
Miként verte át és fordította a magyarság ellen a mócokat Avram Iancu? – az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hasonló, kevésbé ismert részleteiről számolt be a harmadik Rendhagyó Történelemórán dr. Tamási Zsolt történész, közreműködtek a sárpataki 15-ös Mátyás huszárezred hagyományőrzői.
2012. március 19., 13:252012. március 19., 13:25
2012. március 26., 11:282012. március 26., 11:28
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kevésbé ismert részleteiről telt ház előtt tartotta a harmadik Rendhagyó Történelemórát dr. Tamási Zsolt (fotó fent), aki 13 éve kutatja a témát levéltárakban, ebből államvizsgázott, doktorált, posztdoktorált is.
Magyarország Európa előtt
„Európai kontextusban kell nézni, hiszen 1848 tavaszán többfelé tört ki forradalom, utcai barikádharcot folytattak véráldozattal azért, hogy hívják össze mindenhol az országgyűlést és alakuljon meg a polgári társadalom. Magyarország az egyedüli állam, ahol erre nem volt szükség, hiszen az Országgyűlés 1847-től ülésezett Pozsonyban. Az ország elindult a polgárosodás útján, holott nem is létezett polgárság. A magyar nemesek önszántukból lemondtak előjogaikról” – ismertette az előadó. Rávilágított, Széchenyi azt vallotta, hogy az országnak előbb gazdagnak, csak utána szabadnak, Kossuth pedig azt, hogy előbb szabadnak, majd gazdagnak kell lennie, ebből adódott konfliktusuk, mégis össze tudtak fogni, amikor kellett.
„A Pesti Hírlap segítségével az Országgyűlés vitái nyilvánossá váltak, és látszik, hogy az 1848-as törvényeket fokozatosan előkészítették. Magyarországon a forradalom vér nélkül győzött, az osztrák császár engedett a nyomásnak, és kinevezték gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, de várható volt a megtorlás, ezért kellett megszervezni a fegyveres magyar nemzetőrséget” – mondta dr. Tamási Zsolt, majd rámutatott a pozsonyi törvények (az Országgyűlés politikai döntései, jogszabályai) és a pesti 12-pont (Petőfiék követelései, a forradalmárok igényei) közötti átfedésekre (azaz majdnem minden követelés teljesült), hiányokra (a 12-pont egyetlen kitételét nem „fedték le” törvénnyel), valamint a törvények többleteire (olyasmit is rögzítettek jogszabályban, amit a forradalmárok nem is kértek).
Avram Iancu és a magyarok
Nem volt véletlen, hogy uniót követeltek Erdéllyel: Mohács után Magyarország államiságát Erdély őrizte meg, tehát Erdélyhez kellett kapcsolni Magyarországot, de megindult az unió elleni aknamunka is, és a román–magyar konfliktus is ekkor mélyült el. „Mócföld néhány települése Habsburg fennhatóság alá tartozott, tehát megtörtént a jobbágyok felszabadítása, mások pedig Erdélyhez tartoztak, ahol nem voltak érvényesek a pozsonyi törvények. Ezért Avram Iancu és a móc felkelők elhitették a lakossággal, hogy lám-lám a császár felszabadít, Erdély magyar urai viszont nem, tehát a magyarság ellen kell küzdeni, Balázsfalván unió- és magyarellenessé váltak. A románoknak sok hasznuk volt a magyar forradalomból, hiszen földet kaptak és felszabadították őket, a székelyeknek viszont semmi: nem volt mit kiosztani, tehát nem kaptak földeket, ők kepét, azaz gabonaárendát fizettek, nem tizedet, a kepét pedig nem törölték el. Emiatt nem volt könnyű a székelyeket a forradalom mellé állítani” – fogalmazott dr. Tamási Zsolt, majd átadta a szót Miholcsa Józsefnek, a sárpataki 15-ös Mátyás huszárezred hagyományőrző őrnagyának (fotó lent), aki társaival látványos bemutatót tartott a Deus Providebit Ház nagytermét színültig megtöltő érdeklődőknek.
Nem tűri az idegenmajmolást!
Megtudtuk, a székely huszárok a népviselethez fordultak vissza, amikor pénzhiánnyal küszködve egyenruhájukat megalkották, és szintén a szűkös anyagi keret késztette őket arra, hogy térdtől lefele bivalybőrből varrják a nadrágot, mert nem mindenkinek volt csizmája. „Borral, pálinkával, zenével toborozták a székely legényeket, a Mátyás-huszárok mind önkéntesek voltak. A huszárság nemcsak fegyvernem, hanem életmód is volt: olyan emberi létezésmódozat, amely nem tűri az idegenmajmolást!” – ismertette Miholcsa József, aki bemutatta a huszárok harci stílusát, a zászlót és jelentőségét, a viseletet, a lószerszámokat és a fegyvereket. „Mesélték, hogy hiába szúrták át dárdával a huszárt, mivel enni nem evett, csak pálinkát ivott, ezért a seb nem fertőződött el, és túlélte” – csalt mosolyt az érdeklődők arcára.
Egyirányúvá alakítják Marosvásárhelyen a Papiu utcát a Negoj és a Hosszú utca közötti útszakaszon.
Szombaton fél tíztől fogadják az első korcsolyázókat a marosvásárhelyi várba felállított szabadtéri jégpályán. A hivatalos megnyitó csak december 5-én lesz.
Hat utas érintett abban a péntek reggeli autóbalesetben, amely Maros és Hargita megye határánál Szalárdon történt.
A gyalogosok fegyelmezettlensége miatti baleseteket szeretnék elkerülni, ezért oktató jelleggel tájékoztattak, illetve szabálysértő járókelőket bírságoltak az elmúlt héten – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Megtöltötték a marosvásárhelyi városháza nagytermét azok a lakók, akik a közlekedési bizottság döntéseihez kívántak hozzászólni. Az egyik vitatott témát a Kövesdomb lakónegyed egyes utcáinak egyirányúvá alakítása képezte.
Több jármű forgalmi engedélyét is bevonták a rendőrök a hétvégén Szászrégenben, ahol átfogó ellenőrzést végeztek. 128 személyt igazoltattak, 38 járművet állítottak meg és ellenőriztek, továbbá hat kereskedelmi egységet is vizsgáltak.
Kiosztották a 33. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjait Marosvásárhelyen. A fesztivál fődíját idén egy magyar rendező alkotása nyerte el.
Ismét virágkorát éli az a fajáték, amely egy madzaggal összekötött kalapácsszerű részből és egy lyukas golyóból áll. A kendama játék azonban több iskolában tiltólistára került sérülésveszélyre hivatkozva.
Idén országszerte már 150 tűzeset történt lakóépületekben, ebből 54 esetet a tisztítatlan vagy hibás kémény okozott, és két halálos áldozatot is követeltek már a lakástüzek idén Maros megyében. A megelőzésre hívták fel a figyelmet a tűzoltók.
Marosvásárhelyen december 5-én, a Mikulás érkezésének napján nyitják meg a karácsonyi vásárt a Színház téren.
szóljon hozzá!