
Fotó: Kristó Róbert
Az elmúlt tíz évben alapvetően csökkenő irányvonalat mutatott, de két éve újra emelkedik a kórházban hagyott csecsemők száma Maros megyében. Legtöbbször a szegénységre hivatkozva hagyják el gyermekeiket az anyák, de megtörténik, hogy a beteg kicsikről mondanak ily módon le. Az „elfelejtetteknek”, bár egyre nő az örökbefogadó párok száma, vajmi kevés esélyük van, hogy normális családban nőjenek fel.
2016. március 11., 11:022016. március 11., 11:02
A Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi igazgatóság adatai nem túl biztatóak: 2005-ben 131 gyermeket hagytak el szüleik, 2006-ban 87-et, 2007 és 2013 között majdnem minden évben félszáz alá csökkent, majd 2014-ben újra 62-re emelkedett számuk. Tavaly összesen 85 csecsemőről és kisgyermekről mondtak le.
A számadatokból kiderül, hogy általában a vidékről származó csecsemők maradnak az egészségügyi intézetekben, de a városiak sem gondoskodnak példásabban a gyerekeikről: tavaly 15 esetben Marosvásárhelyre szóló személyije volt az anyának. Azt gondolnánk, hogy elsősorban csecsemőket „felejtenek” a kórházban, de ez nem így van: tavaly egy ötéves kisgyerekről és hat, 12 évnél nagyobb gyermekről mondtak le.
A maros megyei igazgatóság vezetője, Schmidt Loránd szerint legtöbb esetben a nagy szegénységben élők hagyják a kórházban csecsemőjüket, s az okok között szerepel az alkoholizmus, a rendezetlen családi élet is. „Vannak visszatérő esetek, asszonyok, akik már több csecsemőjüket a kórházban hagyták, vagy később, egy-egy kezelés után felejtették ott. Ilyen esetben sincs mit csinálni, hiába tanácsolják a szakemberek nekik, hogy védekezzenek a nem kívánt terhesség ellen, nem hajlandók erre. Világra hozzák a gyermekeket, akiket aztán az állam gondjaira bíznak. Sajnos nem csak romákról van szó. Megtörténik az is, hogy nagyobb, beteg, fogyatékos gyermekről mondanak le a hozzátartozók, arra hivatkozva, hogy nincs sem anyagi, sem megfelelő lakhatási körülményük, hogy otthon tudják nevelni” – mondta az igazgató.
Megtudtuk, hogy amennyiben egy csecsemőt, vagy akár nagyobbacska gyermeket elhagynak, hosszas eljárás és szociális ankét nyomán kerülhet nevelőszülőkhöz, s kezdődhet el az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás. A törvény előírja, hogy a szülők személyesen a törvény előtt kell lemondjanak jogaikról, de meg kell kérdezni a negyedfokú rokonokat is, hogy nem-e hajlandók magukhoz venni a gyermeket. Az eljárás, amíg a hivatalos szervek kimondják, hogy egy csecsemő örökbe fogadható, eltarthat egy, akár két évig is.
Az érvényben levő törvény szerint ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermeket két évig nem veszi magához senki, újra el kell indítani az eljárást, s megkérdezni a szülőket, hogy nem-e gondolták meg magukat. Van egy törvénykezdeményezés, amely változtatna ezen: amennyiben a hosszas procedúra lejárt, akkor a gyermek 14 éves koráig legyen örökbe fogadható – mutatott rá Schmidt Loránd. Szerinte ez előrelépés lenne. Nem csak Romániában, uniós szinten is ilyen szigorú, a szülőket védő törvények vannak érvényben, Olaszországban hat évig is eltarthat, amíg kimondják, hogy egy gyermek örökbe fogadható.
A gyermekjogvédelmi igazgató szerint az elhagyott csecsemők 30-40 százalékát fogadják örökbe, a többiek 18 éves korig vagy nevelőcsaládoknál, úgynevezett pótszülőknél vannak vagy családi jellegű otthonban, ahol több kiskorút nevel egy házaspár. Jelenleg Maros megyében hatszáznál több árva és elhagyott gyermeket nevelnek az állami, illetve a nemkormányzati szervezetek által működtetett intézményekben.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
szóljon hozzá!