Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Rangadót nyert az UTA, egy félidő alatt négyet vágott az FCSB (videóval)

21:27

Korszerűsítik a kilyéni vasúti átkelőt, ahol évekkel ezelőtt szörnyű tömegbaleset történt

21:24

248 km/órával robogott Székelyföld felé

19:03

Gátakat bontanának le a halak érdekében (is)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Betörések Csíkdánfalván: a nyitva hagyott ajtókon jutottak be a házakba, volt ahol leszerelték a térfigyelő kamerát is

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Közel 500, feketén foglalkoztatott alkalmazottat azonosított a munkaügy

Gyermekek tömegsírjára is rátaláltak a feltárt római kori temetőben

A múzeumba viszik a csontvázakat

Fotó: Haáz Vince

Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.

Simon Virág

2026. március 17., 17:082026. március 17., 17:08

Az 1960-as években a Marosvásárhely és Maroskeresztúr határában levő vegyipari kombinát építésekor kiderült, hogy valamikor ott egy római castrum, azaz katonai tábor volt. Bár akkor másak voltak a örökségvédelmi előírások, a megyei múzeumhoz számos, épen megtalált tárgyat bevittek az ott dolgozó munkások.

Egy bő hónapja dolgoznak már

Tavaly, amikor a Maroskeresztúrt és a várost összekötő, a kombinát mögött vezető utat javították, akkor is római településre utaló tárgyakat találtak. Az út szomszédságában egy magánvállalkozó egy kavicsbányát akar létrehozni és tudta, hogy védett területen fog dolgoztatni, így

még mielőtt ledózerolta volna a telket, hívta a régészeket, hogy végezzék el a törvény által előírt feltárásokat.

Bereczki Sándor, a múzeum régésze a Székelyhonnak elmondta, hogy a római település egy részletét is megtalálták: tárológödröket, valamint kavics- és agyagnyerő gödröket tártak fel.

Fotó: Haáz Vince

Ezeket már abban a korban visszatöltötték, így azokba belekerült a kor szemetéből is, amiből kiderül, hogyan éltek akkor az emberek. A szakembertől megtudtuk továbbá azt is, hogy a kavicsbányát egy öt hektáros területre tervezték, ezt

részletekben fogják feltárni: amikor egy-egy részét leletmentesítik, akkor átadják a vállalkozónak, hogy ő is tudja folytatni a kivitelezést.

Egy-egy sír feltárása átlagosan fél napig tart, de ahol nemcsak csontváz, hanem más tárgyak is vannak, arra több napot kell szánni.

Római temetőre bukkantak Maroskeresztúron

Fotó: Haáz Vince

Temetőt találtak

Kedden délelőtt a helyszínen több elkerített helyen zajlott a feltárás. Mint a Maros Megyei Múzeum Régészeti Osztályának és a jelenlegi feltárásnak a vezetője, Nicoleta Man elmondta,

megtalálták az első római temetőt Maros megyében.

Marovécsen és Mikházán a katonai tábor és a mellette levő település maradványait találták meg, itt azonban rábukkantak a temetőre is.

Húsz gyermek csontvázát emelik ki a földből

Fotó: Haáz Vince

Február közepétől dolgoznak és több felnőtt sírt találtak, amelyekben ép csontvázak és különböző temetkezési tárgyak voltak. Jelenleg többek között egy gyermek tömegsírt tárnak fel.

Több ezres település nyomai

Mint a szakember rámutatott, a római katonai táborokban általában ezer katona szolgált és mellette mindig egy élénk kereskedelmi tevékenységet folytató település alakult ki, amelynek lakói a katonák ellátását is biztosították.

Nicoleta Man a feltárás vezetője

Fotó: Haáz Vince

Feltételezések szerint járványban halhattak meg a gyermekek, azért kerültek közös sírba.

Egyelőre húsz gyermekcsontvázat azonosítottak, ezeket beviszik a múzeumhoz,

ott tovább tanulmányozzák és majd lehetőség szerint ki is állítják. Ha lesz pénzforrásuk, akkor talán azt is meg tudják mondani a csontok vizsgálata nyomán, hogy milyen betegségben haltak meg a gyermekek.

A gyermekek tömegsírját feltáró 21 éves Gherman Cristian arról beszélt, hogy munkája közben gyakran mély szomorúság keríti hatalmába.

Gherman Cristian a gyermeksírokat tárja fel

Fotó: Haáz Vince

Bár igyekszik teljes figyelmét a csontok szakszerű és épségben történő kiemelésére összpontosítani, elmondása szerint nehéz elvonatkoztatnia attól a gondolattól, hogy a gyermekek bizonyára sokat szenvedtek, és szeretteik is gyászolták őket. Tőle megtudtuk, hogy

a csontok egy részét károsította a kotrógép, amikor felmarta a földet, de azért többségük ép maradt.

A helyszínen több cserépedényt is találtak, ezek egy része alig harminc centiméterre volt a föld felszínétől, így a szakemberek azt feltételezik, hogy a környéken, a mezőgazdasági munkák során sok minden megsemmisülhetett.