Omlásveszély a bekecsi úton

Az út melletti föld elcsúszása okozta a repedéseket, majd az úttest beszakadását is Nyárádmagyarós Sóvárad felöli kijáratánál. A környéket eddig is veszélyesnek tartották, hisz az 1970-es években ugyanitt csúszott meg a talaj olyannyira, hogy teljesen használhatatlanná tette az utat, amelynek következtében megszűnt az autóbuszjárat Szováta irányába, és a község elszigetelődött, Nyárádmagyarós zsáktelepüléssé vált. A két évvel ezelőtt elkezdett nagyméretű beruházás, a Bekecsen átvezető út újjáépítése során itt kellett a legnagyobb beavatkozást végezni, több mint másfélszáz betoncölöpöt helyeztek a talajba, hogy a hegyoldal csúszásának elejét vegyék. A veszélyesnek minősített helyen támfal épült, de ahol az befejeződött, közvetlen mellette a tavasz során megmozdult a talaj.

Több szakembercsoport is megvizsgálta a helyzetet, köztük Maros megye neves geológusa, Jakab Sámuel is. Ő azon a véleményen van, hogy nem csak itt áll fenn a repedésveszély, hanem a Nyárád-kanyar és a falu széle között, azaz mintegy két kilométeren. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az egyre mélyülő patakmeder az oka a repedésnek, ez pedig ellentmond azoknak a szóbeszédeknek, hogy a kivitelező nem végzett kellő minőségű munkát, és nem épített kellő mélységű támfalat az övezetben. Ha a vízügy rövid időn belül nem épít kis gátakat a patakon, hogy megfékezze a földcsuszamlást, legalább két kilométeren mozdul majd meg a patak és az út közötti föld, s ezzel az út beszakadása is folytatódik, vélik. A tavalyi átadás óta legkevesebb egy métert mélyült a patakmeder szintje több mint három kilométeren, az iskolánál való befolyásig, és ez újabb talajcsúszásokat idéz majd elő – mondta lapunknak Kacsó Antal, a község polgármestere.

Megállt a földmozgás Selyében
A szomszédos Nyárádselyében már az 1970-es évektől elkezdődtek a fölcsuszamlások, amelyek az 1990-es években már-már a falu elköltöztetéséig vezettek. Néhány éve a vízüggyel közösen kis gátakat építettek a falu mellett lefolyó patakon, ezzel elejét vették a meder folyamatos mélyülésének. Ennek meg is lett a várt hatása, négy év óta semmi jelét nem tapasztalta a lakosság a földmozgásnak. Kacsó Antal úgy véli, ennek példájára a Magyarós fölötti talajcsuszamlást is meg lehetne idejében állítani, így az utat és a mellette lévő gazdaságokat is meg lehet menteni.

Értesítették az esetről a megyei önkormányzatot és a vízügyet, közös bizottságok alakultak, talajfúrásokat végeztek. A kolozsvári egyetemről is érkezett egy geológus, aki ugyanazt állítja, mint Jakab Sámuel. A napokban a megye új vezetőit is a helyszínre hívják, és segítséget fognak kérni a kormánytól, mert ekkora problémát helyi forrásokból nem lehet megoldani – tette hozzá az elöljáró.

Mivel a Bekecs a barnamedve védett élőhelyének számít, a Natura 2000 gondnokság a törvényekre hivatkozva ellenez bármilyen beruházást, munkálatot a hegyen. Ez pedig nagyon rosszat tesz a községnek – mondta Kacsó. Megpróbálják meggyőzni őket, olyan terveket készítsenek a jövőben, hogy az megengedje a természetvédelmet, de lehetővé tegye a vízvédelmi beruházást is, mert ha nem, az egész fölösleges volt, hiába építették újjá az utat. Arra a kérdésünkre, hogy közeledtek-e a két fél álláspontjai az utóbbi időben a bekecsi beruházásokkal kapcsolatban, a polgármester elmondta: sikerült a község területrendészeti tervét elkészíteni, amelyet végül a gondnokság is engedélyezett, de a vadvédelemmel kapcsolatos hozzáálláson szerinte változtatni kell. Idén senki a községből nem tudott cseresznyét szüretelni sem saját célra, sem eladásra, annyira tönkretették a medvék a fákat. Senki a füle botját nem mozgatja ezért, de ha egy medve megsebesülne, a fél megye a helyszínen lenne. Kártérítést sem tavalyra, sem tavalyelőttre senki a községből nem kapott – fakadt ki a panasz a községvezetőből.

Az út meghibásodását megjelölték, egyelőre különösebb gondok nincsenek, a problémás útszakasz nem befolyásolja a forgalmat. Az útépítésnek már vannak jótékony hatásai, egyre több cég keres munkaerőt a községben. Az út mellett piacot is terveztek, és elkezdték kialakítani, de még nem működik. Egyelőre a turisták használják pihenőhelyként, de megjelentek a tolvajok is, és ezt-azt már elmozdítottak. Ezt pedig nem községbeliek tették – véli a polgármester.