Néptánccal a szórványosodás ellen

A ProMissio Egyesület által Marosludason szervezett találkozó célja lehetőséget teremteni a magyar néphagyományok megismerésére, ápolására.

Az első román szavak mindennapos használata, a sajátos magyar motívumok, népdalok nem ismerése az első jelek, amelyek a magyar közösség fiatal tagjainak lemorzsolódásához vezetnek. Tavaly Nyárádtőn, ahol a magyar közösség jelentős kisebbségben van, hagyományőrző napot szerveztek, amelynek sikerén felbuzdulva a ProMissio Egyesület támogatásával egy hasonlót tartottak immár egy marosvásárhelyi és két vidéki református közösség fiataljai számára Marosludason, hogy megismertessék és megszerettessék a magyar népművészetet, néptáncot, hagyományainkat.

A véső segítségével alkottak

Második alkalommal fogadta tárt kapukkal a marosvásárhelyi Tulipán utcához tartozó fiatalokat és a nyárádtőieket a marosludasi református gyülekezet. A kora reggeli órákban sokan még nagy ásítások közepette választották ki, hogy melyik csoportfoglalkozáshoz csatlakozzanak. Akik már ismerték Székely Lajos csittszentiváni tanárt, szívesen fogtak neki a faragásnak. Legtöbben a már meglévő minták közül választottak, így kerültek a kivágott fadarabokra csodaszarvasok, tulipánok, fák, de olyanok is voltak, akik szabadon rajzolt mintát próbáltak megörökíteni a véső segítségével. Székely Lajos, aki Bandi Dezső hagyományát igyekszik továbbvinni, és fafaragó kört működtet Csittszentivánon, nagy türelemmel és odafigyeléssel magyarázta a vésők használatának fortélyait, és segített a kisebb-nagyobb gyerekeknek.

Kitartással felvértezve

A lányok inkább a gyöngyfűzést, illetve az anyagozást választották. Előbbieknek nem volt könnyű dolguk, hiszen a lehető legapróbb gyöngyszemekből kellett mintát alakítani, hogy az majd díszként felkerüljön egy színes tojásra. Aki másfél-két óráig figyelt az oktató utasítására, elégedetten nyugtázhatta, hogy szobája, konyhája szép éke lesz a gyöngyruhába öltöztetett színes tojás. Az agyagozók csoportjában legtöbben ékszertartót készítettek, de jól sikerültek az ülő macik, vicces arcok is. Tamás Mihály agyagos szívesen mutatta meg a pontos formák kialakításához szükséges kis eszközök használatát, és azt is elmondta, hogy otthon hogyan kell tárolni, kiszárítani az „alkotásokat”.

Marosludason is ropják a táncot

Volt, aki csak csodálta, volt, aki bekapcsolódott a Hajdina néptánccsoport tagja által tartott táncoktatásba. Főként a helybéliek csatlakoztak ehhez a csoporthoz, hiszen közülük többen már jól ismerték az egyszerűbb és nehezebb tánclépéseket. A Csík Zenekar által is előadott ismertebb népdalok hallatán még a kívülállók is táncra perdültek. Jó volt látni, hogy milyen ügyesen pörögnek, táncolnak a fiatalok, s pihenésként nemcsak a legújabb Facebook-üzeneteiket olvasták el, hanem a népdalokat is megosztották egymással okostelefonjaikon.

Késő délután kis szobrokkal, díszes tojásokkal, mintás fadarabokkal, fáradtan és elégedetten távoztak otthonaikba a fiatalok és a szervezők, utóbbiak azzal a reménnyel, hogy talán sikerült megerősíteni a magyarságtudatot a rájuk bízott felnövekvő nemzedék szívében.