Fotó: Boda L. Gergely
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szánalmas és olcsó cselekkel előidézett helyzetéért illetve a kialakult feszültségért az intézmény szenátusa és rektorátusa felelős – jelentette ki Smaranda Enache szerdán tartott sajtótájékoztatóján.
2012. március 14., 15:022012. március 14., 15:02
2012. március 14., 15:472012. március 14., 15:47
A PEL vezetője úgy véli: nem Bukarestben, és nem kormányhatározattal kell létrehozni a törvényben előírt magyar tagozatot Marosvásárhelyen, hanem az volna a szerencsés, ha a MOGYE Szenátusa és Rektorátusa leülne tárgyalni, és megoldaná az ügyet az egyetem szintjén, azaz bevezetnék az egyetem chartajába az intézmény multikulturális jellegét. A következő lépés pedig az lenne, hogy létrehozzák a MOGYE magyar tagozatát.
A PEL képviselői azt szeretnék, hogy ne legyen szükség kormányhatározatra, ezzel azt is bebizonyítaná a MOGYE, hogy nincs szükség politikai beavatkozásra, azaz így az egyetem oly sokszor emlegetett autonómiáját is tiszteletben tartanák. „Fontosnak tartjuk, hogy az egyetem megtartsa multikulturális státuszát, és létrejöjjön a magyar vonal, ez lenne a korrekt, ez felelne meg az európai, romániai kisebbségi normáknak” – fejtette ki a Pro Európa Liga álláspontját Smaranda Enache, aki sajnálatosnak tartja azt, hogy az egyetem szenátusa elzárkózott ettől, és felcsigázták a kedélyeket úgy az országos mint a külföldi sajtóban.
A Magyarországgal való kapcsolatot is befolyásolhatja
A PEL vezetője azt sem tartja kizártnak, hogy ezek a kisebbségi jogokat sértő konfliktusok kihatással lesznek Románia és Magyarország kapcsolatára, vagy akár Románia Schengenhez való csatlakozására is. „Az egyetem szenátusa és rektorátusa az alkotmányban és a tanügyi törvényben előírt egyetemi autonómia elvét hozza fel azért, hogy rosszindulatú szándékaikat és törvénybe ütköző döntéseiket fedezzék. A vezetőség egy olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem foglalja magába az egyetem multikulturális jellegét, kitalálva ezzel egy olcsó és szánalmas cselt arra, hogy kikerüljék a törvényt” – fejtette ki az emberjogi szervezet elöljárója. Szerinte kizárólag az intézmény vezetősége tehet a kialakult feszültségről, az egyetemi autonómia elvét pedig nem lehet kihasználni azért, hogy ne tartsuk tiszteletben a törvényeket.
„Az autonómia nem lehet abszolút, vannak törvények, amelyeket be kell tartani. Nekem sem tetszik, hogy be kell tartanom a sebességkorlátozást, de betartom, mert ha nem, akkor megbüntetnek” – magyarázta Smaranda Enache, aki azt is hangsúlyozta: nem kell hősöknek tekinteni azt a közösséget, amely nem tartja be a törvényeket, és erre bíztat másokat is – többek között azt a néhány román újságírót is, aki heves vitába kezdett Smaranda Enacheval a szerdai sajtótájékoztatón. Egyikük példaként hozta fel az Amerikába vándorolt románokat, akik képesek voltak alkalmazkodni az ottani törvényekhez. A PEL vezetője erre határozottan kifejtette: itt a határok „vándoroltak” és nem a magyarok, ők nem bevándorlók, és a kisebbségi törvénykezés sem tekintheti őket bevándorlóknak.
Jóindulattal meg lehet oldani?
Smaranda Enache szerint jóindulattal, korrektséggel és emberségességgel meg lehet oldani az ügyet, amely igazából egy helyi kérdés. „Bízom abban, hogy megjön a józan eszünk, és megoldjuk itt helyben a kérdést, és példát mutatunk rá, hogy nincsenek etnikai konfliktusok Marosvásárhelyen, csak feszültségek, de azokat meg lehet oldani” – tette hozzá a PEL vezetője. Újságírói kérdésre Smaranda Enache kifejtette: nem tart attól, hogy megismétlődnek a Fekete március eseményei, ugyanis nem maguktól vonultak ki a román diákok tüntetni a magyar tagozat létrehozása ellen, hanem valaki kiküldte őket.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
szóljon hozzá!