Fotó: Kristó Róbert
Az elmúlt tíz évben alapvetően csökkenő irányvonalat mutatott, de két éve újra emelkedik a kórházban hagyott csecsemők száma Maros megyében. Legtöbbször a szegénységre hivatkozva hagyják el gyermekeiket az anyák, de megtörténik, hogy a beteg kicsikről mondanak ily módon le. Az „elfelejtetteknek”, bár egyre nő az örökbefogadó párok száma, vajmi kevés esélyük van, hogy normális családban nőjenek fel.
2016. március 11., 11:022016. március 11., 11:02
A Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi igazgatóság adatai nem túl biztatóak: 2005-ben 131 gyermeket hagytak el szüleik, 2006-ban 87-et, 2007 és 2013 között majdnem minden évben félszáz alá csökkent, majd 2014-ben újra 62-re emelkedett számuk. Tavaly összesen 85 csecsemőről és kisgyermekről mondtak le.
A számadatokból kiderül, hogy általában a vidékről származó csecsemők maradnak az egészségügyi intézetekben, de a városiak sem gondoskodnak példásabban a gyerekeikről: tavaly 15 esetben Marosvásárhelyre szóló személyije volt az anyának. Azt gondolnánk, hogy elsősorban csecsemőket „felejtenek” a kórházban, de ez nem így van: tavaly egy ötéves kisgyerekről és hat, 12 évnél nagyobb gyermekről mondtak le.
A maros megyei igazgatóság vezetője, Schmidt Loránd szerint legtöbb esetben a nagy szegénységben élők hagyják a kórházban csecsemőjüket, s az okok között szerepel az alkoholizmus, a rendezetlen családi élet is. „Vannak visszatérő esetek, asszonyok, akik már több csecsemőjüket a kórházban hagyták, vagy később, egy-egy kezelés után felejtették ott. Ilyen esetben sincs mit csinálni, hiába tanácsolják a szakemberek nekik, hogy védekezzenek a nem kívánt terhesség ellen, nem hajlandók erre. Világra hozzák a gyermekeket, akiket aztán az állam gondjaira bíznak. Sajnos nem csak romákról van szó. Megtörténik az is, hogy nagyobb, beteg, fogyatékos gyermekről mondanak le a hozzátartozók, arra hivatkozva, hogy nincs sem anyagi, sem megfelelő lakhatási körülményük, hogy otthon tudják nevelni” – mondta az igazgató.
Megtudtuk, hogy amennyiben egy csecsemőt, vagy akár nagyobbacska gyermeket elhagynak, hosszas eljárás és szociális ankét nyomán kerülhet nevelőszülőkhöz, s kezdődhet el az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás. A törvény előírja, hogy a szülők személyesen a törvény előtt kell lemondjanak jogaikról, de meg kell kérdezni a negyedfokú rokonokat is, hogy nem-e hajlandók magukhoz venni a gyermeket. Az eljárás, amíg a hivatalos szervek kimondják, hogy egy csecsemő örökbe fogadható, eltarthat egy, akár két évig is.
Az érvényben levő törvény szerint ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermeket két évig nem veszi magához senki, újra el kell indítani az eljárást, s megkérdezni a szülőket, hogy nem-e gondolták meg magukat. Van egy törvénykezdeményezés, amely változtatna ezen: amennyiben a hosszas procedúra lejárt, akkor a gyermek 14 éves koráig legyen örökbe fogadható – mutatott rá Schmidt Loránd. Szerinte ez előrelépés lenne. Nem csak Romániában, uniós szinten is ilyen szigorú, a szülőket védő törvények vannak érvényben, Olaszországban hat évig is eltarthat, amíg kimondják, hogy egy gyermek örökbe fogadható.
A gyermekjogvédelmi igazgató szerint az elhagyott csecsemők 30-40 százalékát fogadják örökbe, a többiek 18 éves korig vagy nevelőcsaládoknál, úgynevezett pótszülőknél vannak vagy családi jellegű otthonban, ahol több kiskorút nevel egy házaspár. Jelenleg Maros megyében hatszáznál több árva és elhagyott gyermeket nevelnek az állami, illetve a nemkormányzati szervezetek által működtetett intézményekben.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia önkénteseket toboroz a 2025–2026-os évadra. Tizennégy év feletti diákokat vagy egyetemi hallgatókat keresnek, feltétel, hogy beszéljenek magyarul és románul, egy idegen nyelv ismerete előnyt jelent.
Változik a beteglátogatási rend a marosvásárhelyi sürgősségi kórházban hétfőtől.
Segesváron felújításra szorul a Szűcsök, a Cipészek és a Szabók bástyája közötti falrész és a városháza keresi a pályázati lehetőségeket, hogy pénzt szerezzen a munkálatokra.
Az Aquaserv aláírta a szerződést az ivóvíztisztítási folyamat korszerűsítésére a gyulakutai és a küküllőszéplaki vízműveknél – jelentette be a vízszolgáltató vállalat.
A Lábbusz program szervezett, biztonságos és környezetbarát módon ösztönzi a gyalogos iskolába járást. Most Szászrégenben is beindul és Marosvásárhelyen is újraindul, bár az iskolautcák mindössze 25 perces lezárása is gondot okoz a megyeközpontban.
Újdonság, kevesen hallottak róla, vagy nem akarnak utánajárni – ez lehet az oka annak, hogy kevesen igényelték a havi ötven lejes energiautalványt – véli a marosvásárhelyi városháza illetékese. Elmondta, visszamenőleg is lehet igényelni a támogatást.
Idén is megrendezik az Erdélyi Mesterségek Ünnepét Marosvásárhelyen szeptember 27–28-án a Várudvarban. Az egyedi rendezvény gerincét a kézműves vásár és a hagyományos mesterségek bemutatása képezi, de fontos szakmai találkozási pont is.
A Maros partját és parkjait érintő fejlesztési elképzeléseket ismerteti a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a lakosságot nyilvános fórumra hívják, hogy bemutassák az elképzeléseket.
Napok kérdése és aláírják az illetékes hatóságok a sótalanító berendezések beszerzésére vonatkozó szerződéseket és elkezdődhet a felszerelésük, beüzemelésük. Negyvenezer Maros megyei lakosnak lehet újra tiszta, vezetékes ivóvize.
A George Enescu Nemzetközi Fesztivál keretében nyitja meg az új évadot a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szerdán, amikor a Kultúrpalota nagytermében többek között az Isztambuli Állami Szimfonikus Zenekar is fellép.
szóljon hozzá!