Világörökség lehet Maros megyében

A Maros Megyei Múzeum munkatársai magyarországi és németországi partnerekkel közösen arra vállalkoztak, hogy feltárják a Római Birodalom erődített védelmi vonalának, a limes útvonalnak a Maros megyei szakaszát. A több évig tartó projekt első fázisa, a légi felvételekkel, geofizikai mérésekkel, terepbejárással végzett beazonosítás most ért véget.

„A limes útvonal 3 kontinensen húzódik, hossza összesen 5000 kilométer. Bizonyos részei, mintegy 550 kilométer, az UNESCO fennhatósága alá tartozó Világörökség része, 2005-ben pedig felmerült, hogy a kínai nagy falhoz hasonlóan egységként kezeljék. Szlovákia és Magyarország már előrehaladott fázisban van, hogy saját szakaszukat elismertessék, hosszútávon pedig Romániában is ez a terv, de még csak az előkutatásokat végezzük. A Maros Megyei Múzeum idén indította a projektet, azt szeretnénk, hogy Beszterce-Naszód megyétől Kovászna megyéig legyen egységében vizsgálható Dácia védőfala” – ismertette a november 20-ai sajtótájékoztatón Pánczél Szilamér régész, projektvezető.

Elmondta, 3D-s rekonstrukciókat készítettek, a lehetséges táborhelyszíneket pedig térképbe foglalták. „A projekt három fő eleme a kutatás, valamint be kell vonni a helyi közösséget is a védelembe és az értékesítésbe. Marosvécsen, Mikházán és Sóváradon azonosítottunk táborhelyeket, és feltételezzük, hogy Görgényszentimrén is volt. Továbbá négy őrtoronyról (Libánfalván, Nyárádremetén kettő és Alsóköhéren) állapítottuk meg, hogy biztosan a védővonal része volt. Szeretnénk a libánfalvi őrtornyot újjáépíteni; ez lenne Romániában az első” – fogalmazott a régész, mindez pedig megtalálható a magyar, román és angol nyelvű www.limesdacicus.ro honlapon.

Azt tervezik, hogy ingyenes térképet és tájékoztató füzetet is készítenek, valamint kijelölik a turistaútvonalat és magyarázótáblákat helyeznek el. „A táborokban megközelítőleg 500 lovas, valamint hozzátartozóik és eszközeik kaptak helyet. A rómaiaknál tilos volt a katonáknak megházasodniuk, amíg le nem szereltek, de sok esetben volt élettársuk és gyerekük is, így ők is a táborban laktak”– mondta Pánczél Szilamér.

Jövőre 70 németországi és magyarországi diákkal, valamint 20 szakemberrel közösen, előreláthatólag három évig tartó kutatás keretében megkezdik a mikházi lelőhely feltárását, ahol a szakember szerint régészeti parkot lehetne létrehozni.