Olyan nehéz ide körforgalmat építeni, hogy már alternatív megoldásokon gondolkodnak

A Marosvásárhelyt Brassóval összekötő E60-as úton naponta több száz vagy akár ezer autó – és főleg nagykapacitású kamion – tér le Ákosfalváról Nyárádtő irányába, illetve kapcsolódik az Alsó-Nyárádmentéről a nemzetközi útba. A rendkívül forgalmas és szűk elágazás már jó ideje szélesítést és körforgalmat követel, azonban úgy tűnik, hiába karolta fel teljes mellszélességgel a Maros megyei önkormányzat és az országút- és autópályakezelő társaság az ákosfalviak kérését, a pénzügyminisztérium elakasztotta a tervet. A Marosvásárhelyt elkerülő nyárádmenti út másik kijáratánál, Nyárádtőn még a Ponta-kormány bukása előtt sikerült megépíteni a körforgalmat, az ákosfalvi beruházást azonban az új kabinet egyelőre nem hajlandó finanszírozni. Mivel az út a CNADR kezelésében van, sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem léphet – egyébként ennek nem csak a törvénykezés, az anyagiak is gátat vetnek. Ugyanis a főút és a nyárádmenti megyei út kereszteződése közepében nem csupán egy virágágyást kell elhelyezni, hanem ingatlanokat kell kisajátítani, ezekért kárpótlást kell fizetni, épületeket kell bontani, sávot szélesíteni, és az úttengely eltolódása miatt duplakörforgalmat kell kiépíteni.

A megyei önkormányzat új elnöke, Péter Ferenc szerint hamarosan megoldódik az ákosfalvi gond. Mint mondotta, már tárgyalt a bukaresti illetékesekkel, akik – műszaki okok miatt – nem támogatják a körforgalom kialakítását, de megígérték, hogy hamarosan jelzőlámpákat szerelnek az útelágazáshoz.

„Állandó bosszúság- és veszélyforrás ez az útkereszteződés – sofőröknek, gyalogosoknak egyaránt. Pedig mindenkinek érdeke a rendezése, annál is inkább, mivel a Brassó irányából Kolozsvár felé tartók itt kerülik el Marosvásárhelyt, és rövidítik le néhány kilométerrel az útjukat. Sajnos mi tehetetlenek vagyunk, mindmáig a terveinkkel meg az ígéretekkel maradtunk” – panaszkodott lapunknak Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere. Az elöljáró szerint kész csoda, hogy eddig még nem követelt emberáldozatot a szűk útkereszteződés, hisz a gyalogosok szempontjából is ez a falu legforgalmasabb része. Az elemi iskola, a polgármesteri hivatal, a posta, a bank, a tűzoltóság, a rendőrség, az üzletek, a sportcsarnok, a futballpálya és a templomok bástyázzák körül az elágazást, egyszóval a több mint ezer lelkes falu központjának számít. A gondok elkerülése végett az önkormányzat az iskola kiköltöztetéséről döntött. Osváth úgy véli, a legjobb, ha lebontják a tanintézetet, és mást építenek sokkal csendesebb és nyugalmasabb helyre.

A sportpályák melletti telek adott, a terv megvan, s ha az épület is elkészül, Maros megye egyik legszebb és legkorszerűbb iskolája lehetne az ákosfalvi. Ide költöztetnék az előkészítő osztályt és a leendő napközit, mely a négyórás óvodát váltaná. A beruházás értéke 5,6 millió lej körül mozogna, amit az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudna előteremteni. A tanács a fejlesztésügyi szaktárcához fordulna vagy uniós pályázattal próbálkozna. „Egyre több szülő igényeli a hosszabbított programú óvodát, így az anyukáknak lehetőségük nyílna munkát vállalni. Sajnos sem a községben, sem a térségben egyetlen napközi sincs” – egészítette ki a polgármestert újdonsült helyettese, Nagy Dalma Imola. Az alpolgármester is – aki egy ovis kisfiú édesanyja – úgy véli, a jelenlegi óvoda és elemi iskola épülete nem felel meg a 21. századi követelményeknek, ráadásul a központi fekvése által nap mint nap aggodalomra ad okot a szülőknek.