkéntes lány látja a különbséget a két itt élő legnagyobb nemzet között. Talán amiatt is, mert ő közelebbről érkezett Marosvásárhelyre. Julia Haas egy felső-ausztriai kis faluból költözött ide fél évvel ezelőtt az Európai Önkéntes Szolgálaton keresztül, és jelenleg az Alpha Transilvania Alapítványnál tevékenykedik, még öt más országból érkezett önkéntessel lakik együtt. Angolul beszélgettünk vele, bár bevallása szerint már az elején megtanult kicsit magyarul is, mivel először magyar gyerekekkel foglalkozott, majd később néhány alapkifejezést románul is elsajátított. „Főként azért választottam ezt a várost, mert tetszett az önkéntesprojekt, amelyre jelentkeztem. Az első három hónapban sérült gyerekekkel foglalkoztam, jelenleg egészségesen fejlődő kicsikkel dolgozunk, hamarosan pedig fogyatékkal élő felnőttekkel fogok foglalkozni” – meséli lapunknak Julia Haas.
Ő látja a különbségeket az itt élő két legnagyobb nemzetiség és kultúra között: azt tapasztalta, a magyarok sokkal jobban hasonlítanak az osztrákokra vagy a németekre, azaz pontosabbak, jóval szervezettebbek, mint a románok, ugyanakkor több idő kell nekik ahhoz, hogy más nemzetek felé nyissanak. Ezzel szemben a románok sokkal nyitottabbak, közlékenyebbek, inkább az olaszokra, spanyolokra emlékeztetik őt – vallotta be.
Julia Haas fél éve önkéntesként érkezett Marosvásárhelyre egy kis osztrák faluból
– mondja az osztrák önkéntes. Ugyanakkor megjegyezte, mind román, mind magyar kollégái szívesen osztanak meg vele bármit, legyen szó ételről, tudásról vagy barátságukról.
Arról is kérdeztük Juliát, mit nem szeret Marosvásárhelyben vagy az itt élőkben, és néhány olyan dolgot emelt ki, amelyekhez nem kell külföldinek lennünk, hogy észrevegyük, marosvásárhelyiként is elég bosszúságot okoznak.
De az sem tetszik neki, hogy sok sofőr úgy vezet, hogy közben nem figyel a gyalogosokra. Igazi kultúrsokk volt neki az, hogy sok háztartásban nem gyűjtik külön a papírt, műanyagot, üveget, és nem létezik itt valódi újrahasznosítás sem.
Élettel és zenével telik meg vasárnap 12 órától a csíkszeredai központi park, ahol kezdetét veszi a 14. Alcsíki Fúvóstalálkozó, a térség legnagyobb fúvószenekari eseménye.
Megkezdte a kivitelező a munkaterület előkészítését a csíkszeredai megyeházánál, augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok, az illetékesek a lakosság türelmét kérik.
Az Intim Torna Illegál lesz a legnevesebb fellépője a csíkdánfalvi Dugás-fürdőn pénteken kezdődő Gasztro Kulturális Napok rendezvénynek, amely vasárnap zárul.
Frissítették a Hargita megyei víz- és szennyvíz infrastruktúra fejlesztéséhez a megvalósíthatósági tanulmányt, amelyre a projekt elindításához szükség van. Eltelt hét és fél év papírozással, rövidesen jöhet a kivitelezés.
Csökkentik az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátása körüli felesleges bürokráciát, ezentúl kevesebb dokumentumot kell benyújtani, amikor helyi hatóságoktól engedélyeket vagy egyéb specifikus iratokat kérnek a lakók.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Idegesítő bukkanók, nem tetsző korlátok és az útszakasz, amelyet egyelőre nem újítottak fel Bikafalva határában a 137-es megyei út korszerűsítése során – ezekre kaptunk magyarázatot Hargita Megye Tanácsának vezetőjével beszélgetve.
Dokumentumfilm készül a sepsiszentgyörgyi egykori dohánygyárról, archív felvételeket gyűjtenek hozzá – számol be bejegyzésében a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal.
A kis keresetű egészségügyi dolgozók béréből levonásra kerülő 100-150 lejek nem fogják helyrebillenteni a költségvetési mérleget, véli a Sanitas Hargita megyei vezetője, aki szerint az érintettek még bíznak abban, hogy visszavonják az intézkedést.
szóljon hozzá!