Régi vágy a marosvásárhelyi magyar összefogás

A Vártemplom lelkipásztora, Ötvös József szerint a marosvásárhelyi magyar politikai érdekképviselet – kívülről nézve – évről évre gyengül. „Sem a néppárt, sem a polgári alakulat nem eléggé erős, de az RMDSZ is gyengül. Az az érzésem, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak ma már nincs igazán súlya. Ez a megállapítás éppen úgy érvényes a politikai, mint az egyházi vagy társadalmi életre. Ettől függetlenül még nem késő egy új Marosvásárhelyt építeni” – fejtette ki a református lelkész.

Ötvös úgy véli, mivel a Markó, Frunda, Borbély, Kelemen és Kerekes nemzedéke már jócskán elmúlt hatvan esztendős, mielőbb generációváltásra és jó, ütőképes utánpótlásra van szükség. Szerinte a fiatal politikusok, ha nem is tapasztaltabbak, de egy olyan készséggel rendelkeznek, amellyel az idősebbek nemigen dicsekedhetnek: sokkal jobban tudnak együttműködni egymással, még akkor is, ha más-más pártnak a tagjai.

Szélyes Ferenc színművész szerint már csak azért is lenne jó összefogni, mivel ez a marosvásárhelyi magyarok régi vágya. „A kilencvenes évek elejétől vágyik erre a magyarság, utoljára akkor volt igazi összefogás. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, ma már több pártban magyarkodunk, ami nem is baj, csakhogy ilyenkor össze kell fognunk” – mondta a Spectrum Színház művésze. „Le kell győzni a személyes indulatokat és becsvágyakat, különben az utolsó vonatot is elszalasztja a vásárhelyi magyarság, s akkor négy év múlva már nem lesz mire felülni” – vélekedett a népszerű színész.

Hisz az összefogásban, kevésbé a megvalósulásában Székely Emese, a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium tanára. „Nagyon nagy szükség volna az összefogásra, de én egy kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan” – fogalmazta meg véleményét a pedagógus.

Szerinte vannak jó próbálkozások, főként Brassai Zsombor RMDSZ-elnök részéről, ám a felek bizalmatlanok, és időnként be-betartanak egymásnak.

Koreck Mária, a Divers Egyesület vezetője csak üdvözölni tudja a hiteles összefogás megvalósulását, és reméli, hogy ennek lesz látszatja, első lépésben Soós Zoltán jelöltségének támogatásában. „Sajnos tágabb értelemben még nem látom, hogy a különböző politikai szereplők félre tudnák tenni személyes érdekeiket, főleg vélt, vagy igazi sérelmeiket. Emiatt, bár nagy szükség van rá, 2016-ban még nem látom ennek az összefogásnak a széleskörű eredményét. Összefogás nélkül hosszú távon negatív hatásai lehetnek mindannyiunk számára” – fejtette ki Koreck. Meglátásában feltétlenül szükség lenne hiteles jelöltekre, csak így lehet az összefogás címszót feltölteni tartalommal.

Nagy Miklós Kund szerint örök probléma Marosvásárhelyen az összefogás. A Bernády Ház kuratóriumának alelnöke úgy véli, hogy a vásárhelyiek rendelkeznek már annyi tapasztalattal és bölcsességgel, hogy tudják, a széthúzás csak gyengíti a közösséget. „Azokat az esélyeket, amelyeket esetleg kihasználhatnánk, ha nem fog össze Marosvásárhely magyarsága, nem fogjuk tudni érvényesíteni” – fogalmazott Nagy Miklós Kund, hozzátéve, hogy „mindazt, amit elérünk, azért valamilyen módon meg kell küzdenünk”, és ha szétaprózódnak az erők, ez nem fog sikerülni.

Gál Ábel nyugalmazott tanítónak, bár nagyon szeretné, ha megvalósulna az összefogás a marosvásárhelyi magyarok között, vannak bizonyos kételyei. Attól tart, hogy az egyéni ambíciók, a sértődöttségek rányomják a bélyegét a 2016-os összefogásra. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni – mondta –, hogy nagyon sokan kiábrándultak a politikából, nem bíznak már abban, hogy rajtuk múlna a változás, hogy ők is hozzátehetnének valamit ahhoz, hogy reális változások történjenek a város vezetőségében. „A hétköznapi ember nem változtat a szokásán, ha egyszer megutálta a politikát, nehéz lesz visszacsalogatni, megszólítani” – fogalmazott Gál Ábel.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének (RMGE-Maros) elnöke, Csomós Attila úgy látja, megérett az idő az összefogásra. „Akarva-akaratlan rá kell jönni arra, hogy összefogás nélkül nem jutunk semmire. Ha csak egy kicsivel több információt juttatnak el az emberekhez, már akkor is nagy esély van erre” – vélekedik a gazdaszervezeti elnök.

„Ha majd az emberek hajlandók lesznek arra, hogy a HELYI megegyezések alapján döntsenek, akkor számukra eljön a siker. Mondhatnám úgy is, hogyha sikerül az emberek tudatába bejuttatni ezeket a gondolatokat, s az információ érző-értő fülekre, de főképpen elmékre talál, akkor nincs akadálya annak, hogy sikerrel próbálkozzunk” – egészítette ki az elnök.

A Bolyai téri unitárius templom lelkésze, Nagy László Adyval vallja, hogy „Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek/ S ha százszor tudtak bátrak lenni,/Százszor bátrak és viharvertek” (A Tűz csiholója). A lelkipásztor szerint a történelem bizonyította, hogy eredményt csak kemény munkával és kitartással sikerült elérni. „Ez esztendőben az előttünk álló feladatok és célok megvalósulását csak hiteles emberekkel látom elérhetőnek. Csak hittel és reménységgel érhet el eredményt a marosvásárhelyi magyarság” – fogalmazott Nagy László, aki úgy véli, hogy, akik felvállalják a küzdelmet, azok legyenek képesek arra is, hogy el tudják hitetni: a közösségért akarnak tenni és nem személyes érdekből. „Tudjanak egy olyan kampányt megszervezni és lefolytatni, hogy higgyük el, a kapcsolat nemcsak a választásokig tart, hanem állandó marad a választó és a megválasztott között” – tette hozzá. Azok pedig, akik a közösségen belül eluralkodó közömbösséget, kiábrándultságot létrehozták, maradjanak távol, hallgassanak el, hiszen ez lehet az összefogás egyik alapja – javasolja a lelkész.