Fotó: Boda L. Gergely
Öt cochleáris implantációra, vagyis hallókészülék-beültetésre került sor októberben a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi és Klinikai Kórházban.
2014. november 13., 17:182014. november 13., 17:18
A cochleáris implantáció egy olyan műtéti eljárás, amely a súlyos nagyothallók és siketek hallásjavítását szolgálja. Az ép hallású embernél a hanghullámokat a belső fül egyik szerve, a csigában (görög: cochlea) található szőrsejtek alakítják elektromos impulzusokká. Ezeket az impulzusokat a hallóidegek veszik fel, majd továbbítják az agy felé. A siketek és súlyos nagyothallók nagy részénél az okozza a problémát, hogy a szőrsejtek nem működnek. Ezekben az esetekben segíthet a műtét során felhelyezett készülék azzal, hogy átveszi a szőrsejtek funkcióját, és elektromos impulzusokat továbbít a hallóidegek felé.
A marosvásárhelyi szakembergárdát Adriana Neagoş, az országos endoprotézis program helyi vezetője, illetve Rovó László, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója koordinálta – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
Az öt operáció országos premiernek is számít, mert a szakemberek wireless rendszeren keresztül ellenőrizték a felhelyezett implantátumok pozícióját, illetve a benne található elektródák számát, működését. Az implantációkat a Süketség kezelése és beültethető hallókészülékek országos program keretében valósították meg, az öt páciens közül a legfiatalabb közel két éves volt, a legidősebb 21.
„A halláskárosodás időbeni felfedezéséhez, a betegség monitorizálásához, a műtétről való döntéshez, és az ezt követő logopédiai gyakorlatok végzéséhez a szakemberek szoros összefogására van szükség a neonatológus, a gyerekgyógyász, a háziorvos, a gyerekideggyógyász, a pszichológus, a logopédus és nem utolsó sorban a fül-orr-gégész részéről” – jelentette ki Adriana Neagoş.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!