Régészek dolgoznak a tervezett elkerülőút nyomvonalán

A Koronka és Nagyernye közt építendő terelőút célja mentesíteni a megyeközpontot a teherforgalom egy részétől. Ennek munkaterületét 2014 októberében adták át hivatalosan, de a tulajdonképpeni munkálatok megkezdése előtt régészeti feltárás zajlik a területen. Az E60-as utat a 15-ös országúttal összekötő útszakasz nyomvonalán a tavalyi év november-decemberében végeztek régészeti diagnózist a Maros Megyei Múzeum régészei. Ez abból állt, hogy 50 méterenként kutatóárkot ástak, és ahol leleteket észleltek, ott elhatárolták a területet. Egy nagyobb és hat kisebb terület került a régészek célkeresztjébe, amelyeken mintegy hónapja el is kezdték a szakszerű feltárást.

A 7-es számmal jelölt lelőhely a Marosszentgyörgy és Nagyernye határában húzódó Terebics patak völgyében található, ahol az ásatásvezető Bereczki Sándor, a Maros Megyei Múzeum régésze. A munkálatban részt vevő régészeket munka közben kerestük fel, és az ásatásvezetőtől az eddig talált leletek felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a patak egy alsóbb teraszán neolitikumi (csiszolt kőkorszak) településnyomok, kerámia, csontok, kőeszközök kerültek napvilágra. A második terasz peremén késő bronzkori (Kr. e. 15–13. század) temető került elő, ahol eddig hét edénymellékletes zsugorított sírt azonosítottak. A lelőhely folytonossága tovább követhető a Kr. e. 10–8. században is, hisz sok kora vaskori (Gáva kultúra) lelet is előbukkant.

„Az elmúlt napokban egy kora vaskori gazdaságnak a helyét kutattuk, amit a felszínen észlelhető nagy mennyiségű kerámia és patics (égett agyag) jelzett. Az ilyen kis tanyák végét általában a tűzvész okozta, innen a sok égett agyag. A gazdaság közelében egy kemence is előkerült, valamint különböző idolok, agyagszobrocskák, amelyek lovacskákat, szarvasmarhát ábrázolnak. Ugyanakkor egy kocsikerék modellt is találtunk, melyhez hasonló más lelőhelyeken is előkerült, és amelynek alapján rekonstruálhatók a korban használt szekerek” – sorolta a feltárás eredményeit Bereczki.

Ami pedig ritkaságnak tekinthető: egy csónakmodell töredék is napvilágot látott, amelynek rendeltetése felől megoszlik a szakemberek véleménye. Az állatszobrocskákhoz hasonlóan ez is lehetett játék vagy akár kultikus, rituális vagy mágikus kellék. „Jellemző egyébként a korszakra, hogy a valóság tárgyait megmodellezték az emberek agyagból, kicsiben. Valószínű, hogy hasonló tárgyak készültek fából is. A tanya környékén még számos gödröt is feltártunk. Ezek részben agyagnyerő helyek voltak, ahonnan az építéshez vagy épületek javításához, padlózásához szükséges anyagot termelték ki, de vannak tárológödrök és szemetesgödrök is” – tette hozzá az ásatásvezető szakember.

A hat kisebb lelőhely ásatásvezetője Nicoleta Man, a Maros Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője. Az 5-ös és 6-os számmal jelölt helyeken, a marosszentgyörgyi határ Buna-hegynek nevezett részén már befejezték a feltárást a régészek, itt szórványosan kerültek elő vaskori leletek, főleg kerámia, valamint kevés római kori maradvány. Győrfi Zalántól, az ásatáson résztvevő régésztől megtudtuk, hogy a munkacsoport néhány napja fogott neki a Tófalvi út jobb oldalán található 4-es számmal jelölt régészeti lelőhely feltárásának. Itt már több leletre számítanak a szakemberek, ugyanis az eddigi diagnózis szerint egy római tanya nyomai körvonalazódnak.